Ingapirca

A  Cuencától 40 kilométerre  északra elhelyezkedő  Ingapirca – Ecuador legnagyobb romvárosa/az  Ecuador-i Machu Picchu/ – hasonlóan  a legtöbb korabeli inka romvároshoz  aránylag kis területen található. Ráadásul csak nyomokban tartalmaz inka épületeket a központi Nap Templomon kívül. Számos egyéb itt álló rom épület az inkák előtt ezen a területen élő népcsoport a  kecsua nyelvet beszélő canari/kanari törzs alkotása, törzsi kultúrájának emléke. Állítólag erőd vagy katonai állomás volt egykor ez a komplexum,  bár sok női holttestet is találtak az itt feltárt sírokban.

Röviddel a spanyol hódítók megérkezése előtt az inkák uralmuk alá vonták a területet,  keveredtek az őslakosokkal. Ezért nem meglepő, hogy Ingapirca az inka és canari építészeti stílusok keverékjegyeit  mutatja.. A város Puma és  Félhold alakja tükrözi a holdimádó  canari civilizációt, míg a Nap templom inka falai szépen mutatják a napimádó  inka kultúra hatását.

A canari és inka építészek valószínű együtt építették a várost ugyanolyan típusú kőből , de az őslakosok nem törődtek a pontos illesztésekkel és a felszín finom polírozásával. Az általuk beépített kövek felszíne sokkal durvább és egyfajta habarcsot is használtak a pontatlanul illesztett kövek együtt tartására. Az inka építész polírozta,  pontosabban vágta és illesztette a kőzetet, és nem használt habarcsot.

A komplexumot  tehát canari és inka mesterek közösen  építették  az inka főisten  Huayna Capac tiszteletére . A város ekkor kapta ma ismert nevét, és érdekes módon a lakosai az egyéni szokásaik nagy részét,  hitviláguk fontosabb elemeit külön-külön megtartották. Az  inka hatalom mai szóval élve toleráns volt, nem követelte, hogy a canari őslakosok feladják autonómiájukat, pedig vallásuk alapja nagyon különbözött. Az inkák napimádók voltak, a canari emberek pedig a holdat tekintették a fő istenségnek.

A Nap templom, mint minden más inka városban, a legmagasabb pontra épült és tájolása  itt is a napjáráshoz lett igazítva. Egy elliptikus  épület, amely egy nagy sziklára épült és úgy lett elhelyezve, hogy a napsütéses napokon egy pontos napszakban a fény a templom tetején lévő kis kamra kapujának közepén esik át.Eredetileg a kamrát úgy helyezték el, hogy a beeső napsugárzás átmenjen az ajtó közepén. A Nap Templom tetején elhelyezett kis kamra  túlnyomó része  mostanra  leesett.

A Nap-kultusz éltette az egész országot. Úgy gondolták, hogy személyesen maga a napisten a fián (Manco Cápac) és a lányán (Mama Ocllo) keresztül adta át a civilizáció ismereteit és kellékeit az emberiségnek, minthogy nem tetszett neki az emberi vadság és fejletlenség. Így indította útjára a napisten az inka kultúrát.

A prekolumbián időkre  visszatekintve megannyi indián kultúrával találkozunk az inka területeken, melyek  közös vonása volt az égitestek tisztelete és a napkultusz. Ennek írásos és egyéb tárgyi emlékeit a hódítók elpusztították, vagy elrabolták.  Így vélhetően sok történeti dokumentum, melyek az ősi dél-amerikai indián kultúrák szoláris kultuszainak részleteit tartalmazták, örökre megsemmisült.