A pollen a virágporszem latin neve, egyébként magyarra fordítva lisztet jelent. Botanikai értelemben a pollen redukciós osztódással létrejött ivartalan szaporítósejt a heterospórás harasztok mikrospórájával homológ hím jellegű haploid szaporító képlet. A pollenszem a porzók portokjainak pollenzsákjaiban keletkezik , a pollenzsák/ lokulamentum/ tehát tulajdonképpen hím jellegű mikrosporangiumnak fogható fel, ahol a pollen- anyasejtekből szinkron redukciós osztódással mikrospóra- tetrádok jönnek létre. Ezekből továbbfejlődve keletkeznek az érett virágpor/pollen/ szemek.
Az ellenálló, több rétegű, fajra jellemző pollenfal szintéziséhez főképp a mikrospóra sejteket körülvevő szekréciós szövet a tapétum biztosítja a szükséges anyagokat.. A pollenszem határán a primexin réteg főleg cellulózt és pektint tartalmaz, ez a pollensejt saját primer fala. Erre rakódik kívülről centrifugális sejfalvastagodással az intine/ cellulóz és poli- uronsav komplex/, majd a legkülső két rétegű exine, melyet főleg egy ellenálló lipid anyag a karotin sporopollenin alkot. A felszíni ektoexine oszlopokból/ bakulum/ és ezeket fedő részben összefüggő fedőből/tectum/ áll, amelyben specifikus a biokémiai felismerésben segítő fehérjék is találhatók. A tektum ritkán fedi be egyenletesen a pollent, gyakran lyukak, perforációk vannak rajta, sőt olyan szemcsék, gömbök, pálcikák, tüskék stb, amelyek segítségével sokszor az is megállapítható, hogy milyen növényfaj pollenjét látjuk a mikroszkópban!
Fontos bélyeg és rendszertanilag rendkívüli jelentőségű a pollentömlő kilépési helyének , az apertúrának/ csíranyílásnak/ az alakja, száma, elhelyezkedési módja a pollenszemen. Ennek alapján a a pollen lehet hasítékos/szulkát,vagy kolpát típus /, pórusos/ porát /, összetett/ hasítékos és pórusos /, vagy csíranyílás nélküli.
A csíranyílás lehet szabad, de gyakran különböző módon fedett. Mindenesetre nagy a változatosság az aperturák számát , helyzetét tekintve, és vannak szép számmal ezektől a fő formáktól eltérőek is, amelyek az alaptípusokból vezethetők le. A zárvatermők pollenje hallatlan alak és formagazdagságot mutat különösen akkor, ha a felszíni mintázatokat /skulptura/ nézzük!
A pollen apertura alapján a zárvatermők két nagy csoportra oszthatók: A valódi kétsziküek pollenje általában három felnyílású( trikolpát) , a másik nagy csoportnak az un őslágyszárúaknak a pollenje egy hasítékú (monoszulkát). Utóbbi csoportba tartozik az egyszíkűek zöme is.
A pollenszem belsejében a fal érése alatt fejlődikl ki , a hím ivaros nemzedék( gametofiton) amely rendkívül redukált.. Az érési folyamatok végére mindig kialakul egy vegetatív magot és egy spermatogén sejmagot tartalmazó kétmagvú pollen. Ezzel a növények nagy részénél a pollen érése be is fejeződik. Más növénycsaládoknál a pollen generatív magja még egyszer osztódik, így az érett pollen hárommagvú. A bibe felületére került virágpor az exine pórusain, vagy annak felrepedésével csírázik, és a pollentömlő kilép a pollenből. A kétmagvú pollenekben a spermatogén, más néven generatív mag ismét osztódik és kialakul ebben az esetben is a két generatív mag, amelyek a zárvatermők kettős megtermékenyítését biztosítják.. Ez a három sejt alkotja a zárvatermők hím ivaros nemzedékét.
.