Alaktan/ termés / – tobozbogyó

Galbulus a borókák – Juniperusok – jellegzetes toboz eredetű áltermése, amelyben a magvakat meghúsosodott pikkelylevelek veszik körül.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A  toboz pikkelylevelek itt nem fásodnak el, húsosak létrehozva az ún. tobozbogyó formát. Tehát a tobozbogyó (álbogyó) termése három tobozpikkely összenövéséből keletkezik. Kellemes kissé émelyítő illatú, íze édeskés, némi kesernyés utóízzel. A vékony, bőrnemű bogyóhéj alatt a lágy, szivacsos középrétegben három, igen kemény héjú, tojásdad magot találunk. A vörösesbarna magok átmérője általában 0,5 cm, fénytelenek, felületükön egy vagy két kis csatorna fut végig. Csírázáskor a keskeny szikleveleket a szórtan megjelenő tűlevelek követik, amelyek kékeszöldek, közepükön egy fehér csík húzódik végig.

A boróka tobozbogyó népszerű gyógyhatású drog, a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben is hivatalos.

 

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Szövettan – csalánszőr

A csalánfajok szárán, levelén egy kiemelkedőó szövetpárnán (emergencián) elhelyezkedő, részben meszesedett, részben kovásodott falú, egysejtű, hosszúkás mirigyszőr a belsejében egy jellegzetes kovatűvel, melynek végén egy vékony nyakon ülő előre bicsakló fejecske található.

Az  egyetlen sejtből álló képződmény alapja hólyagszerűen kiszélesedik és így süllyed a szövetpárnába. A szőrsejt többi része letörött, a képen nem látható. A háttérben néhány  félgömb alapú fedőszőrt láthatunk még.

A beépült ásványi anyagoktól szőrök merevek, könnyen törnek Ha hozzáérünk egy szőrszálhoz, azzal letörjük a finom hegyét. Hátramarad a törés éles helye a szőrszálon, és ez most tűként fúródik a bőrbe, ezzel egyidejűleg bejut a szőr belső tartalma is, amely égető fájdalmat, hólyagosodást  okoz.

Mérgező fehérjéket, főleg hisztamint jelentős mennyiségű hangyasavat és acetilcholint mutattak ki a csalánsejtben. Különösen a trópusi csalánfélék toxinjai veszélyesek.   A  viszketést és a csípős hatást a hangyasav és a gyanta okozza, a gyulladást pedig a hisztamin és a szerotonin.

 

 

 

 



 

 

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

Szövettan – fatest bélsugarak

A fatörzs, vagy faág keresztmetszetén a központi bélszövettől  a kéreg  irányába vékonyabb szövetnyalábok  futnak kifelé sugár szerűen, melyeket azért bélsugaraknak /bs/nevezünk. Ezek a kéreg felé sugarasan haladó küllőkhöz hasonló szövetkötegek többnyire parenchima-sejtekből állnak. A fa elemei között levő sugarakat fasugaraknak, a háncs elemei között levő részt pedig kéregsugaraknak v. háncssugaraknak hivják. Sejtjeik a kambiumból, a bélsugár iniciálisokból fejlődnek két irányban:  kifelé a háncsba és befelé a farészbe. Gyakran a háncsba futó bélsugár rész tölcsérszerűen kiszélesedik/ un dilatációs szövet/. Az évgyűrűkön változatlanul haladnak át.

Szerepük az un radiális oldalirányú anyagmozgás biztosítása egyrészt a szomszédos faelemek és  másfelől a farész, valamint a háncsrész között. A sugarakra merőleges érintő irányú/tangenciális/ hosszmetszeti képen orsó alakú egy vagy több sejtsor széles és néhány sejtsor magas képződmények.Előfordulhat bennük gyantajárat, vagy kristályok, gyakran keményítő.

 

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Alaktan/ termés / – almácska

Áltermés típus elsősorban a rózsafélék családjában/ Rosaceae / a Maloideae alcsaládban találkozunk vele. Magányos, vagy társas tüszőtermés, amely részben, vagy teljesen besüllyed az elhúsosodó vacokba. Így lényegében egy húsos, zárt áltermés.

Cotoneaster – madárbirs fajoknál  a vacokba félig besüllyedt tüszőtermések együtt elhúsosodnak és éretten piros színűek lesznek. Az áltermés felső harmadában a piros húsos tüszők szabadon maradt összehajló görbült részei látszanak.

 

Crataegus sp – galagonya termése  Egyetlen termőlevélből keletkezett  alsóállású magházban(monokarp termőtáj) fejlődő egymagvú almácska áltermés, amelynek csúcsán a csészelevelek maradványai hosszú ideig megmaradnak. Értékes ehető erdei gyümölcs és drog. Jelentős mennyiségű C-vitamint, flavonoidokat és protoantocianinokat tartalmaz a húsos termésfalban. A sokoldalúan felhasználható áltermést  gyűjtik.

Sorbus-berkenye.  A barnásvörös ágrendszerű,  fonákon molyhos levelű cserje egy változatos, kisfajokban gazdag csoport képviselője. Őszre megpuhuló almácska áltermései laza bogernyőben állnak. Az áltermések csúcsán látható a porzószálak elszáradt barnás maradványa a zsugorodott csészelevelekkel. A külső  termésfal paraszemölcsöktől (lenticellák) pontozott.

 

 

 

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Alaktan/ termés / – szütyő áltermés

A sásokra jellemző terméstípus.  A  csoportban  a monokarp termőtájban a termőt egy speciális fellevél növi körül, úgy hogy a felső rész nyitott marad(un tömlő). A szemtermés az őt borító tömlővel áltermést alkot( tönlős szemtermés), melynek alakja, mintázata, színe fontos bélyeg a sás fajok meghatározásában. A tömlő nyitott felső részén a kilógó bibe maradványai a termésen gyakran megmaradnak.Zsombéksás esetében az áltermés oldalról lapított, éretten is zöld színű. Minden egyes szemterméshez egy hosszúkás sötéten szegélyezett elálló virágzati fellevél is tartozik. A porzós virágok maradványai a termések fűzére felett láthatók

Az erdei sás termős virágait egy palack alakú fellevél(ún. tömlő) növi körül. A tömlő nyitott csúcsán a bibék kilógnak.  Az áltermésben a tömlő gömb alakú, hosszú vékony csőrrel, amelynek a vége villás.
A porzós virágzat itt is elkülönül,  maradványa a termések felett  megfigyelhető.

 

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Növényi életformák – kaudexes fajok

A kaudex egy vízraktározásra módosult,fás szárrész, amely nem fotoszintetizál és részben a talajban másrészt közvetlenül a talaj felszínén él. A kaudiciform, vagy „pocakos” növények társasága egy morfológiailag jól körülhatárolható  szélsőségesen száraz  élőhelyeken előforduló rendszertanilag heterogén csoport.

Adenium obesum – a sivatag rózsája
A Nolina fajok kedvelt kaudexes dísznövények

A bizarr látványt nyújtó növények hónapokig élnek teljes szárazságban és tikkasztó hőségben, A táplálékot és a vizet duzzadt szárukban raktározzák. Ez biztosítja számukra a túlélés lehetőségét. Gyakran a lombjukat is lehullatják ilyenkor.

Kaudexes fajokat mintegy 100  különböző növény nemzetségben találunk. Különös kinézetük miatt kedveltek. Általában igénytelenek a tartás körülményeire. Csak a növekedési periódusban igényelnek mérsékelt öntözést. A levélhullatás után, a nyugalmi szakaszban az öntözés nem ajánlott, a jól szellőzött, sovány talajokat kedvelik, a  fagyra azonban érzékenyek. A szokatlan habitusu idős példányok a gyűjtők büszkeségei.

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Sejttan – kovasejtek

A fűfélék érdes tapintású hajtásrendszerét tapasztalatból sokan ismerik. Talán kevesebben tudják, hogy a szalmaszár, vagy a fűlevél  érdes felületét a sejtfalba rakódott kovaanyag, a szilícium dioxid okozza. A Földünkön a szervetlen világban oly gyakori vegyület az élő rendszerekben ritkábban fordul elő. Közismerten a kovamoszatok sejtfalában és a zsurlók sejtjeiben található jelentős mennyiségben elsősorban a sejtfal szerves vegyületeihez kapcsolódva.

Kukorica levélepidermisz nyúzat sztómákkal és kovasejtekkel

A fűfélék/ Poaceae / növénycsaládban a bőrszövetben a rendezetten álló hullámos falú epidermisz sejtek között találunk a környező sejtektől eltérő, kisebb méretű úgynevezett idioblasztokat. Megállapították, hogy ezeknek a sejteknek a sejtfala raktározza a sejtfal fehérjemolekuláinak aminosavaihoz oxigén hídon át kapcsolódó szilicium dioxidot. A sejtfalhoz kötött kovasav merevíti a sejtfal vázát, csökkenti a rugalmasságát és akadályozza a megnyúlását, azonban jelentős mértékben szilárdít!

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Szövettan – heteroxyl fatest

A fák törzsében, ágaiban az évek során kialakult szöveti szerkezet tükrözi a fatest működését és a fát felépítő szövetelemek összetételét. Az évszakoktól függő szakaszos működés például jól látszik az évgyűrűs szerkezetben. A zárvatermők fatestében a tápanyagok felfelé szállítása a sajátos  vízszállító sejtek  tracheidák mellett  nagyobb vízszállító kapacitást biztosító vízszállító csövekben/ tracheák / is  zajlik. A mikroszkópos keresztmetszeti képeken általában mindkettő szállító elemet együtt látjuk, a vízszállító csövek átmérője általában jóval nagyobb. Az őszi időszakban, amikor a szállítás intenzitása már csökken, a fatestet gyarapító kambium főleg vastagodott falú szilárdító sejteket, farostokat hoz létre.

Hársfa ág keresztmetszet. Heteroxyl szórt likacsú fa

A szöveti szerkezet  a keresztmetszeti képeken három fő elemet tartalmaz: a tavasszal és nyáron létrehozott vízszállító sejteket és csöveket, valamint az őszi időszakban keletkezett és az előbbi elemektől markánsan különböző farostokat. Emellett a kifelé radiálisan futó bélsugarak sötét csíkjait is megfigyelhetjük. A tágabb üregű vízszállító csövek szétszórtan találhatók a  fában, így ezeket a fákat szórt likacsúfáknak nevezzük.

Csertölgy fatest keresztmetszet, Gyűrűs likacsú heteroxyl fa.

Az un gyűrűs likacsú fatestben tavasszal néhány hatalmas vízszállító cső, trachea jelenik meg közvetlenül az évgyűrűhatárnál. A tölgyfák fatestében ez a trachea gyűrű nagyon jellegzetes.

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Szövettan – homoxyl fatest

A fák törzsében, ágaiban az évek során kialakult szöveti szerkezet tükrözi a fatest működését és a fát felépítő szövetelemek összetételét. Az évszakoktól függő szakaszos működés például jól látszik az évgyűrűs szerkezetben.A nyitvatermők fatestében a tápanyagok felfelé szállítása sajátos  vízszállító sejtekben un tracheidákban történik. Ezek a mikroszkópos keresztmetszeti képeken általában kissé megnyúlt téglalap alakú sejtek alkotják a farész zömét. Az őszi időszakban, amikor a szállítás intenzitása már csökken, a fatestet gyarapító kambium főleg vastagodott falú szilárdító sejteket, farostokat hoz létre. A fatestnek ez a része mikroszkóposan jól elkülönül a korábban létrehozott tracheidáktól. A fatest éves gyarapodása tehát két részből áll: a tavasszal és nyáron létrehozott tracheidákat tartalmazó részből/ korai pászta/ és az zömében ősszel keletkezett vastagabb falú szilárdító rostokból/ késői pászta/.  A két rész határvonala az évgyűrű.

A fenyőfélékre jellemző homoxyl szerkezetű fatestben csak tracheidákat találunk a korai pászta részben és zömmel csak rostokat a késői pásztában. Ebből a  mikroszkóposan eléggé homogén fatest típusból hiányzanak a tágabb üregű. nagyobb vízszállító csövek, a tracheák.

 

 

 

 

 

 

 

 

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Alaktan/ mag / – karunkula

Magszemölcs –  népiesen hangyakenyér, tudományosan caruncula, elaioszoma.  Néhány faj/ pl kutyatejfélék, ibolyák, keltikék/ magjain megjelenő, a  fiatal magnál még üvegszerűen fényes, csillogó nyálkás, ragadós függelék a mag köldöktáján.A lipidekben és fehérjékben gazdag magfüggelék jórészt a köldökzsinórból fejlődik, bár kialakulásába sokak szerint a maghéj is besegít. A hangyák különösen kedvelik – erre utal a népies, találó  hangyakenyér elnevezés is – és komoly, fáradságos ügyeskedéssel cipelik, görgetik az elaioszómás magokat a hangyabolyba, ahol a lárvák fontos tápláléka a mag kocsonyás függeléke. A mag csak ezután képes csírázni, mert a karunkula csírázásgátló anyagokat is tartalmaz.

A kölcsönös előnyökre épülő együttélés egyik iskolapéldája a myrmecochoria, a hangyák által történő magterjesztés, amely lényegében egy diszperzív mutualizmus , bár mostanáig nem sikerült megállapítani specifikus kapcsolatot a két partner között. A hangya válogatás nélkül hordja a bolyba  a karunkulás magokat.

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!