Szövettan – hullámos kambium

Közzétéve 2012-07-31 | Szerző: bognarjn

 Eredetét tekintve egy összetett szövetpalást. Tartalmaz egyrészt  még nem differenciálódott, osztódó elsődleges merisztéma prokambium sejteket/ un reziduális prokambium/.  Másodlagosan kialakult részei pedig a perikambium/periciklus gyűrű  protoxilémmel szomszédos sejtjei és  az itt található osztódóképességüket visszanyert bélsugár alapszöveti sejtek.

 A heterogén többféle szövetből kialakuló összefüggő kambium kezdetben hullámos lefutású, a fanyalábokon kívül és az egyszerű háncsnyalábokon belül helyezkedik el, követi a primer fa-sugarak vonalát.

A hullámos kambium Valeriana gyökérben

A hullámkambium, vagy más néven gyökérkambium két irányban /bipleurikusan/ osztódik: kifelé másodlagos háncselemeket, befelé másodlagos faelemeket fűz le. Mivel a belső faelem régióban intenzívebb a gyarapodás a hullámos kambium idővel kisimul, szabályos hengerpalást lesz belőle. A másodlagosan vastagodó idősebb gyökerek összefüggő, évgyűrűs  és bélsugaras szállítószövet szerkezete hasonlít a másodlagos hajtáséhoz, azzal a különbséggel, hogy a gyökér központi hengerben/sztéle/ nincs bélszövet.

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , | Hozzászólás most!

Szövettan – egyszerű nyalábok

Közzétéve 2012-07-31 | Szerző: bognarjn

A hajtásos növények testében a szállítószövet-rendszer legtöbbször nyalábokban alakul meg. Az egyszerű edénynyalábokban a fa- és a háncselemek külön szerveződnek. Ennek megfelelően beszélünk egyszerű fanyalábokról/ vasalis nyalábok/ és egyszerű háncsnyalábokról/ cribralis nyalábok/ Ez a nyalábtípus az egyszikű növények gyökerében és a kétszikűek primer fiatal gyökereiben fordul elő.

Kétszikű tetrarch gyökér

A kétszikű primer gyökérben a nyalábok  száma kevesebb. Általában: 2–6 háncs és fanyaláb helyezkedik el a központi hengerben/ sztéle / váltakozva /oligarch tipusu gyökerek/. Az egyszikűekben ennél több/ akár 20/ egyszerű nyaláb fejlődik ki/ poliarch gyökerek/.

 

Egyszikű poliarch gyökér

 Az egyszerű edénynyalábok rendszerint sugárirányban körkörösen rendeződnek el. A centrumhoz közelebb a jól felismerhető fanyalábok és közöttük kissé közelebb a gyökér felszínéhez a nehezebben elkülöníthető háncsnyalábok. A fanyalábok a kétszikűek gyökerében gyakran összeérnek középen, ilyenkor nem alakul ki a bélszövet. Ezt gyakran sugaras nyalábszerkezetnek nevezzük, és az összeérő fanyalábok számától függően beszélünk triarch, tetrach, pentarch stb gyökérről A poliarch elrendeződésű egyszikű gyökerekben a fanyalábok középen nem érnek össze itt általában jól fejlett bélszövetet találunk.

 

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!

Szövettan – glochida

Közzétéve 2012-07-31 | Szerző: bognarjn

Néhány kaktusz csoportnál a kladódiumok szártagjain a levéltövisek tövében, azokat mintegy körül véve, szemölcs alakú képzõdmények fejlődnek. Rajtuk szőrcsomókban, csoportot képezve nagyszámú finom, szúrós gyakran  horgas, esetleg szigonyos végű sertét – pontosan serteszőröket – glochidákattalálunk.

Fügekaktusz kladódium glochidákkal

Ezek az epidermiszből fejlődő emergentiák érintésre könnyen letörnek és horgas, vagy szigonyos végükkel a bõrbe fúródnak. Különösen a fügekektuszoknál/ Opuntia fajok/ gyakoriak a vékonyka , fajonként változó méretű és alakú szúrós, kellemetlen viszketést is okozó horgas szőrök.

 Ma már ismerünk  nemesített és termesztésbe vont tövis nélküli fügekaktusz változatokat, de glochidamentes fajtákat ismereteim szerint eddig még nem sikerült előállítani.

 

 

 

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Alaktan/ levél / – levélerezet

Közzétéve 2012-07-30 | Szerző: bognarjn

A levél erezetét / nervatio/ a szállítónyalábok sajátos rendszert képező hálózata alkotja. Ez biztosítja a levéllemez szilárdságát, kiterülését és  feladata emellett a tápanyagszállítás. Az erezet a levél szövetébe/mezofillum/ beágyazódhat, de a levél fonákám, vagy színi oldalán is  kidomborodhat. Fontos morfológiai bélyeg a határozókönyvekben a jellemzéseknél gyakran találkozhatunk  vele.

Főbb erezet típusok: 

– villás/dichotomikus/: ősi, nincs főér, a sugarasan szétfutó erek egyenlő értékűek   villásan ágaznak el más  erekkel nem találkoznak és nem keresztezik egymást /Ginkgo biloba és számos páfrány/.

–közalapos/monopodialis/: hálózatos, az érrendszer főtengelye a főér , amelyből másod- és harmadrendű oldalerek ágaznak ki.

A legkisebb oldalágak sem érnek el minden egyes sejtet, csupán körbefognak bizonyos sejtcsoportokat/ érszigetek/. Az erek körülzárta szövetrégiókban, az érszigetek sejtjeiben az anyagok mozgása sejtről sejtre a plazmodezmák közvetítésével un szinplaszt transzport útján történik/ jellemző a zárvatermő kétszikűek leveleire/.

A főeres típus lehet szárnyas /gyertyán, som, bengefélék/,

Ebben az esetben a főérből eredő  másodrendű oldalerek egymással párhuzamosan futnak a levélcsúcs, vagy a lemez széle felé. Közben oldal irányban számos elágazást hoznak létre

A tenyeres/ujjas/ levélerezet

Az oldalerek sugárirányban futnak szét /juhar, platán/, zömük a főér alapjából ered. de később a felső részből is indulhatnak másodrendű, vékonyabb erek a  lemez széle a periféria felé. .A tenyeresen tagolt lemezű levelekre jellemző erezet típus.

Az ölbefogott erezet a tenyeres levélerezet ritka változata a hunyorfélék/ Helleborus/ levéllemezére jellemző.

 – a  párhuzamos levélerezet az egyszikűekre jellemző:

A fűfélék  párhuzamos levélerezete

A levélhüvelyből több egyenrangú ér lép a levéllemezbe, a középső ér azonban itt is vastagabb. A tengellyel gyakran hosszirányban  futó párhuzamos ereket létrafokként másodlagos erek kapcsolják össze: anasztomózisok /pl. egyszikűek: nád, búza/.

A párhuzamosan íves  és az oldalrafutó levélerezet a párhuzamos egy altípusa, a nagyobb levelű egyszíkűekre jellemző.

 

 

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , , , , , , , , , , , , | 2 hozzászólás

Alaktan/ levél / – levélkacs típusok

Közzétéve 2012-07-30 | Szerző: bognarjn

A levélkacs kapaszkodó-, rögzítő szervvé módosult levél, vagy gyakrabban levélrész.

Ritkán kapaszkodásra módosul a teljes levél/ levélnyél+ levéllemez/ levélkacs – cirrhus folii/.

Ebben az esetben egy szárcsomón a módosult egyszerű levéllemezből alakult kacs és a tövén levő két széles dárdás vállú fotoszintetizáló pálha található/ pl: Lathyrus aphaca – levéltelen lednek/.

 A levélkekacs/ cirrhus folioli/ gyakoribb képződmény.

Különösen a Pillangósok/ Fabaceae/ családban találkozunk különböző formáival.. Általában az összetett levél csúcsi levélkéje alakul kaccsá/ Pisum, Phaseolus, Vicia fajok stb/. Gyakori, hogy a levélkekacs elágazik és így egy kacs több irányban is tud kapaszkodni, rögzíteni.

 

A pálhakacsnál/ cirrhus stipuli/

Páhlakacs – Smilax sp

 

A levélnyél alapi részén fejlődő két pálhalevél módosul kapaszkodó képletté/pl: néhány a trópusokon honos liánszerű Smilax fajnál/.

 

 

 

A mérsékelt égövben mindenütt gyakori iszalagoknál/ Clematis fajok/ a tetemesen megnyúlt és csavarodó levélnyél és a levélgerinc rendelkezik kacsra jellemző tulajdonságokkal-levélgerinckacs. levélgerinckacs

.A kapaszkodásra módosult,  kígyózva csavarodó levélgerinc  mellett az összetett levelű iszalagoknál/ pl: Clematis vitalba/ a levélkék nyele is megtekeredhet.

 A  levélcsúcskacsritka, lényegében egy kapaszkodásra módosult, csavarodó levélcsúcs / pl: kúszóliliomok – Gloriosa fajok/.gloriosa levkacs

 

 

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , , , , | 2 hozzászólás

Szövettan – perikambium/periciklus

Közzétéve 2012-07-27 | Szerző: bognarjn

A kéreghatár/ endodermisz / és a szállítószövetek között található egy, ritkábban többsejtsorú parenchimagyűrű. A központi henger/ stele / legkülső sejtsora. A kétszikűek fiatal szárában a határoló endodermisszel együtt alkothat egy keményítőt raktározó régiót, amelyet keményítős hüvelynek nevezünk. Ennek hiányában a szárakban a periciklus morfológiailag nem különül el.

Perikambium és endodermisz kétszikű gyökérben
Perikambium és endodermisz egyszikű gyökérben
Oldalgyökér képződés

A gyökerekben azonban ez a gyűrű tovább megőrzi merisztematikus aktivitását és több fontos funkciót lát el. A periciklusból indul ki az oldalgyökér képződése, tehát ez az oldalszerv endogén eredetű. A másodlagosan vastagodó kétszikűek gyökereiben emellett részt vesz a szállító szöveteket gyarapító un hullámos kambium kialakításában és belőle fejlődik a parakambium/ fellogén / is, amely a gyökér paraszövetét/fellom/ és a befelé lefűződő fellodermát adja .A három szövetréteg együtt alkotja a másodlagos bőrszövetet a peridermát.

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , , , , , , , | 1 hozzászólás

Alaktan/ virág / – ecsetvirágzat

Közzétéve 2012-07-27 | Szerző: bognarjn

Az ecsetvirágzat (anthela): egy  tipikus  zárt többes bog virágzat/pleiochasium/. A főtengely növekedése hamar megszűnik, mert korán virágban, vagy virágzatban zárul. A továbbiakban a virágzat később spirálisan eredő, szórt állású és különböző hosszúságú oldalágai túlnövik a főtengelyt.

Az ecsetvirágzat  tehát olyan különös bogernyő, amelyben a  virágkocsányok hossza eltérő és azok mindig túlnövik a főtengelyt.. Az egyszerű  álernyő  virágzattól főleg  abban különbözik, hogy oldalágai nem egy pontból örvösen hajtanak ki, hanem spirálisan erednek és később ennek következtében szórt állásúak.

Szittyók a Pannon Flórából

Ilyen virágzata van a legyezőfüveknek/ Filipendula /és a szittyóféléknek(Juncaceae).

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Alaktan/ virág / – fürtvirágzat

Közzétéve 2012-07-27 | Szerző: bognarjn

Fürtvirágzat – racemus/botrys

Egyszerű nyílt (fürtös) virágzat, amelyre a  korlátlan csúcsi növekedés jellemző.  Főtengelyén a szárközök jól fejlettek, a virágok – felfelé gyakran kissé rövidülő – kocsányúak, állásuk lehet szórt, átellenes vagy örvös. A virágzati tengely egyaránt lehet merev, felálló, vagy puha, lecsüngő. A virágok nyílása a főtengelyen általában alulról felfelé történik.

Fürtvirágzatok

A virágok nyilása majdnem mindig a középpont, illetőleg a csúcs felé halad (inflorescentia centripetalis), tehát a szélső v. alsó virág a legidősebb, a következő mind fiatalabb, s a legfelső vagy legbelső a legfiatalabb. Ez a fürtszerü virágzat (infl. botryoides vagy racemosa).

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , , , | 1 hozzászólás

Alaktan/ virág / – füzérvirágzat

Közzétéve 2012-07-26 | Szerző: bognarjn

Füzér, fűzérvirágzat – spica

A füzérvirágzat/ spica / egyszerű nyílt /fürtös/ virágzat, amelynek elágazás nélküli, felálló, merev virágzati tengelye korlátlan növekedésű, és a csúcsi részén  folyamatosan alakulnak ki az újabb virágkezdemények.OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A tipikus fürtvirágzattól döntően abban különbözik, hogy  a virágzati tengelyen rendszerint nagy számban ülő virágai kocsány nélküliek, ritkán nagyon rövid kocsányúak. A füzér lehet tömött, vagy lazább és folyamatos, vagy ritkábban megszakításokat tartalmazó, a fűféléknél/ kalász / gyakran többszörösen összetett.OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A torzsavirágzattól a tengely vastagságában és a virágzati fellevél/spatha/ hiányában különbözik, míg a barkavirágzattól eltérően a fűzér virágzat mindig függőlegesen áll!Lándzsás útifû 3. - Fûzérvirágzat

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , | 2 hozzászólás

Alaktan – abaxiális/adaxiális pozició

Közzétéve 2012-07-26 | Szerző: bognarjn

A növényi test alkotóelemei, sajátos szervei lehetnek központi, centrális, azaz tengely helyzetűek (axiális pozició) és oldalhelyzetűek( laterális pozíció). Ha az oldalszerveket a tengelyhez viszonyítjuk a tengelyhez közelebb eső, a tengely felé néző felszín adaxiális , míg az attól ellenkező irányban található felszínt vagy részeket abaxiálisnak nevezzük.

Adaxiális helyzetű a lomblevelek, vagy a virágtakaró elemek(csésze és sziromlevelek, vagy lepellevelek) felső un szín- része, az összetett nyalábok befelé néző farésze, vagy az évgyűrűk „korai pásztája”. A levélfonák ennek megfelelően alulnézeti oldal (abaxiális pozició), hasonlóképp az évgyűrűk kifelé néző „késői pásztája” és az összetett nyalábok háncsrésze.

 

 

 

Az adaxiális/abaxiális pozíció gyakran lényeges morfológiai és élettani különbségeket is jelent.

Bifaciális levél szövetei

 

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , | Hozzászólás most!