Alaktan/ termés / – lependék, ikerlependék

Közzétéve 2012-10-08 | Szerző: bognarjn

A lependéktermés felső állású magházból  2 termőlevélből alakult, fel nem nyíló, száraz makktermés , melyen a makkot övszerűen egy hártyás repítő készülék veszi körül. Lényegében egyfajta szárnyas makk: pteridium.

A  pergamen szerű szárnyak elhelyezkedése lehet szimmetrikus(pl szilfák –Ulmus esetében). Ilyenkor a többé kevésbé  a makk a termés közepén található.

Ismerünk azonban hosszúkás,csepp alakú aszimmetrikus elrendezésű lependék terméseket  is: ilyenek al kőrisfák, bálványfa,alásfa lependékei..

A makk ilyenkor a termés egyik pólusán foglal helyet, a szárny pedig gyakran megcsavarodik( pl bálványfa-Ailanthus).

 A Juharfélék (Aceraceae) termése ikerlependék (samara) Zárt száraz páros termés a lependéktermés összenőtt,  páros változata. A két lependéket  itt villás terméstartó (caprophorum)kapcsolja össze. A lependékek alakja és a két lependék egymással bezárt szöge fontos határozóbélyeg is lehet..A szárnyak felületet növelő klnövések a termés szél útján történő elterjesztésében játszanak fontos szerepet. Az aszimmetrikus lependékek és az ikerlependékek a sajátos súlyeloszlás következtében repülésük közben helikopter lapáthoz hasonló forgó mozgást végeznek( autorotáció), így stabilizálják a levegőben mozgó termést és biztosítják a biztonságos függőleges földet érést.

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Alaktan/ termés / – becő, becőke

Közzétéve 2012-10-07 | Szerző: bognarjn

A becőtermés felső állású magházból, két termőlevélből fejlődő, két kopáccsal alulról felfelé nyíló valódi száraz termés.

Üregét a placentából származó pergamen szerű, áttetsző álválaszfal (replum) két részre osztja, s a magvak ezen a hártyás álrekeszfalon ülnek. A két termésfal alulról felfelé nyílva válik el a replumról, majd lehullik, míg a replum hosszú ideig, akár egész télen át, a kocsányon marad.

Feltételezhető, hogy a replum  módosult két sterilis termőlevélből alakul ki, tehát más mint a valódi termőlevél- főér benövéséből kialakult „klasszikus” álválaszfal. A termés érése során a magok ezen a válaszfalon találhatók és itt fejlődnek. A replum  akkor is megtalálható mint vékony áttetsző hártya, amikor a termés már rég megérett, felnyílt és a magvak kiszóródtak.

Ha a termés s szélességénél nem sokkal hosszabb becőkének( silicula) nevezzük, ismerünk lapított becőketermést is(pl Lunaria-holdviola). Ha haránt befűződésekkel tagolt akkor cikkelyes, vagy cikkes becőnek hívják. Ez a terméstípus, hasonlóan az egymagvú gömb alakú becőkékhez gyakran zárt marad, nem nyílik fel,hanem a befűződéseknél darabjaira törik.

Gömb alakú zárva maradó becőkék

A keresztesvirágúak családjára jellemző terméstípus.

 

 

 

 

 

 

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Alaktan/ termés / – toktermések

Közzétéve 2012-10-07 | Szerző: bognarjn

A tok változatos alakú, két vagy több termőlevélből, általában felső állású magházból fejlődő, rendszerint sokmagvú egy vagy több üregű, száraz, felnyíló termés.

A felnyílás különböző módon történik és ennek alapján csoportosítjuk a tokterméseket. Kopácsokkal  nyíló tok – a kopácsok a felnyíláskor keletkező nagyobb termésfal részek.  A felnyílás létrejöhet:

 1.- A termőlevelek összeforradásai mentén – szepticid toktermés(pl. kikerics, nőszirom)

Iris pumila – törpe nőszirom.A talaj szintjén fejlődő toktermések felnyíló állapotban. Jól látszik ahogyan a termést alkotó három termőlevél a  összeforradásánál létrejött válszfal /szeptum/  középen kettéválik. A szétváló szeptum lemezek később szétszakadnak és  a termés ezeken a helyeken felnyílik.

 2.-A termővé összeforrt termőlevelek főerei mentén: lokulicid toktermés( pl Liliomfélék)

Anthericum ramosum – homokliliom felnyílt toktermési a bennük ülő acélkék magokkal. Látható, hogy a felnyíló termésekben a szeptumok épek, a felnyílás a termőlevelek főere mentén történik. A kopácsok száma egyezik a termőlevelek számával.

 

 

3. -A termőlevelek összeforradása és a főerek mentén: – szeptifragilis toktermés.

Gyakori toktermés típus, főleg a kétszikűeknél. Látszik, hogy a  középen is összeérő   válaszfalak és az esetleges álválaszfalak a termés belső terét részekre tagolják. A kopácsok száma a termőlevelek számának duplája.

 

 

Fedővel/ kupakkal / nyíló tok   – a hosszúkás termés felső harmadában történik a felnyílás( útifű félék-Plantaginaceae).

Lyukakkal/ likacsokkal/ nyíló tok  – A termés felső részén szabályos körben pórusok képződnek, amelyeken a magok kiszóródnak( mák, pipacs, harangvirágok).

Fogakkal nyíló tok –  A termés csúcsi részén fajra jellemző számú és alakú szabályos   felnyíló karéjjal, amelyek korona szerűen helyezkednek el( szegfűfélék, kankalinok).Becőszerű tok  – hosszúkás keskeny  két kopáccsal nyíló tok, a becőtől eltérően nem tartalmaz hártyás álválaszfalat, replumot( vérehulló fecskefű-Chelidonium)Csalmatok  – Fedővel nyíló tok elszáradt maradó csészelevelekkel körülvéve. A beléndek( Hyoscyamus niger ) érdekes termése.Felfújt tok – Levegővel telt , üreges rendszerint egymagvú toktermés .A csúcsi részén nyílik fel( csörgőfa, hólyagfa)

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólás most!

Alaktan/ levél / – ülő levél

Közzétéve 2012-10-02 | Szerző: bognarjn

Ülő levélről akkor beszélünk, ha a levéllemez közvetlenül kapcsolódik a szárhoz, vagyis a levélnyél hiányzik. Szigorúan nincs meghatározott növénycsoportokhoz kötve, nagyon különböző fajok jellemző bélyege lehet!

Néhány faj ülő levelekkel
Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: | Hozzászólás most!

Alaktan/ mag / – a köldökfolt

Közzétéve 2012-10-02 | Szerző: bognarjn

Alaktan – a köldökfoltos mag

A köldökfolt/ hilum / a   köldökzsinór kapcsolódásának a nyoma. A mag felületén a maghéjon  néha markánsan feltünő/ pl vadgesztenya – Aesculus sp /, máskor alig látható hegszövet.A köldökzsonór/ funiculus/ leválásának a nyoma. Többnyire a laposabb ventrális, hasi oldalon található.

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , | Hozzászólás most!

Alaktan/ levél / – dárdás levél

Közzétéve 2012-10-02 | Szerző: bognarjn

Dárdás, vagy dárda alakú (folium hastatum) a növények levele, ha hegyes a  levél válla és a lemez középvonalára közel merőlegesen két irányban, jobbra és balra kiszélesedik, vagyis közel vízszintesen szétáll.

A Chenopodiaceae/ libatopfélék/ és, Amaranthaceae/ disznóparéj félék / családjaiban gyakran találunk dárdás levelű fajokat különösen a Rumex, Chenopodium és az Atriplex nemzetségekben.

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , | Hozzászólás most!

Alaktan/ levél / – szárölelő levél

Közzétéve 2012-10-02 | Szerző: bognarjn

Alapesetben az ülő levél gyakran szíves vagy kerekített válla a száron túlnő és a szárcsomón átfogja a szárat / pl vándorvirág-Helminthia/.

Vámdorvirág – szárölelő levelek

Lehetséges olyan változat is amikor a túlnőtt rész szorosan a  szárhoz simulva  fogja át a szárat, vagy épp ellenkezőleg két fület képezve eláll a hajtástengelytől./pl Sonchus-csorbóka fajoknál/.

.

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Alaktan/ termés/ – tüszőtermés

Közzétéve 2012-10-02 | Szerző: bognarjn

A tüszőtermés/ folliculus/   Még ma is általánosnak mondható vélekedés szerint a legősibb terméstípus, bár ezt a legújabb molekuláris kladisztikai vizsgálatok némileg cáfolják.

Egyetlen termőlevélből létrejött felsőállású magházból fejlődő valódi, száraz, a hasi varraton felnyíló több magvú termés.

Ritkán fejlődik magányosan/ magányos tüszőtermés/, – erre a honi fajok közül a szarkaláboknál/ Consolida/ találunk jó  példákat, ahol a virágok termőtája egyetlen termőlevélből áll/ un monokarp termőtáj/.

 

Társas tüszőtermések

Több termőlevelet tartalmazó polikarp termőtájnál az un apokarp/ korikarp/tipusnál, ahol a termőlevelenként külön-külön termőt alkotó, tehát egymással össze nem nőtt termőlevelű termőtájból fejlődnek a termések/ un társas termések-terméscsoportok/ez a felnyíló termésekből álló társas tüsző, tüszőcsokor/ típus már gyakoribb.

Egyes ismert boglárkaféléknél / Helleboroidae/, a rózsfélék bizonyos csoportjainál/ Spireoideae, Maloideae/ és számos trópusi fajnál találkozunk  társas tüszőtermésekkel.

 

A  felfújt társas tüszőtermés   résztermései alapi részén összenöttek és csupán a felső rész végei válnak szét ágként meredezve felfelé . Miközben érik a termés az összenőtt rész levegővel telik meg, megnő a térfogata. A száraz virágkötészetben kedvelt borzaskata/ Nigella damascena / ismert kerti dísznövényke termése jó példa erre.

A kettős tüsző, vagy ikertüsző a „klasszikus” tüszőktől eltérően  két termőlevelű termőtájból fejlődik és  a rendszertanban – különösen a kémiai rendszertanban a  kemotaxonómiában – levezetett csoportnak tekintett meténgféléknél/ Apocynaceae / és a selyemkóróknál/ Asclepiadaceae / tipikus.

A rózsameténg nyíllal jelölt ikertüsző termései

  A magház ezeknél a családoknál két markánsan elkülönült részből áll, melyek egy közös bibeszálban folytatódnak. A résztermések alapjukon összenőttek és így alakul ki ez az érdekes, különös hasi oldalon felnyíló termés.

 

 

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

Alaktan/ virág / – magkezdemény

Közzétéve 2012-09-30 | Szerző: bognarjn

A magkezdemény (ovulum) a női ivaros nemzedéket létrehozó szerv, – a makrosporogenezis/ a női jellegű makrospora kifejlődése/ és a makrogametogenezis/ női ivarsejt keletkezése/  színtere  a termőben. A megtermékenyítést követően maggá érik

 Kis szövetdudor formájában a maglécen/ placenta/ kezd differenciálódni. Részei: a magkezdemény teste, az ún. nucellusz (nucellus), mely vegetatív és a makrosporát képező un sporogén sejtekből áll. A nucellusban az egysejtsoros tapetum-réteg által körülvett csírazsák/embriózsák helyezkedik el. Az embriózsák a nucellus egyik megnagyobbodott sejtje: a makrospóra-anyasejt (archesporium) redukciós osztódása útján keletkezik.Az un primer embriózsákban a haploid makrospóra többször osztódik, most már mitózissal és a keletkezett haploid sejtek a megnagyobbodott fénymikroszkópban is jól látható szekunder embriózsákban csoportosulnak és polarizáltan helyezkednek el. A szekunder embriózsák sejtjeinek száma leggyakrabban 8 /un Polygonum típus/, de ismerünk ettől eltérő típusokat is!
A magkezdemény burka, az egy vagy két rétegű integumentum, amely a nucelluszt körülveszi. Gyorsabb növekedésű, mint a nucellusz, és azt szinte teljesen körbenövi, csak a magkezdemény csúcsán hagy egy kisméretű csatornaszerű járatot, nyílást a csírakaput szaknyelven mikropilét. Ezen a nyíláson keresztül hatol be a megtermékenyítéskor a pollentömlő a magkezdemény belsejébe.

A legtöbb zárvatermő növény magkezdeményén kétrétegű integumentum van, s ezeket külső illetve belső integumentumnak hívjuk. A nucellusz alapi része, ahol az integumentumok már kezdenek elkülönülni, a chalaza . Itt a nucellusz és az integumentum mint egységes szövet megy át a köldökzsinórba (funiculus), amely voltaképpen a magkezdeményt, akár egy kis nyél, a placentához kapcsolja. Azt a helyet, ahol a köldökzsinór a magkezdeménnyel érintkezik, nevezzük köldöknek (hylum), amelynek helye a már érett magvakon is gyakran jól látszik.

A magkezdemény helyzete háromféle lehet.

Anatrop magkezdeményak tulipán termőben

Ha csúcsa a köldökzsinórtól elfelé tekint, akkor egyenes (ortotróp, atróp); ha a mikropile a köldökzsinór közelében van, akkor visszafordult vagy anatróp; és ha a két előbbi közötti átmenetet mutatja, akkor görbült vagy kampilotróp.

 

 

 

Paprikamag hosszmetszet

.A magkezdeményeknek saját szállítószövet-rendszere is van, amely a magléccel összeköti. Ezek a szállítónyalábok a chalazában szerteágaznak, az integumentumokba is bejutnak és egészen a magvak beéréséig működnek. Az integumentumokból a maghéj, a nucelluszból – ha megmarad –raktározó szövet alakul a magfejlődés során. A  szekunder embriózsákban megtermékenyített petesejtből az embrió/ csíra /, a kettős megtermékenyítésben a másik hímivarsejttel fuzionált központi sejtből pedig a triploid  mag raktározószövet /szekunder endospermium/ fejlődik

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

Szövettan – periderma

Közzétéve 2012-09-29 | Szerző: bognarjn

 Az epidermiszt felváltó szövet a nyitvatermők és az évelő zárvatermők idősebb föld feletti tengelyszervein, módosult földbeli hajtásain, és az idősebb gyökérfelületeken képződik, és a sebzések hatására kialakuló hegszövet is nagyon hasonló szerkezetű.

A másodlagos bőrszövetet, peridermát a parakambium, tudományos nevén a  fellogén alakítja ki. Szárak, ágak felszínén bőrszövet alatti hipodermisz régió már állandósult sejtleiből jön létre, tehát másodlagos osztódó szövet és a kambiumhoz hasonlóan bipleurikusan működik. Befelé/ centripetálisan/ differenciálódó sejtjei a fellodermát, a paraalapszövetet adják.  Kifelé / centrifugálisan/ a fellom, paraszövet differenciálódik. A 3 szövet együttesen a periderma, a másodlagos bőrszövet.

A felloderma élő,  elvétve kloroplasztiszokat tartalmazó, gyakrabban raktározó parenchimasejtekből áll. A felszíni paraszövet a paraalapszövethez képest vastagabb, a sejtdifferenciálódás során szuberin rakódik a téglasor szerűen rendezett szögletes parasejtek  sejtfal cellulózkötegei közé, ami rétegekben vastagítja a sejtfalat. Emiatt a sejtek korán elhalnak, levegővel teltek. Néha cserzőanyagokat, gyantát, tanninokat, kristályokat  is tartalmaznak zárványok formájában. A periderma védő szerepét a fellom parasejtjei látják el. Sejtfaluk rossz hővezető, vizet levegőt alig áteresztő. Véd a párologtatás, hőmérsékletváltozás, élősködők ellen.

A szárak és gyökerek peridermája hasonló felépítésű de különböző eredetű. Gyökereknél a másodlagos bőrszövetet a mélyebben elhelyezkedő periciklus/perikambium hozza létre, aminek következtében a peridermás gyökerek cortex része elpusztul, leválik.

A felületeket borító periderma általában meglehetősen egyenletes, sima, fénylő. Szabad szemmel is megfigyelhetjük rajta az átszellőzést biztosító paraszemölcsöket, lenticellákat. Néhány fajnál jellemző kinövések  paralécek is megjelennek rajta..

Paralécek egy dísz kecskerágó/Euonymus/ vesszőin

Kategória: Botanikai szemléltető | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!