Szövettan – dilatációs szövet

Hengeres szervekben/ gyökérben és szárban / a kéregrészben/cortexben/ kialakuló elsősorban mechanikai szerepet betöltő parenchima típusú töltelék szövet. Előfordulása nem általános, bár számos  másodlagosan vastagodó szárban és gyökérben megfigyelhető. A többi parenchima   jellegű szövettől eredete és szabályos rendezettsége miatt azonban markánsan elkülönül.

A kambiumgyűrű bélsugár iniciálisaiból keletkezik a háncsrészben. A születésükkor még gömbölyded sejtek a fában radiálisan megnyúlt kifelé futó bélsugarak folytatásaként jelennek meg a háncsban, és kifelé sodródva a kéregben a korábbi radiális irányú megnyúlásra merőlegesen/ tangenciálisan /, a felülettel többé-kevésbé párhuzamosan növekednek. Az oldalirányú megnyúlás miatt ezek a bélsugarak a háncsban tölcsér-szerűen kiszélesednek. Ez a jelenség a dilatáció. A mikroszkópban a dilatációs szövet a  másutt összefüggő háncsrész közé ékelve a bélsugarak folytatásaként ismétlődő  V alakban látszik.

A másodlagos vastagodás során a felülethez közeli szövetek – elsősorban a kéreg, cortex régió – a gyarapodó belső rész fokozódó nyomása és a hirtelen nagyobbodó kéreg fellazulása miatt szétszakadhatnak. A belső feszítő erők hatását fékezi, ellensúlyozza  és a kéreg szétrepedését akadályozza meg a dilatációs szövet.

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Sejttan – plazmodezma

A  sejtfalakban sejtek közötti folyamatos kapcsolatokat: anyagmozgást és információcserét  biztosító sajátos szerkezetű összekötő csatornákat  plazmodezmáknak nevezzük. Ezek a pályák összekötik az egymástól sejtfallal elkülönült sejtek élő anyagát, lényegében tehát sajátos citoplazma hidak. Méretük nem engedi meg, hogy rajtuk sejtorganellumok közlekedjenek sejtről sejtre, ugyanakkor jelentősen megkönnyítik az anyagok mozgását a szomszéd sejtek között. A plazmodezmákkal összekötött egységes  citoplazma rendszert szinplasztnak, a sejtek közötti intercelluláris anyagmozgás ezen formáját pedig szinplaszt transzportnak nevezzük.  A sejtfalak alagúthálózatában a különféle anyagok úgy jutnak el sejtről sejtre hogy közben nem kell a szomszédos határfelületeken be-és kilépniük, nem kell a szabad mozgást akadályozó erőket újra meg újra leküzdeniük. A kisebb ellenállást jelentő plazmodezma-rendszeren át a mozgás kevesebb energiát igényel és jóval gyorsabb.

A plazmodezmák általában a sejtosztódás alatt az új sejt születésekor keletkeznek, de később másodlagosan is létre jöhetnek/ ilyenek pl a jellegzetes tört plazmodezmák/, míg a szaporító sejteknél/ ivarsejtek, spórák/ az egyedfejlődés korai szakaszában az összes plazmodezma bezárul, majd eltűnik.. A régi és új nemzedék sejtjei között nincs citoplazmás kapcsolat!

Számuk változó: két szomszédos sejt között általában több ezer plazmodezma csatorna létezik. Számuk ugyanannak a sejtnek különböző falaiban is eltérő, s a kapcsolatban álló sejtek működésétől is függ és módosul, másodlagosan újak keletkezhetnek és elzáródás is lehetséges.

A plazmodezmák finom szerkezetéről azonban csak elektronmikroszkóp segítségével alkothatunk képet. A csatorna belsejét a sejteket határoló membrán a plazmalaemma burkolja. Az alagút közepén egy hengeres cső – a dezmotubulus –húzódik mely kapcsolatban van a sejt egész élő anyagát gazdagon behálózó membránrendszerrel az endoplazmatikus retikulummal. A csatorna membránjai a csőben levő nagyobb nyomás hatására módosultak: több bennük a fehérje és kevesebb a membránalkotó foszfolipid. A hosszmetszeti képen a plazmodezma két végén szűkületet láthatunk, a közepe pedig gyakran kiöblösödik. A csatorna lehet egyenes, de ismerünk tört, vagy több ágú plazmodezmákat is.. Elágazó plazmodezmákat különösen gyakran találunk a háncselemekben.

A plazmodezmákban tulajdonképpen két anyagvezető csatorna van: középen a dezmotubulus , másrészt a körülötte levő citoplazma gyűrű. Lehetséges, hogy a két pályán különböző anyagok haladnak, akár ellentétes irányban is. Az sem kizárt, hogy a dezmotubulus  szelepként működik a nyaki szűkületben és így szabályozza az áramlást a külső csatornában.

A plazmodezmák szerepet játszanak a biofizikai hírközlésben, hiszen ingerületvezetésre alkalmas membránokat is tartalmaznak. Tudjuk, hogy a mimóza levélkéinek, vagy a rovaremésztő növények rovarcsapda tentákulumainak gyors ingerválasz mozgását a plazmodezma membrán rendszerén végigfutó  bioelektromos potenciálváltozások/akciós potenciálok/ vezérlik

A plazmodezmák sejteket behálózó rendszere izgalmas, számos részletében még ismeretlen világ. Egy kapcsolatokban gazdag, dinamikusan változó anyagmozgást biztosító hálózat: anyagok és információ áramlik rajta szerteszét, mégis szabályozott módon. A zömében helyhez kötött, az állatvilágtól eltérő táplálkozású növényvilág így alkalmazkodhat változó környezetéhez, így gondoskodhat sejtjei működésének állandóan változó összhangjáról!

Ajánlott link: https://plantarium.hu/2012/06/alagutak-a-sejtfalban/

 

 

 

 

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , | Hozzászólás most!

Alaktan/ termés / – áltoboz

JULUS tobozka, tobozkavirágzat, áltoboz (Nem azonos a tobozzal!)

Egyivarú termős – általában barka szerű fürtös – virágzatból fejlődő áltermés, pontosabban terméscsoport, amelyben az egyes virágok tövében fellevelek találhatók. A termésérés során a termős virágzat főtengelye megvastagodik és a  női virágok fellevelei  erőteljesen megnagyobbodnak, később esetleg elfásodnak és tobozhoz hasonló képletet alkotnak/áltoboz/.Az áltermés nem esik szét, az érés után egészben marad és még hosszú ideig a növényen található.Humulus lupulus - Komló             Komlótoboz termések

A felfutó komló/ Humulus lupulus / komlótoboz  áltermésben a  pergamen szerű, mirigyes fellevelek tövében találjuk a makk terméseket,

Az égerfák/ Alnus sp / esetében az áltoboz valójában nem egyszerű virágzat, hanem kettős bogas füzérekből áll. A  termés érésekor a főtengely és a fellevelek elfásodnak, a létrejövő terméságazat így egy a női virágzatból létrejött összetett terméscsoport, amelyben a fásodott fellevelek között az alsó állású magházból kialakult apró, fényes, szögletes makktermések helyezkednek el.Alnus áltoboz

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Alaktan/ gyökér / – répatest

A répatest  a hajtás sziklevél alatti szár részének és a karógyökér felső részének tartalék táplálóanyagokat raktározó módosulása. A répatest lefelé elvékonyodik, és valódi gyökérben folytatódik. Rajta általában három részt különböztetünk meg: a répa fejét, nyakát és gyökerét.

  A répafej rövid szártagú tőszár. A fejen az első évben csak levelek nőnek, a második évben fejlődik ki a magszár. A répanyak a szikalatti szárból alakul ki. Felső részét a legalsó levelek, alsó részét a gyökérbarázda határolja, ezért a nyakon sem levelek, sem gyökerek nincsenek. . A kultúrrépák nyaki részének nagysága eltérő. A cukorrépáé például kisebb, mint a takarmányrépáké. Ezért a takarmányrépák nyaki része általában kinő a földből, míg a cukorrépák általában belenőnek a talajba. A gyökérrészegy megvastagodott karógyökér, amely lefelé elvékonyodik. Két oldalán un gyökérbarázda látható, amelyből oldal- és hajszálgyökerek fejlődnek. A répatest alakja a cukorrépa-fajtáknál alig változik, de rendkívül változatos a takarmányrépánál és a céklánál.

A répatest keresztmetszetén koncentrikus körökben több kambiumgyűrűt találunk, melyek egyszerre működnek. A répatest nagymértékű  gyors vastagodása az általuk létrehozott nagy mennyiségű parenchimatikus, raktározó sejtnek tulajdonítható. Az egyedül álló sajátosságot polikambialitás-nak nevezzük.

A polikambialitás répatestben

 

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Alagútak a sejtfalban

A  növénytestben a szomszédos sejtek között gyakran húzódnak összeköttetést adó citoplazmával  töltött csatornák  A  sejtek közötti folyamatos kapcsolatokat: anyagmozgást és információcserét  biztosító sejtfalban futó „alagutakat”  plazmodezmáknak nevezzük. Ezek a pályák összekötik az egymástól sejtfallal elkülönült sejtek élő anyagát, lényegében tehát sajátos citoplazma hidak. Méretük nem engedi meg, hogy rajtuk sejtorganellumok közlekedjenek sejtről sejtre, ugyanakkor jelentősen megkönnyítik az anyagok mozgását a szomszéd sejtek között. A plazmodezmákkal összekötött egységes  citoplazma rendszert szimplasztnak, az intercelluláris anyagmozgás ezen formáját pedig szimplaszt transzportnak nevezzük.  A sejtfalak alagúthálózatában a különféle anyagok úgy jutnak el sejtről sejtre, hogy közben nem kell a határfelületeken be-és kilépniük, nem kell a szabad mozgást akadályozó erőket újra meg újra leküzdeniük. A kisebb ellenállást jelentő plazmodezma-rendszeren át a mozgás kevesebb energiát igényel és jóval gyorsabb.

 A plazmodezmák általában a sejtosztódás alatt az új sejt születésekor keletkeznek, de később másodlagosan is létre jöhetnek/ ilyenek pl a jellegzetes tört plazmodezmák, vagy a gazdanövény parazita kölcsönhatásban kialakuló új sejtközötti kapcsolatok/, míg a szaporító sejteknél/ ivarsejtek, spórák/ az egyedfejlődés korai szakaszában az összes plazmodezma bezárul, majd eltűnik.. A régi és új nemzedék sejtjei között nincs citoplazmás kapcsolat!

 Nem meglepő tehát, hogy számuk változó: két szomszédos sejt között általában több ezer plazmodezma csatorna létezik. Számuk ugyanannak a sejtnek különböző falaiban is eltérő, s a kapcsolatban álló sejtek működésétől is függ és módosul. A hidak kialakulásának, elzáródásának szabályozása ma is rejtély, pontosan nem tudjuk miképpen zajlik a növényben.

 Az átlagosnál nagyobb méretű plazmodezmákat pl a körte kősejtjeinek falában fénymikroszkópban is láthatjuk. A konkáv plazmolízisnél gyakori falhoz tapadó plazmaszálak, más néven Hecht-fonalak is megnyúlt, kifeszült plazmodezmák. A sejtfal alagút pontos finom szerkezetéről azonban csak elektronmikroszkóp segítségével alkothatunk fogalmat. A csatorna belsejét a sejteket határoló membrán a plazmalemma burkolja. Az alagút közepén egy hengeres cső – a dezmotubulus –húzódik mely kapcsolatban van a sejt egész élő anyagát gazdagon behálózó membránrendszerrel az endoplazmatikus retikulummal. A csatorna membránjai a csőben levő nagyobb nyomás hatására módosultak: több bennük a fehérje és kevesebb a membránalkotó foszfolipid. A hosszmetszeti képen a plazmodezma két végén szűkületet láthatunk, a közepe pedig gyakran kiöblösödik. A csatorna lehet egyenes, de ismerünk tört, vagy több ágú plazmodezmákat is.. Elágazó plazmodezmákat különösen gyakran találunk a háncselemekben.

 A formai gazdagság ellenére a plazmodezmák egységesen működnek. Alapvető jelentőségük van pl egy szöveten belül a rövidebb távú anyagtranszportban. Víz, tápanyagok és hormonok mozognak ezen az úton a szomszédos sejtek között. A plazmodezmák élő anyagán keresztül történő anyagmozgást szimplaszt transzportnak nevezzük. Ebben a rendszerben a molekulák általában a felhasználás irányában vándorolnak.

Azt már említettük, hogy a plazmodezmákban tulajdonképpen két csatorna van: középen a dezmotubulus , másrészt a körülötte levő citoplazma gyűrű. Lehetséges, hogy a két pályán különböző anyagok haladnak, akár ellentétes irányban is. Az sem kizárt, hogy a dezmotubulus  szelepként működik a nyaki szűkületben és így szabályozza az áramlást a külső csatornában. A gyökerekben jól ismert  ez a kétirányú anyagmozgás: a víz és a szervetlen ionok a sejtfal alagutak  plazmahídjain a gyökér közepe felé haladnak. Velük szemben vándorol a gyökérsejtek fontos energiaforrás tápláléka a nádcukor.

A kertészeti gyakorlatban sok gondot okoz, hogy a plazmodezma a virusok számára is járható pálya. Gyakran kisebb vírus egységek közlekednek rajtuk módosítva a csatornák szerkezetét is. Ráadásul ezek a vírusok néha nemzedékeken át alattomosan lappanganak és csak jóval később a vegetatív szaporításkor aktiválódnak. Ilyenkor tehát nemcsak a növényt, hanem vele együtt a vírust is szaporítjuk. Ennek elkerülésére dolgozták ki a vírusmentes növények vegetatív úton történő előállítására alkalmas eljárást. Ennek lényege, hogy a kevés és szűk plazmodezmát tartalmazó szárcsúcsok osztódó szöveteiből készített szövettenyészetekből nevelnek steril körülmények között  vírusmentes növényeket( vegetatív mikroszaporítás, meriklonozás).

 Növekvő érdeklődés tárgya a plazmodezmák szerepe a biofizikai hírközlésben, hiszen ingerületvezetésre alkalmas membránokat is tartalmaznak. Tudjuk, hogy a mimóza levélkéinek, vagy a rovaremésztő növények rovarcsapda tentákulumainak gyors ingerválasz mozgását a plazmodezma membrán rendszerén végigfutó  bioelektromos potenciálváltozások/akciós potenciálok/ vezérlik A sejtekbe szúrt mikroelektródákkal végzett mérések eredményei azt mutatják, hogy az ingerületvezetés főbb törvényeinek alapjai / ingerküszöb, refrakter stádium, ingersummáció stb/azonosak a növényekben és az állatvilágban. A folyamat sebessége azonban a növényekben nagyságrendekkel kisebb.

 A plazmodezmák sejteket behálózó rendszere izgalmas, számos részletében még ismeretlen világ. Egy kapcsolatokban gazdag, dinamikusan változó alagúthálózat és hírközlési rendszer egyszerre: anyagok és információ áramlik rajta szerteszét, mégis szabályozott módon. A zömében helyhez kötött, az állatvilágtól eltérő táplálkozású növényvilág így alkalmazkodhat változó környezetéhez, így gondoskodhat sejtjei működésének állandóan változó összhangjáról, így tartja fenn saját magát!

Mindebben a plazmodezmák sejtek közötti hálózata ugyanolyan szerepet tölt be, mint valamely területen az úthálózat, a közlekedési rendszer. Ennek fontos voltáról Széchenyi István még a reformkorban írta – talán a plazmodezmákra is érvényes – sorait: „ A közlekedések nem egyebek, mint ütőerek, melyek ha szabadok a test is virágzik, midőn tespednek, lankad az egész organizmus is.”

 Ajánlott kiegészítő link:https://plantarium.hu/2012/06/sejttan-plazmodezma

 

Kategória: blog, Botanikai szemléltető | Címke: , , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Alaktan/ hajtás / – hagymagumó

A hagymagumó( bulbotuber): átmenet a hagyma és a gumó között. Vastag, húsos tengelyrésze van, ebben halmozódnak fel a tartalék tápanyagok.  Ezt a részt erőteljes, de vékony, hártyás levelek burkolják, húsos raktározó allevelek azonban  nem fejlődnek rajta. Ezért közelebb áll a gumóhoz. (pl. sárfány,  őszi kikerics, gladiólusz, ciklámen). A hagyma és gumó tulajdonságait keverten hordozó átmeneti típus a főleg levelekből álló hagyma és a szártengely vastagodásából származó gumó között.

A hagymagumó a szárgumóktól eltérően általában rövid életű, fejlődése csak egy tenyészidőre korlátozódik. A régi hagymagumó egy áttelelő szerv, míg az új gumó a következő vegetációs idő elején a régi felett közvetlenül található oldalrügyből indul fejlődésnek, mint egy oldalág. Eközben az öreg gumó raktározó szövete kiürül, összeesik majd elpusztul, de nyomai még évekig láthatók az éppen működő módosult hajtás alsó oldalán. Az  évente keletkező új szerv mint egy áltengely oldalirányban vándorol a talajban és a fejlődő húzógyökerek hatására mélyebbre is kerül.

 Az őszi kikerics( Colchicum autumnale)diónyi nagyságú, tömör hagymagumójából ősszel csak virágok fejlődnek, ezek halványlila színűek, helyenként óriási tömegben virítanak augusztus és október között.

Õszi kikerics hagymagumóból fejlõdõ virág

Az ősszel megtermékenyült és a föld alatt áttelelő magházban az embrió és magfejlődés mélyen a talajban történik. Ehhez a szükséges tápanyagokat a hagymagumó duzzadt gumó része biztosítja. Következő tavasszal a mélyből felszínre jutó terméskocsányon 3-5 cm hosszú szepticid toktermések fejlődnek, melyek a 20-30 cm hosszú, 2-7 cm széles, kissé húsos, ép szélű és ugyancsak tavasszal kihajtó 3-4 lándzsás levél között bújnak ki. A sokmagvú termések nyárra érnek be, utána a növény visszahúzódik. A magvak 2 mm átmérőjűek, éretten sötétbarnák, pontozottak, ragadósak, erősen mérgező mutagén hatásúak.

Hagymagumó drog
Néhány hagymagumós honi vadvirágunk

Ajánlott link:http://botanikaiforum.xobor.de/t3686f199-HAGYMAGUM-Oacute-BULBOTUBER.html

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , | Hozzászólás most!

Alaktan/ gyökér / – gyökértövis

Gyökértövis – ritka, hajtáseredetű gyökérzetből fejlődő gyökérmódosulás.

A hegyes, kemény végű, korlátolt növekedésű hajtáseredetű védelemre módosult gyökereknél, a  csúcsmerisztéma és a gyökérsüveg sejtjei kemény és vastagfalú sejtekké differenciálódnak. Egyes pálmafajokra jellemző(pl Acanthorrhiza, Crysophila), illetve néhány Dioscorea faj

Gyökértövisek Crysophila pálmatörzs alapi részén
Dioscorea sp gumón fejlõdõ gyökértövis

 

gumóinak felső részén figyelhető meg.

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: | Hozzászólás most!

Alaktan/ gyökér / – koronagyökerek

Koronagyökerek – Radix coronaria  Egyes növényeknél a szártövek tájékán a legalsó szárcsomókból( nóduszokból) körkörösen, általában egyszerre(szinkron) fejlődő hajtáseredetű járulékos gyökérzet. A gyökerek elágazások és gyökérszőrök nélkül szabályosan ferdén oldalra növekednek –mintha a növény terpeszben állna – és a talajba érve rögzítik, kipányvázzák a növényt védve s kidőléstől. Gyakran találóan „pányvázó” gyökérzetnek is nevezik ezt a gyökér típust. Gabona növényeinknél a kukoricánál jól látszanak és a mangrove vegetáció fajainál gyakran feltűnőek.

Kukorica – koronagyökerek
Verschaffeltia splendida-sétáló pálma. Endemikus mangrove faj

 

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Alaktan/ levél / – allevél

A hajtástengelyen a lomblevelek zónája alatt, gyakran a földben  eredő és fejlődő raktározó, vagy védő funkciót ellátó módosult levelek. Fejlődésük korán megakad, a tipikus levélszerkezet, szöveti tagolódás az allevél funkciónak megfelelően egyszerűsödik, specializálódik. Általában nem különülnek levélnyélre és  levéllemezre, inkább pikkelyszerűek. Klorofillt nem tartalmaznak, többnyire fehérek, vagy barnás színűek.

Az allevelek előfordulása:

1.   A módosult földbeni hajtásokon, különösen a hosszú szártagú tarackon gyakran találunk a szárcsomókon pikkelyszerű alleveleket. Allevelekből áll a hagymát alkotó belső húsos raktározó ,és a külső hártyás  pergamen szerű védő levélképlet.Utóbbit gyakran buroklevélnek is nevezik.

Tarackbúza rizóma drog

2.   A fedett rügyeket kívülről védő hártyás rügytakarók, vagy a keményebb rügypikkelyek szintén allevelek, mivel az új hajtás lomblevelei alatt fejlődnek. Ezek rügyfakadáskor rendszerint lehullanak.

Vadgesztenye rügypikkely allevelek

A  parazita fenyőspárga /Monotropa/ fajok fehéres színű pikkelylevelekkel

3.  A parazita vagy más, nem fotoszintetizáló növények a föld feletti szárukon csak  pikkelyszerű  barnás, vagy fehérszínű alleveleket növesztenek (például Cuscuta, Neottia,  Orobanche, Monotropa).

Virágzó madárfészek kosbor, a száron barna allevelekkel

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , , , , | 1 hozzászólás

Zarathusztra fája

 Más néven “Zarathusztra ciprusa”, egy közel 30 méter magas örökzöld ciprus/ Cupressus sempervirens L. / Irán középső részén Abargu-Yoghaz városka szélén. A közelben található ismertebb város Yazd a zoroasztrizmus egyik központja ma is. A fa korát több mint 4.000 évesre becsülik. Átélte az emberi civilizáció tőle nem messze felkelő hajnalát, árnyékában különböző korok rég eltűnt emberei pihenhettek, akik végignézhették, átélhették kultúrák, birodalmak születését, fénykorát és hanyatlását.

 Korunk „felgyorsultnak” mondott világában is  szilárdan rendíthetetlenül és  türelmesen az állandóság érzetét keltve áll, mint akin nem fognak divatok, trendek, irányzatok. A természetet jelképezi, aki a maga örök módján figyel, figyelneztet, szolgál és őriz.

Zarathusztra ciprusa nagy valószínűséggel ma Ázsia legöregebb élőlénye. Irán jelképe is ez a több mint 4000 éves famatuzsálem,  amelyet körül övező liget  napjainkban nemzeti zarándokhely.

Zarathusztra próféta tanításaira épült vallás, a zoroasztrizmus követői úgy tartják, hogy a fát maga Zarathusztra ültette, más források viszont  ezt a jóval korábban élt Noé fiának, Jáfetnek tulajdonítják. Azt nem zárhatjuk ki, hogy a nagy tanító és vallásalapító többször megpihent árnyékában. A szent cédrust vizsgáló tudósok az életkorát 4000–4500 év közé teszik. A fa törzse több összenőtt részből áll, így az évgyűrűk számolásával a korát pontosan nem lehet meghatározni.

 A napjainkban is jó állapotban levő délceg faóriás mindig is különleges jelentőséggel bírt a vallás hívei körében. Ma is naponta 50–100 zarándok keresi fel, és idegen turistacsoportok is gyakran megállnak itt egy „fotostop-ra” Yazd felé utazva .

Nincs bekerítve, zavartalanul csodálható egészen közelről. Mélyen beszívhatjuk intenzív, mély illatát és csodálhatjuk a napfény játékát égbe szökő erdőnyi ágai között. Az sem tiltott, hogy a magas óriáscédrust a hívők tele aggassák színes kívánságcédulákkal, amelyekre ráírják vágyaikat, annak reményében, hogy Zarathusztra valóra váltja azokat.

Az örökzöld ciprus/ Cupressus sempervirens L./ A misztériumok, legendák impozáns örökzöld fája az Ókori Mezopotámia és Perzsia területéről származik. Az etruszkok és később a rómaiak terjesztették el Európa Mediterrán vidékein. A Cupressaceae növénycsaládba tartozó faj egyedei kedvező feltételek esetén akár a 30m magasságot is elérik. Az ősi alaptípus piramis formájú, nagyobb ágai csavarodva növekednek felfelé, csaknem függőlegesen, az ágakon a héjkéreg hosszanti irányban barázdált, kötegelt. Törzse zömök, világos, gyakran részekre különül. Kemény illatos fája a magas illóolaj tartalma miatt tartós, ellenálló sokoldalúan hasznosítható értékes anyag

Irán melegebb vidékén s talán a Himalája Déli lejtőin őshonos, de Európába, Kis-Ázsiába, Afrika É-i részére már réges régen betelepítették. A hellén római kultúrák régi szimbólumnövénye. Cserje vagy kedvező feltételek között magasra növő fa, ilyenkor tornyos növésü, az olasz nyárfa termetét utánozza. Ezen a  tőalakon (var. fastigiata DC.) kívül olyan változata is létezik, amelynek ágai a szikomorfákhoz hasonlóan vízszintesek. Ez a Cupressus horizontalis Mill.

 A ciprusfa hazájából az iráni nép tűzimádásával terjedt Nyugat felé. Kemény, illatos és égetve is kellemes szagot árasztó fáját örökkévalónak, elpusztíthatatlannak tartották. Erős, tartós aromás illatú szárazságtűrő örökzöld. Kiváló szerszám-, épület és bútorfa már az Ókortól. Mint örökzöld fa kezdetben az örök életet és a bölcsességet szimbolizálta, de görög-római hatásra a halál és a gyász jelképe lett, Ezért vannak tele ültetve oszlopos változataival a mediterrán temetők. A bibliai hasonlatokban több helyen az Úr dicsőségének a szimbóluma

Van valami fenséges azokban a fákban, amelyek több ezer éve állnak önmagukban. Ők Déry Tibor szavaival: ” A természet katedrálisai: a reimsi székesegyháznál ugyan szimplábbaknak látszanak, de – ha az élet a legfőbb mértékegységünk – magasabb rendűek nála. A katedrális állókép, nincs anyagcseréje,nem tud szaporodni, emberi kéz emelte, rombolhatja. A fák nemzetsége azonban halhatatlan; amíg naprendszerünk működik, leveleik sarjadásával, hullásával mérni fogják a mérhető földi időt

 

Kategória: A Természet Világa, blog | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!