A kalappálma Dél Amerikában őshonos elsősorban Ecuadorban, Peruban,Boliviában és Panamában. Nedves, árnyékos helyeken nő, rövid hajtástengelye a földben él, hatalmas tőleveleinek levélnyél hosszúsága elérheti a 4métert, a tenyeresen tagolt legyezőszerű levéllemez átmérője 1,5 m is lehet.. A tudományos nevén Carludovica palmata több szempontból is rendkívüli növény.
1. A nemzetségneve a híres spanyol uralkodó IV. Károly(Carlos) és hitvese Ludovica királynő nevének összevonásából született. Kevés növény büszkélkedhet királyi pár keresztszülőkkel.
2. Igazi különlegesség a növény virágzata is. Az egyivarú, hím és női virágok elkülönült torzsavirágzatban állnak A termetes torzsavirágzatok virágnyílás előtt nem feltűnőek, azonban a virágok nyílásakor egészen szokatlan külsőt öltenek. A világos színű, csaknem fehér porzós virágzatban furcsa átalakulás történik, amikor az ágas bogas meddő porzószálak oldalra akár 15-20cm-re kinyúlnak a torzsa tengelyből. A fehér bozontos meddő porzószál szövevény dekoratív külsőt ad a virágzatnak. A fertilis porzók közül messzire kinyúló lengedező hosszú meddő porzószálak mozgásukkal és illatanyagaikkal csalogatják a megporzó kolibriket és rovarokat. A megporzást követően a termős virágokban narancssárga-vörös bogyótermések fejlődnek, melyek a torzsa külső részével összenőve a torzsa csúcsától kifelé hajolva színes szalagokként leválnak a virágzati tengelyről.
3. A Carludovica palmata levélnyél és levéllemez rostja adja valószínűleg a földkerekség legfinomabb növényi rostját az un „fátyol szalmát”, melynek közismertebb neve Toquillas szalma. A „fátyol szalmát” már az inkák is feldolgozták. Öltözékeiket szőtték belőle és a hódító spanyolok egykor csak ámuldoztak a szőttesek finomságán. A növényi rostból kézi technikával készült szövetek textúrája gyakran a ruhaszövetek textúrájánál is finomabb. Sokáig azt hitték, hogy a ruhadarabok denevérbőrből készülnek. A pálma rostjából készült kalap pedig idővel a hódítók és telepesek körében lett igazán népszerű, hiszen szellős, könnyű mégis ellenálló, a jól megfont kalapok még a vizet sem engedik át.
Az Ecuadorban készült kalaptípus elterjedésében fontos szerepet játszottak a XIX.-XX.. század olyan eseményei, mint a kaliforniai aranyláz, a spanyol–amerikai háború, a Panama csatorna építése. Eloy Alfaro volt az első kiváló üzletember és politikus, aki “Montecristis” illetve “sombreros de paja toquilla” néven kezdte forgalmazni szélesebb körben a később Panama-kalap néven elterjedt fejfedőt. Hogy az ecuadori fejrevaló máig megingathatatlanul viseli a Panama-kalap nevet, az valószínű Teddy Rooseveltnek köszönhető. Amikor a Panama-csatorna épült a huszadik század elején, ez a kalap a forró, párás környezet miatt nagyon népszerű volt az építkezéseken, ahová Roosevelt is többször ellátogatott. Itt kapott ajándékba egy ecuadori pálmakalapot, de nem ismerve annak származási helyét, „Panama-kalap”-nak nevezte el és ezután egész életében viselte.
A pálmalevelekből készített Panama-kalap valójában tehát Ecuadorból származik és a Panama Csatorna építésekor kapta ma használt nevét. A világos színű kalap 2012 óta a világörökség része. Háromszáz éve készítik változatlan technológiával Ecuadorban az Egyenlítő vidékén az Andok magas hegyláncai között. A legnagyobb mennyiségben a 2.550 m magasan fekvő hangulatos, Cuencában, amely kellemes éghajlata és olcsó árai miatt újabban az amerikai és kanadai nyugdíjasok egyik kedvelt helye.
A legjobb minőségű(superfino) kalapok azonban nem itt, hanem Montecristiben készülnek. Montecristi Ecuador Manabi tartományában lévő kisváros, melynek éghajlata nagyon rövid időt ad a különleges alapanyag feldolgozására. A szalma kiválogatását el kell végezni a betakarítást követően néhány órán belül. Ezért a Panama kalapok csak kb. 1% -a eredeti Montecristi. A „montecristi mesterek” kora reggel vagy késő délután szőnek, hogy az egyenlítői forróság ne befolyásolja a szálak rugalmasságát. A különben könnyen felejthető, első látásra unalmas kisvárosban néhány tucat ember az ősi szövési technológia magas szintjén műveli a kalapfonás művészetét. Valószínű bolygónkon egyetlenek, akik ezt a minőséget képviselik, így nem csoda, hogy kezeik közül kikerült darabok grammonkénti ára meghaladja az arany árát is.
A kalappálmát legnagyobb mennyiségben Közép-Amerikától Ecuadorig termesztik. A legnagyobb ültetvények Cuenca környékén találhatók. 
A majdnem kifejlődött leveleket rövid levélnyéllel levágják, a levélnyeleket és lemezeket elkülönítve keskeny csíkokra szeletelik. Többször, rövid ideig főzik, fésülik(tilolják), fehérítik, és citromsavval és ki tudja milyen titkos oldatokkal kezelik. A megpuhult rostokból készítik a kalapot. Egy átlagos fejfedő általában 14 levélből készül el.
A kalap fejtető részénél kezdik a bonyolultan összefűzött szálakból álló, aprólékos, körkörös szövést, és egészen addig haladnak, míg el nem érik a kívánt átmérőt. Először tehát a kalap tetejét készítik el, aztán óvatosan a többi részt, vigyázva arra, hogy a szálak finoman simuljanak egymáshoz. Amikor a fejtető rész elkészült ráhelyezik egy henger alakú farönkre, melyen a kézműves kezei ügyesen szövik tovább a kalap oldalát, spirálisan haladva lefelé. Később egy bizonyos szögben folytatják a szövést a karima kialakításához.
Gondosan eldolgozzák a végeket, kimossák, többször fehérítik, vasalják a kész karimát és speciális varrógépekkel elvégzik az utolsó simításokat( szalagfelvarrás, egyéb díszítések felhelyezése). A szálak vékonyságától és a fonat minőségétől függ a kalap értéke. A klasszikus fejfedő minősége emellett az anyag színétől és a fejet borító rész formájától is függ.. Főleg nők és gyerekek fonják a panama kalapot. Férfi munkásokat többnyire az előkészítő műveleteknél és a vegyi kezeléseknél látunk.A kalapot ma is úgy készítik, mint évszázadokkal ezelőtt, zömmel kézzel, csak a legszükségesebb gépi eszközöket használva. Naponta maximum 10 kalap készíthető el egy átlagos cuencai kalap-manufakturában. A kalap megőrizte eredeti formáját, de kis módosításokat az idővel azért végeztek rajta. Gazdagabb lett a szövése és megjelentek rajta különböző geometriai minták is és különösen a női kalapoknál érdekesek a változatos színkombinációk.
A kalap világhírét a múlt század elején kezdődő globalizáció nagyban segítette. Európában( Németországban, Olaszországban), az USA-ban, és később a múlt század végén már Ázsia gazdaságilag fejlett térségeiben is sorra nyíltak a híres kalap feldolgozó és terjesztő vállalkozások, amelyek a félkész kalapok helyi igényeknek megfelelő további feldolgozását és értékesítését végezték. Érdekes, hogy a tovább erősödő globalizáció következtében Cuenca legnagyobb vetélytársa a jövőben Kína lehet.
A Panama kalap a nyári időszak egyik klasszikus fejrevalója, amely ma már a hölgyek számára is változatos kiegészítő. Emellett számos ismert híresség pl Theodor Roosvelt, Winston Churchill, Ernest Hemingway, vagy Al Capone állandó kalapviselete volt, és Michael Jackson videoklipjeiben is gyakran viszontláthatjuk.
Ha len, vagy pamut öltönnyel társítjuk, hasított bőr lábbelivel, a klasszikus nyári stílusképletek egyik legszebb változatába „bújhatunk”. De lenvászon inggel és farmerrel viselve is kiváló ízlésről és stílusérzékről tanúskodik. Nyilván találkozhatunk extravagáns kombinációkkal is, de a legfinomabb hatást mindig a stílustani koherencia révén érhetjük el.
.
.
.
