A levelek elrendeződése, a levélállás/fillotaxis/ rokonsági körökre jellemző fontos rendszertani bélyeg. Ennek egyik típusa az örvös , ciklikus levélállás, amikor egy szárcsomón/nodus/ három, vagy több levél ered.
Zsurlóknál általános az örvös hajtás szerveződés és levélállás.
A fenyők esetében az örvös elrendeződés már nem ilyen gyakori. A borókáknál azonban gyakran megfigyelhetjük, hogy egy nodusról három apró kihegyezett levélke ered.
Ránézésre örvös levélállást mutató másik zárvatermő csoport a galajfélék néhány nemzetsége/ Asperula, Galium, Rubia/. Az ide tartozó fajoknál a levélállást gyakran nevezik örvösnek. Több határozókönyv is ennek megjelölésével diagnosztizál. Azonban ezeknél a fajoknál a pálhák és a lombleveleik kifejlett állapotban megtévesztően hasonlítanak egymásra, külsőleg azonosak, eredetüket tekintve azonban különböznek.
Ezt a fejlődéstani sajátosságot figyelembe véve itt a levélállás típusa inkább: álörv.