Jökulsarlon – jéghegyek és pionir növények

Közzétéve 2014-04-25 | Szerző: bognarjn

Európa legnagyobb gleccserének a Vatnajökull-nak a lábánál kialakult olvadék víz eredetű  tó. Izland legnagyobb gleccsertava, amely dagály idején közvetlen kapcsolatban áll az óceánnal. Vizük keveredik, ezért a tó félig sós vize   télen sem fagy be.Jokulsarlon1

Az olvadékvíz tóban a  hatalmas gleccserből leszakadt jéghegyek sodródnak lomhán, lassú méltósággal. A víz felszínén úszó jégtömbökön a tiszta jég kékje és  a vulkánkitörések lerakódott porának befagyott szürkésfekete rétegei meseszerű látványt nyújtanak. Közöttük hajózva törpének érzi magát az ember.Jökülsarl

Jokulsarlon A tavat az óceánnal egy gleccserfolyó köti össze. Ezen sodródnak kifelé az óceánhoz az olvadó, zsugorodó jégtáblák, jégsziklák. A partra vetődő jégtömbök lassan olvadva pusztulnak, fantasztikus múlékony, állandóan változó formákat mutatva. A finomabb és durva fekete bazalthordalékkal borított partján az élet mindent legyőző ereje jelenik meg. Apró csíranövények bukkannak elő a fekete törmelékből ezen a rideg tájon, akár  az élni akarás szimbólumai is lehetnénekA globális felmelegedés miatt a gleccser fokozatosan hátrál, a tó az elmúlt 30 évben duplájára nőtt. Idővel az egész tó egy nagy nyílt tengeröböl lesz.

Kategória: blog | Címke: , , | Hozzászólás most!

Növényi életformák – klonális növények

Közzétéve 2014-04-24 | Szerző: bognarjn

A növényi test alapvetően moduláris felépítésű. A klonális szaporodás alapjában véve e modulok önállóvá válásán keresztül megvalósuló ivartalan szaporodás.

 Genetikai értelemben a klonális fajoknál a zigótából képződött egyetlen növényegyed képviseli a genetikai bázist ezt genetnek nevezzük. A genet általában több klónból áll, melyek valamilyen vegetatív szaporodásra képes úton/tarackozó, indázó stb/ keletkeztek és egymástól morfológiailag elkülönültek, ezek a rametek. A vegetatív szaporodásra képes növények ilyen esetekben legtöbbször genetikailag homogén, sok egységből álló ún sarjtelepet (polikormon) hoznak létre.Roca fokLágyszárúaknál kritikus a rameteket összekötő,összetartó struktúrák erőssége, tartóssága, hosszúsága. Fás szárúak esetén általában kétféle módon jöhet létre egy új ramet: egyrészt a szétágazó gyökérzet által képzett új hajtások,szaknyelven gyökérsarjak által, illetve általában a földre hajló, vagy a felszínen kúszó hajtások legyökerezésével. Utóbbi inkább a trópusi vegetációkban fordul elő.Carpobrotus edulis - Hottentottafüge/ jégvirágA klonális növények főbb tulajdonságai: 1. Nyílt egyedfejlődési program: a megtelepedett genet elvileg végtelen számú ramet képzésére képes. Sokáig jelen lehetnek egy adot területen, stabilizálják a társulás szerkezetét. 2. Szervezett térbeli szerkezet: a rametek térbeli eloszlása egymáshoz szinkronizált, szabályszerű térbeli struktúrát mutat. 3. Rametek szinkronizált működése: az egy genethez kapcsolódó rametek gyakran kialakulásuk után is kapcsolatban maradnak egymással. Ez lehetővé teszi a szabályozott tápanyagelosztást, és felhasználást. 4. Képesség egyidejű ivaros és vegetatív/ klonális/szaporodásra.

Solidago sarjtelepek

Solidago sarjtelepek

Kategória: blog, Botanikai szemléltető | Címke: , , , | Hozzászólás most!

Alaktan/ levél / – álörvös levélállás

Közzétéve 2014-04-24 | Szerző: bognarjn

Az örvös levélállás – amikor egy szárcsomóról/nódusz/ kettőnél több levél ered – a zsurlóknál általános, a nyitvatermőknél is többször előfordul/pl boróka/. Valódi örvös levélállás a zárvatermőknél azonban ritka jelenség/pl Lysimachia vulgaris, Myriophyllum fajok/

Az álörvös levélállás  a Rubiaceae/Buzérfélék/ családban, amely növényvilág egyik fajokban leggazdagabb csoportja, a  zömmel lágyszárú fajokat magában foglaló Rubioideae alcsaládban  gyakori.OLYMPUS DIGITAL CAMERA A keresztben átellenesen álló levelek mellett a szárcsomón a velük morfológiailag szinte teljesen azonos külsejű pálhalevelek találhatók . Így alakul ki egy  látszólag több  levéltagból álló álörvös levélállás a Galium , vagy Rubia fajok esetében. A külsőre gyakran teljesen hasonló levelek közül csak a két egymással szemben álló valódi lomblevél tövéből eredhet virág/virágzat, vagy oldalhajtás. Ennek ismeretében a valódi levelek és pálháik könnyen elkülöníthetők. FELdolgozásra várnak5

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Alaktan/ virág / – sziromszerű bibe

Közzétéve 2014-04-24 | Szerző: bognarjn

Ritka jelenség, általában az egyszikűeknél találkozhatunk vele. Az Iris/nőszirom/ fajok virágait tanulmányozva azonnal szemünkbe tűnik a külső lepelkör rendszerint nagyobb színesebb, kifelé hajló három lepellevelének főere, amelyekre a három bibeág ránőtt és tele van szépen fejlett, a pollen megtapadását segítő papillaszerű szőrökkel. A tényleges bibe mélyebben található a virágban a bibekaréjok összefutásánál, és rendszerint csak a belső lepelkör eltávolításával lesz látható.FELdolgozásra várnak4Ismertebb dísznövényeinknél még a Canna fajok virágaiban láthatunk hasonló sziromszerű bibekaréjokat.

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Alaktan/ virág / – bazifix és dorzifix porzók

Közzétéve 2014-04-24 | Szerző: bognarjn

A differenciált, porzószálból és portokból álló porzóknál a porzószál/filamentum/ alapvetően kétféleképpen kapcsolódhat a portokhoz.

1. a portok alján ízesülve . Ez az ősibb impeltátus vagy bazifix porzótípus, amelynél a portok a porzószál végén található, mereven rögzül és szabad, a porzószáltól független forgási, mozgási lehetősége nincs.Letöltések23

2.-a portok hátoldalán ízesülve. Ezek a peltátus, vagy dorzifix porzók, melyek lehetnek pontszerűen rögzülő, vagy szélesebb szövetsávval félig/szemiadnátus/-, vagy teljesen odanőtt/adnátus/ porzótípusok. Ebben a csoportban, különösen a pontszerűen ízesülő porzóknál, a portokok a porzószáltól függetlenül is képesek bizonyos önálló mozgásokra.Letöltések22

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Alaktan/ virág / – szártag megnyúlások a virágban

Közzétéve 2014-04-24 | Szerző: bognarjn

A tipikus, tisztán törpe szártagú virágoktól eltérően néhány virágban egy, vagy két internódium másodlagos  interkaláris növekedésével megnyúlnak bizonyos virágelem körök/ leggyakrabban a porzókör , vagy a termőtáj/, amelynek következtében egyes részek kiemelkednek a virágból.

A ternőtáj/gynoeceum/  kiemelkedése a virágból a törpe szártagú virágtengelyen a porzók és termőtáj közötti szakasz/internodium/ megnyúlása következtében jön létre. A megnyúlás miatt a magház a bibeszállal és bibével együtt a virág többi része fölé emelkedik.Virág internodium szokatlan

A termőtájat kiemelő és a virág felett tartó megnyúlt internódium a gynofor. A jelenség  neve: gynoforia. A jelenség a Capparaceae családban több Capparis fajnál is előfordul, vagy a kedvelt díszvirág a Cleome szépségét is ez fokozza.

Természetesen virágszerkezeti adottságok miatt a porzótáj teljesen önálló kiemelkedése/androfor/ csak az egyivarú hímvirágokban fordulhat elő igen ritkán.

Ezekben az esetekben mindig egyetlen ivartáj különül el kiemelkedéssel a többitől. Mindkét ivartáj együttes kiemelkedése, elkülönülése akkor történik, ha a kétivarú virágban a porzókör alatti  internodium nyúlik ki a virágban  így a porzók és a   teljes termőtáj/ a magház és a bibe/ együtt a takarótáj elemei fölé emelkednek/androgynoforia/. Szép példáját a golgotavirágnál/ Passiflora / figyelhetjük meg.Passiflora

Extrém típus az un kétlépcsős kiemelkedés, amikor első lépésben a porzókör alatt levő internodium kiemeli együtt a porzó és a termőtájat/androgynofor/, majd ebből második lépcsőben a termőtáj további önálló kiemelkedéssel  elkülönül/gynoforia/. Néhány trópusi Cleome és Gynandropsis fajnál találunk a virágban együttes androgynofor  és gynofor alapu markáns elkülönülést a porzó és a termőtáj között.Letöltések24

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Alaktan/ termés / – válaszfalak és álválaszfalak

Közzétéve 2014-04-23 | Szerző: bognarjn

Az összenőtt termőlevelek szélein, az összeforradások helyén gyakran alakul ki egy a magház belsejébe betüremlő szövetburjánzás, amely eléri a termés üregének centrumát is és a  valódi válaszfalakat (septum) alkotja.Placentáció-1 A magházban emellett másodlagosan – általában a termőlevelek főeréből kiindulva – további válaszfalak is megjelenhetnek, amelyek általában  nem érik el a  a központot, ezek az álválaszfalak (replum). OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Egy  száraz, valódi syncarp termésben jól látható, hogy a magház üregét teljes hosszában tagolják a septumok.

Ennek következtében a  magház többrekeszű lesz és belőle többrekeszű tagolt belső terű termés is fejlődik/pl burgonyafélék/. Ugyanezt húsos terméseknél már nehezebben tudjuk megfigyelni, mert a termésfalak gyorsan osztódó szövetei gyakran a válaszfalakat is benövik.

A termésfejlődés későbbi szakaszában a száraz terméseknél is jelentősen átalakulnak a belső szöveti viszonyok. A válaszfalak egy része lebomlik, más része  esetleg túlsúlyba kerül és dominánssá válik. A kezdeti, egyszerűnek tűnő válaszfal-álválaszfal rekeszezettség alaposan megváltozhat. Természetesen összehasonlító fejlődésmorfológiai vizsgálatokkal a folyamatok minden egyes lépése tisztázható, de  a száraz termések szemre vételezése is sokat segíthet az eredeti válaszfalak azonosításában. A termőlevelek összeforradását a termés felszínén általában barázdák/varrat-sutura/ jelzik, a főerek pedig egy egy termőlevél közepe táján húzódnak.OLYMPUS DIGITAL CAMERA

 Az un paracarp termőtájban a septumok részben lebomlanak, de a látszólag együregű termés belsejében még megtalálhatók a válaszfalak maradványai/.pl mákfélék, vagy a paprika felfújt bogyóternése/.

A lysicarp termőtájban a válaszfalak még jobban lebomlanak, csak egy központi tengely marad vissza a septumok találkozásánál. Gyakran ezen a központi tengelyen fejlődnek a magkezdemények és találhatók később a termés magjai. A magház látszólagosan együregű/„pseudomonocarp” termőtáj/. Pl.: un központi magvúak néven ismert Centrospermae csoport: Primulaceæ/kankalinok/, Caryophyllaceæ/szegfűfélék/.

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Szövettan – chalaza és a funiculus

Közzétéve 2014-04-23 | Szerző: bognarjn

A termőben egy magkezdemény/ovulum/ az un maglécen/placenta/ kezd differenciálódni. Teste a nucellusz, amely külső vegetatív és centrálisan elhelyezkedő spóraképző sejtekből áll. Az ovulum lehet egyenes állású, hajlott és visszahajlott.  Többnyire külső és belső integumentumokkal borított, csak a csúcsán találunk egy nyílást: ez a csírakapu-mikropyle általában a pollentömlő behatolásának helye.

A magkezdemény alapja, ahol az esetek többségében az integumentumok már alig különülnek el egymástól a chalaza. Itt a nucellusz és az integumentum egységes szövetként megy át a köldökzsinórba/funiculus/, amely egy nyélként kapcsolja hozzá a magkezdeményt a magléchez/ placentához/ és biztosítja a magkezdemény és a belőle megtermékenyítés után fejlődő mag tápanyaggal történő ellátását.visszafordult magkezdemény A magfejlődés alatt intenzív plazmodezmák által közvetített anyagtranszport történik a funiculus szimplaszt rendszerben. Gyakran a funiculus maradványa kifejlett magban is látható finom léc, vagy köteg formájában/pl mandula mag/. Az érett magról leválik, leválási helyét, amely a maghéjon rendszerint jól látható köldöknek/hilum/ nevezzük.

 

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Alaktan/ levél / – hasztula

Közzétéve 2014-04-23 | Szerző: bognarjn

A hasztula/hastula: a tenyeresen tagolt levelű pálmák/un legyezőpálmák/ számos fajánál a levélnyél csúcsán, a levéllemez alapi/központi részén a levélszeletek eredési zónájában kialakuló, idős leveleken  gyakran már fásodott, változatos alakú levélnyél záró képződmény.Hasztula Pálmacsoporttól függően lehet elkeskenyedő lemez/nyelvszerű/, vagy kiszélesedő/lapátszerű/, esetleg kihegyesedő/ékszerű/, vagy hullámosan lebenyes. Fajtól függően megtalálható adaxiálisan, vagy abaxiálisan is, azaz a levél színe , vagy fonák oldala irányában, ritkán a levéllemez mindkét oldalán. Elhelyezkedése, alakja, mérete a rokon fajok meghatározásában fontos segítség.

A hasztula(latinul kis lándzsa) mérete és néha alakja is a pálmafa és a pálmalevél korától függően változik, ez szűkítheti a rendszertani determinációban történő felhasználását.

 

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , | Hozzászólás most!

Alaktan/ termés / – poricid(-lyukakkal nyíló) tok

Közzétéve 2014-04-23 | Szerző: bognarjn

A mákfélékre jellemző ez a többrekeszű parakarp toktermés amely a gömb alakú  száraz termés tetején maradt elszáradt bibekaréj tányér alatt körben, egyetlen sorban elhelyezkedő lyukakkal nyílik. Az apró magok/mákszemek/ ezeken a pórusokon hullnak ki a környezetbe.Poricd tok

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , | Hozzászólás most!