Füzérke – egy bevált virágzat modul

Összetett  virágzatokban, melyekben füzér szerkezetű  rész virágzatok is előfordulnak az elemi füzér virágzati egység neve füzérke. A füzéres összetett virágzatok különbözőek lehetnek pl: fejecske, összetett füzér, fürtös füzér, bugás füzér, stb. A füzérke alapegységek azonban leggyakrabban a fűfélék és a sásfélék összetett virágzataiban jelennek meg és kombinálódnak változatos formákban. A pázsitfűfélék családjában gyakran kalászkának is nevezik őket.

Egy kétvirágú füzérke szerkezete

Egy kétvirágú füzérke szerkezete

Zab/Avena/ - többvirágú füzérke termésekkel és a takaró pelyvalevelekkel

Zab/Avena/ – többvirágú füzérke termésekkel és a takaró pelyvalevelekkel

Alaktanilag a kalászka /füzérke/egység egy egyszerű  füzérvirágzat. A fűféléknél a kalászkákat  kivülről a virágzat alapján két oldalt található – a fajra, fajtára jellemzõ – fellevélpár: a pelyva /gluma/ borítja, ezeken belül a kalászkatengelyen helyezkednek el a kocsánytalan, ülő virágok. Gyakran a füzérkét alulról támasztó külső pelyva hosszabb vagy rövidebb szálkában /arista/ végzõdik. A virágok száma a füzérkében/kalászkában különbözõ lehet: az árpának egyvirágú kalászkái vannak; a búza, rozs, zab füzérkéi pedig többvirágúak.

A kalászkában minden egyes virágot két toklász /palea/ vesz körül. Helyzetük szerint az egyik az alsó vagy külsõ /palea inferior/, a másik a felsõ vagy belsõ /palea superior/. A  külsõ toklász a pelyvához hasonlóan viselhet hosszabb-rövidebb szálkát is, a belső toklász gyakran hártyás, pergamen szerű. A külső toklász az elemi virágzat/füzérke/ tengelyén, míg a belső toklász már magában a virágban, a virág tengelyén található. A két védelmet biztosító  képződmény tehát eltérő eredetű: a külső toklász fellevélből, a belső a leegyszerűsödött virágtakaró egyik lepellevélből fejlődött ki. A pelyvák és toklászok alakja, függelékei a fajok pontos elkülönítésében nélkülözhetetlenek.

Az egyes virágok közepén a termő található, csúcsán a szélbeporzáshoz alkalmazkodott, hosszan kinyúló és gyakran fésűs bibével. A termő alatt erednek a porzók, számuk három az esetek többségében /ritkán  vannak eltérések/. A porzók alatt található a lepel redukált maradványa, a két lepelserte /lodicula/. A lodicula feladata a toklászok szétfeszítése, lehetővé téve, hogy az ivarlevelek kinyúlhassanak a virágból.

Füzérkék kombinációjával alakult kalászok

Füzérkék kombinációjával alakult kalászok

  A sásfélék virágai  a pázsitfüvek virágainál  még egyszerűbbek és mindig egyivarúak. A hazai sás fajok egy kivétellel/Carex davalliana/ egylakiak, vagyis a porzós és a termős virágaik azonos egyedeken fordulnak elő. A virágok itt is füzérke egységekbe rendeződnek Minden egyes virág tövében egy fellevelet találunk, melyet általában pelyvának nevezünk. A porzós virág a fellevél mellett még 3 porzót tartalmaz. A termős virág is rendkívül egyszerű: 2-3 ágú bibe és   egyetlen kifejlett magkezdeményt tartalmazó a termést körülnövő murvalevéllel burkolt termő.

A sásvirágzat füzérkéi a bennük levő virágok ivari jellege alapján lehetnek homogének, füzérkéket ekkor csak azonos egyivarú virágok építik fel. Ebben az esetben vagy csak termős vagy csak porzós virágok vannak egy füzérkében. A termős és a porzós füzérke alakja, mérete markánsan eltérő, a növény virágzata kinézetre nagyon eltérő, különböző füzérkékből épül fel: heterostachyus. Ezekben az összetett virágzatokban a női füzérkék alul vannak vastagok,gyakran gömb formájúak és rövidek, míg a porzósok csúcsi helyzetűek, vékonyak és hosszú-hengeresek.

Carex flava heterostachyus füzérke konbinációk

Carex flava heterostachyus füzérke konbinációk

Ha ugyanazon fűzérkében porzós és termős virágok is vannak, akkor a részvirágzat vegyes virágú és minden füzérke hasonló kinézetű: homostachyus.   Ezekben a füzérkékben a különböző ivarú virágok elkülönülnek és egymáshoz viszonyított helyzetük alapján két csoportjukat különböztetjük meg:

Felülporzós/androgynus, „androgin”, csúcsonporzós/ a virágzat, ha a porzós virágok a virágzati tengely csúcsán a női virágok csoportja felett helyezkednek el. Virágzáskor a feltűnő portokok alapján  ez egyszerűen felismerhető, később, mikor növény elvirágzott és a portokok lehullnak,  egy ideig még a porzószálak jól azonosíthatók

Felülporzóe sás füzérvirágzatok

Felülporzós  sás füzérvirágzatok

Az alulporzós /gynecandricus, „ginandrikus”, tövénporzós/ virágoknál a fentiekkei ellentétben a porzós virágok a virágzati tengely alsó részén, annak tövénél helyezkednek el. A Hyparrhenae  sás csoport fajainál a porzós virágok a  mindkét nemű virágokat együtt tartalmazó un váltivarú füzérkék alsó részén helyezkednek el.

Alulporzós sás virágzatok

Alulporzós sás virágzatok

 

 

Kategória: blog, Botanikai szemléltető | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Alaktan/ termés / – epertermés /sorosus – szorózusz/

Az eperfa félék/Moraceae/ egyik jellemző  terméstípusa. Egy teljes termős barkavirágzatból kialakuló un terméságazat. Része a termés közepén található vastagodott virágzati tengely, amelyen az elhúsosodó és egymással összenövő 4 lepellevéllel körbenőtt makkocska résztermések együttesen egy csoportos áltermést alkotnak. Pontatlan szóhasználatban ezeket az apró keményfalú részterméseket nevezik helytelenül magoknak.

Fehér eper-női barka virágzat és az epertermések

Fehér eper-női barka virágzat és az epertermések

A Kínából származó Morus nigra és Morus alba eperfa fajok értékes gyümölcsöt adó igénytelen a hazai kertekben és utak mentén  is előforduló gyümölcsfák.DSC00161

A narancseperfa/Maclura pomifera/ termetes gömb alakú terméságazata nem ehető, de a trópusi indomaláj térségben őshonos és Afrikában is gyakori betelepített kauliflor/törzsön virágzó és termő/  kenyér fák/Artocarpus fajok/ több kilós epertermései fogyaszthatók.

Artocarpus altilis-kenyérfa  kauliflor termései

Artocarpus altilis-kenyérfa kauliflor termései

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Az ormó

A közbeszédben  ritkán használt szó, az  ormótlan ellentétpárját gyakrabban halljuk. Az építészetből ismert  orom, oromzat kifejezés botanikai megfelelője. Általában levél eredetű szervképleteken/ lomblevél, fellevelek, levélhüvelyek, pelyva, toklász/ megjelenő hosszan kiálló él, gerinc,Phleum alpinum amely többnyire a szállítónyalábot övező nyalábhüvely származéka.

Változatos, fajra jellemző módon szerveződhet,  tartalmazhat emergentia jellegű kinövéseket, szőrképleteket és csúcsi része a pázsitfüveknél, sásoknál gyakran szálkában/arista/ folytatódik., sőt előfordulhat párhuzamosan többedmagával is.

A hajtástengely/szár/  hasonló kinövéseit általában másképp nevezzük/ pl szögletes, élelt, szárnyas szárak stb/.a megkülönböztetés szövettanilag indokolt, hiszen ezek a szárképletek, más szövettájakból/pl hipodermisz/ erednek, vagy levéllemez ránövések.

Gabona dolgok5Carex-ek 14458462123_3345675043_z

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Alaktan/ virág / – füzérke

Összetett  virágzatokban, melyekben füzér szerkezetű  rész-virágzatok is előfordulnak az elemi füzér virágzati egység neve füzérke. A füzéres összetett virágzatok különbözőek lehetnek pl: fejecske, összetett füzér, fürtös füzér, bugás füzér, stb. A füzérke alapegységek azonban leggyakrabban a fűfélék és a sásfélék összetett virágzataiban jelennek meg. A pázsitfűfélék családjában gyakran kalászkának is nevezik őket.

Egy kétvirágú füzérke szerkezete

Egy kétvirágú füzérke szerkezete

Zab/Avena/ - füzérke termésekkel és a takaró pelyvalevelekkel

Zab/Avena/ – füzérke termésekkel és a takaró pelyvalevelekkel

Alaktanilag a kalászka /füzérke/egység egy egyszerű  füzérvirágzat. A fűféléknél a kalászkákat  kivülről a virágzat alapján két oldalt található – a fajra, fajtára jellemzõ – fellevélpár: a pelyva /gluma/ borítja, ezeken belül a kalászkatengelyen helyezkednek el a kocsánytalan, ülő virágok.

Gyakran a füzérkét alulról támasztó külső pelyva hosszabb vagy rövidebb szálkában /arista/ végzõdik. A virágok száma a füzérkében/kalászkában különbözõ lehet: az árpának egyvirágú kalászkái vannak; a búza, rozs, zab füzérkéi pedig többvirágúak.

A kalászkában minden egyes virágot két toklász /palea/ vesz körül. Helyzetük szerint az egyik az alsó vagy külsõ /palea inferior/, a másik a felsõ vagy belsõ /palea superior/. A  külsõ toklász a pelyvához hasonlóan viselhet hosszabb-rövidebb szálkát is, a belső toklász gyakran hártyás, pergamen szerű. A külső toklász az elemi virágzat/füzérke/ tengelyén, míg a belső toklász már magában a virágban, a virág tengelyén található. A két védelmet biztosító  képződmény eltérő eredetű: a külső toklász fellevélből, a belső a leegyszerűsödött virágtakaró egyik lepellevélből fejlődött ki. A pelyvák és toklászok alakja, függelékei a fajok pontos elkülönítésében nélkülözhetetlenek.

Az egyes virágok közepén a termő található, csúcsán a szélbeporzáshoz alkalmazkodott, hosszan kinyúló és gyakran fésűs bibével. A termő alatt erednek a porzók, számuk három az esetek többségében /ritkán  vannak eltérések/. A porzók alatt található a lepel redukált maradványa, a két lepelserte /lodicula/. A lodicula feladata a toklászok szétfeszítése, lehetővé téve, hogy az ivarlevelek kinyúlhassanak a virágból.

 A sásfélék virágai  a pázsitfüvek virágainál  még egyszerűbbek és mindig egyivarúak. A hazai sás fajok egy kivétellel/Carex davalliana/ egylakiak, vagyis a porzós és a termős virágaik azonos egyedeken fordulnak elő. A virágok itt is füzérke egységekbe rendeződnek Minden egyes virág tövében egy fellevelet találunk, melyet általában pelyvának nevezünk. A porzós virág a fellevél mellett még 3 porzót tartalmaz. A termős virág is rendkívül egyszerű: 2-3 ágú bibe és   egyetlen kifejlett magkezdeményt tartalmazó a termést körülnövő murvalevéllel burkolt termő.

A sásvirágzat füzérkéi a bennük levő virágok ivari jellege alapján lehetnek homogének, a füzérkéket ekkor csak azonos egyivarú virágok építik fel. Ebben az esetben vagy csak termős vagy csak porzós virágok vannak egy füzérkében. A termős és a porzós füzérke alakja, mérete markánsan eltérő, a növény virágzata kinézetre nagyon eltérő, különböző füzérkékből épül fel: heterostachyus. Ezekben az összetett virágzatokban a női füzérkék alul vannak vastagok és rövidek, míg a porzósok csúcsi helyzetűek, vékonyak és hosszúak.

Egyivarú füzérkék egy sás virágzatban

Egyivarú füzérkék egy sás virágzatban

Ha ugyanazon fűzérkében porzós és termős virágok is vannak, akkor a részvirágzat vegyes virágú és minden füzérke hasonló kinézetű: homostachyus.   A füzérkében a különböző ivarú virágok elkülönülnek és egymáshoz viszonyított helyzetük alapján két csoportjukat különböztetjük meg:

Felülporzós/androgynus, „androgin”, csúcsonporzós/ a virágzat, ha a porzós virágok a virágzati tengely csúcsán a női virágok csoportja felett helyezkednek el. Virágzáskor a feltűnő portokok alapján  ez egyszerűen felismerhető, később, mikor növény elvirágzott és a portokok lehullnak,  egy ideig még a porzószálak jól azonosíthatók.

Felülporzóe sás füzérvirágzatok

Felülporzós  sás füzérkék

Az alulporzós /gynecandricus, „ginandrikus”, tövénporzós/ virágoknál a fentiekkei ellentétben a porzós virágok a füzérke tengely alsó részén, annak tövénél helyezkednek el. A Hyparrhenae  sás csoport fajainál a porzós virágok a  mindkét nemű virágokat együtt tartalmazó un váltivarú füzérkék alsó részén helyezkednek el.

Alulporzós sás virágzatok

Alulporzós sás virágzatok

 

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Alaktan/ virág / – vacokpelyva/vacokpikkely

KAMILLAA fészek virágzatban az egyes virágok tövében gyakran találunk pikkelyszerű, hártyás murvaleveleket. A vacokpelyva/vacokpikkely magában a virágzatban az egyes virágokat támasztó fellevél, amely bizonyos fajok esetében hiányzik, más fajoknál jellegzetes külsejű a faj meghatározásában is fontos szerepet játszó külső bélyeg. Jól tanulmányozható pl a Cirsium, Anthemis fajok szétbontott fészek virágzatában.531-353

 A vacokpikkely fellevél a  mácsonyafélék (Dipsacaceae) családjában is előfordul. Az egyes „virágok” tövében hegyes, elszáradva szúrós végű murvaleveleket (vacokpelyva) találunk, amelyek általában az egyes virágoknál hosszabbak, kiállnak a virágzatból és könnyen tanulmányozhatók.531-354

 

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , | Hozzászólás most!

Növényi életformák – zsombékképző füvek, sások

A zsombék csomós növekedésű sások  és fűfélék sajátos megjelenési formája. A zsombékoló sásoknál néha 1,5-2 méter magas és akár méternyi átmérőjű kiemelkedő képződmény. A zsombékok közti, általában vízzel borított élőhely a semlyék. A „zsombékoló” fajok jó tápanyag ellátottságú, dús növényzetű élőhelyeken „fellazulnak”, szálanként vagy  kis csomókban fejlődnek.8149940851_2e33e3fe6b_k

 A zsombékoló fajok általában tőhüvelyesek. Tőleveleik  között már ősszel  áttelelő rügyek képződnek, ám ezek a következő tavasszal a régi levelek szétfoszlott rost maradványai és valószínű genetikai-élettani okok miatt is nem oldalirányban kúsznak szerte-szét, hanem összetartva egyenesen felfelé növekednek. Az új hajtások évről évre folyamatosan így képződnek, a rostos maradványokat tartalmazó rész pedig az újonnan képződő és a régi maradványok összefonódásával szintén gyarapodik nem szélességben, hanem inkább magasságban.Letöltések15

 A zsombékoló sás fajok száraikat és  leveleiket tőből tömegesen egymás mellett fejlesztik. A növény tehát kezdetben  egy 20—100 cm átmérőjű sűrű, tömött gyepet vagy párnát alkot. Szárai és levelei évről-évre elhalnak s jövő évi hajlásai az előzők hónaljából egy új emelt szinten keletkeznek. Az új gyökerek pedig  a régiekkel alkotnak kusza szövedéket, amelyen a vegetációs időszakban fokozatosan magasabbról jönnek létre az új a hajtások. A növény tövén, az elhalt szárrészek a gyökérszövedékkel  együtt megmaradnak támasztékul szolgálva  a zsombékon idővel kialakuló különleges növényzetnek.

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , | Hozzászólás most!

Alaktan/ levél / – tőhüvely és rostüstök

 

A tőhüvely a füvek és a sások tövénél képződő elsősorban tőlevél hüvelyek, allevelek elkorhadó  maradványaiból keletkező évek során egyre gyarapodó fajra jellemző képlet. Megjelenése elsősorban a szállítóelemeket övező nyalábhüvely farostjainak sejtfal összetételétől és szerkezetétől függ.

Tőhüvelyes hazai sásfajok

Tőhüvelyes hazai sásfajok

A fő összetevője  a levélér maradványok kusza tömegéből képződő jellegzetes „gubanc”, az idővel egyre sötétebbé váló rostüstök. Mennyisége, színe, állaga, a szövedék külleme fontos bélyeg a határozásnál.Letöltések15

 

 

 

 

 

 

 

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , | Hozzászólás most!

Alaktan/ virág / – buga virágzat

Általában kúpos, alja felé kiszélesedő, mindjobban elágazó,  terebélyes, összetett fürtös virágzat/fürtös-fürt/. Gyakran az egyes kocsányokon további, újabb fürtös elágazások fejlődnek, ilyenkor többszörösen összetett virágzat alakul ki. Növekedése  a virágzat  indeterminált jellegből következően általában nyílt.Gabona dolgok1

A fűfélék/Poaceae/ egyik jellemző virágzata a  füzéres fürt ill. füzéres összetett fürt /”bugavirágzat”/  lényegében fürtbe /vagy összetett fürtbe/ szerveződő füzérke egységek zártabb, vagy lazább, néha termetes méretű rendszere – (pl.: Avena-zab, Bromus-rozsnok, Oryza-rizs, Phragmites-nád stb.).

Bromus/rozsnok/ - füzéres fürt/buga virágzat

Bromus/rozsnok/ – füzéres fürt/buga virágzat

A sásoknál a fűfélékhez hasonlóan gyakran a buga ágainak végén nem virágok, hanem füzérkék vannak, ezért itt tulajdonképpen itt bugás, vagy bugaszerű füzérről van szó.Clerodendron paniculatum - Egy szines verbena.

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , | Hozzászólás most!

Alulporzós és felülporzós virágzatok

Egylaki növényeknél, ha az egyivarú virágok közösen egy adott virágzatban fejlődnek, a különböző ivarú  virágok egymás mellett keverten, vagy egymástól elkülönülten a virágzat különböző részein csoportosulva helyezkedhetnek el.

Felülporzós/androgynus, „androgin”, csúcsonporzós/ a virágzat, ha a porzós virágok a virágzati tengely csúcsán a női virágok csoportja felett helyezkednek el. Virágzáskor a feltűnő portokok alapján  ez egyszerűen felismerhető, később, mikor növény elvirágzott és a portokok lehullnak,  egy ideig még a porzószálak jól azonosíthatók. Később csupán az érett termések vagy a porzós virágok üres helye tanúskodik a virágzatban  a korábbi helyzetről. A termős és porzós virágok zónái ilyen esetekben vagy érintkeznek egymással, vagy egy rövid meddő tengelyrész választja el őket.Arum sp spadixLeggyakrabban a kontyvirágok/Araceae/, és a gyékények/Typha/ torzsa virágzatában, vagy az egyivarú virágokat viselő sásoknál találkozhatunk felülporzós virágzatokkal.

A gyékény felülporzós virágzata

A gyékény felülporzós virágzata

A sásfélék/Cyperaceae család/ összetett virágzatában a csoportra általánosan jellemző egyivarú virágokat füzérkékben tömörítő rész-virágzatokban az un Acrarrhenae csoportnál a porzós virágok az ivarilag kevert virágú egyes füzérkék csúcsán vannak.

Felülporzóe sás füzérvirágzatok

Felülporzós  sás füzérvirágzatok

Az alulporzós /gynecandricus, „ginandrikus”, tövénporzós/ virágoknál a fentiekkei ellentétben a porzós virágok a virágzati tengely alsó részén, annak tövénél helyezkednek el. Ez az tipus ritkábban fordul elő a növényvilágban, a sásoknál azonban több fajnál találkozhatunk ezzel az esettel is

Alulporzós sás virágzatok

Alulporzós sás virágzatok

A Hyparrhenae csoport fajainál a porzós virágok a  mindkét nemű virágokat együtt tartalmazó un váltivarú füzérkék alsó részén helyezkednek el. A porzós virágok tája a virágzás után itt nehezebben ismerhető fel mivel a termésfejlődés során a gyorsan növekedő  termések a tengelyen a megporzás után azonnal lehulló porzós virágok helyét is elfoglalhatják.A kétféle sás csoportban közös hogy a porzós és termős virágok egyazon füzérkében – ugyan különböző helyzetben- együtt vannak, így a növényen egyforma vegyes ivarú füzérkéket találunk /un Homostachyae fajcsoport./

Letöltések14A palkasás /Carex bohemica/ habitusában a megnyúlt virágzati fellevél miatt nagyon hasonlít a palka félékhez A palkák kétivarú virágaival ellentétben e sásfajnak/ a sásokra általánosan jellemzően/ azonban egyivarú virágai vannak. Gömbszerű  hím és női ivarú virágokat egyaránt tartalmazó termetes fejecske virágzatában alul találhatók a porzós és feljebb a termős virágok.

A hazai túlnyomó részben egylaki   sásfajoknál/ mindössze egyetlen faj a kétlaki Carex davalliana a kivétel/ gyakran előfordul, hogy egy összetett sás virágzatban azonos ivarú porzós, vagy termős füzérke egységeket találunk, melyek közösen hoznak létre összetett  virágzatokat. Gyakran előfordul, hogy ezekben az esetekben is a különböző ivarú virágokból álló termős, vagy porzós füzérkék elkülönült régiókat alkotnak a virágzaton belül. A sásoknál az un Heterostachyae csoport fajainál tisztán porzós, vagy termős füzérke részvirágzatok helyezkednek el az összetett virágzatban. A virágzati tengely csúcsi részén rendszerint porzós füzérkék míg alattuk a termős füzérke részvirágzatok találhatók.Carex-ekA Heterostachyae fajcsoportnál tehát a porzós és a termős virágok egymástól alakilag is különböző füzérke részvirágzatokat alkotnak, melyek a virágzati tengelyen is elkülönülnek. Ilyenkor tehát alul-, vagy felülporzós összetett virágzatokról, illetve virágzati egységekről/porzós-, vagy termős füzérkék/ beszélünk.

 

 

Kategória: blog, Botanikai szemléltető | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Alaktan/ virág / – alulporzós és felülporzós virágzatok

Egylaki növényeknél, ha az egyivarú virágok közösen egy adott virágzatban fejlődnek, a különböző ivarú  virágok egymás mellett keverten, vagy egymástól elkülönülten a virágzat különböző részein csoportosulva helyezkedhetnek el.

Felülporzós/androgynus, „androgin”, csúcsonporzós/ a virágzat, ha a porzós virágok a virágzati tengely csúcsán a női virágok csoportja felett helyezkednek el. Virágzáskor a feltűnő portokok alapján  ez egyszerűen felismerhető, később, mikor növény elvirágzott és a portokok lehullnak,  egy ideig még a porzószálak jól azonosíthatók. Később csupán az érett termések vagy a porzós virágok üres helye tanúskodik a virágzatban  a korábbi helyzetről. A termős és porzós virágok zónái ilyen esetekben vagy érintkeznek egymással, vagy egy rövid meddő tengelyrész választja el őket.Arum sp spadix

 Leggyakrabban a kontyvirágok/Araceae/, és a gyékények/Typha/ torzsa virágzatában, vagy az egyivarú virágokat viselő sásoknál találkozhatunk felülporzós virágzatokkal.

A gyékény felülporzós virágzata

A gyékény felülporzós virágzata

A sásfélék/Cyperaceae család/ összetett virágzatában a csoportra általánosan jellemző egyivarú virágokat füzérkékben tömörítő rész-virágzatokban az un Acrarrhenae csoportnál a porzós virágok az ivarilag kevert virágú egyes füzérkék csúcsán vannak.

Felülporzóe sás füzérvirágzatok

Felülporzós sás füzérvirágzatok

 Az alulporzós /gynecandricus, „ginandrikus”, tövénporzós/ virágoknál a fentiekkei ellentétben a porzós virágok a virágzati tengely alsó részén, annak tövénél helyezkednek el. Ez az tipus ritkábban fordul elő a növényvilágban, a sásoknál azonban több fajnál találkozhatunk ezzel az esettel is

Alulporzós sás virágzatok

Alulporzós sás virágzatok

. A Hyparrhenae csoport fajainál a porzós virágok a  mindkét nemű virágokat együtt tartalmazó un váltivarú füzérkék alsó részén helyezkednek el. A porzós virágok tája a virágzás után itt nehezebben ismerhető fel mivel a termésfejlődés során a gyorsan növekedő  termések a tengelyen a megporzás után azonnal lehulló porzós virágok helyét is elfoglalhatják.A kétféle sás csoportban közös hogy a porzós és termős virágok egyazon füzérkében – ugyan különböző helyzetben- együtt vannak, így a növényen egyforma vegyes ivarú füzérkéket találunk /un Homostachyae fajcsoport./

Letöltések14A palkasás /Carex bohemica/ habitusában a megnyúlt virágzati fellevél miatt nagyon hasonlít a palka félékhez A palkák kétivarú virágaival ellentétben e sásfajnak/ a sásokra általánosan jellemzően/ azonban egyivarú virágai vannak. Gömbszerű  hím és női ivarú virágokat egyaránt tartalmazó termetes fejecske virágzatában alul találhatók a porzós és feljebb a termős virágok.

A hazai túlnyomó részben egylaki   sásfajoknál/ mindössze egyetlen faj a kétlaki Carex davalliana a kivétel/ gyakran előfordul, hogy egy összetett sás virágzatban azonos ivarú porzós, vagy termős füzérke egységeket találunk, melyek közösen hoznak létre összetett  virágzatokat. Gyakran előfordul, hogy ezekben az esetekben is a különböző ivarú virágokból álló termős, vagy porzós füzérkék elkülönült régiókat alkotnak a virágzaton belül. A sásoknál az un Heterostachyae csoport fajainál tisztán porzós, vagy termős füzérke részvirágzatok helyezkednek el az összetett virágzatban. A virágzati tengely csúcsi részén rendszerint porzós füzérkék míg alattuk a termős füzérke részvirágzatok találhatók.Carex-ek

A Heterostachyae fajcsoportnál tehát a porzós és a termős virágok egymástól alakilag is különböző füzérke részvirágzatokat alkotnak, melyek a virágzati tengelyen is elkülönülnek. Ilyenkor tehát alul-, vagy felülporzós összetett virágzatokról, illetve virágzati egységekről/porzós-, vagy termős füzérkék/ beszélünk.

 

 

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!