Nedves rétek, legelők, taposott helyek, mocsárrétek, kaszálók, árokpartok évelő közönséges növénye, de akár szikes réteken is megjelenik. Magyar neve is utal arra, hogy libalegelőkön gyakran előfordul. Áprilistól virágzik, egész nyáron át.
Gyökértörzse függőleges, vaskos, zömök, helyenként elágazó. Vékony kúszó vöröses indás szára a földön hever, a szárcsomóknál gyakran legyökeresedik és elvétve tőlevélrózsát képez. 
A levek /különösen a tőlevelek/ félbeszárnyaltak: azaz a levélke párok között kisebb köztes tagok is vannak. Összetett levelei páratlanul szárnyaltak, számos tojásdad, nyél nélküli élesen fűrészes szélű levélkékből állnak. Az alsó levélke tagok számottevően kisebbek, mint a csúcs közelében lévők. A levelek fonáka ezüstösen molyhos. A finom szőrök néha a levélkék színét is elboritják.
A magányos virágok élénksárgák hosszú kocsányon fejlődnek, 10-20 mm átmérőjűek. A csésze kétkörös, a pimpókra jellemző álcsésze/epicalyx/ itt is megtalálható és hasadt lemezű leveleivel erősen eltér a szélesebb tagolatlan valódi csészelevelektől. 
A párta öt sárga, enyhén kicsípett csúcsú, fordított szív alakú sziromlevélből áll. A porzók 3 körben a pimpókra általában jellemző számban/10-5-5/ rendeződnek. Termése: társas aszmag de indáival, legyökeresedő szárával is gyorsan terjed.
Kedvelt gyógynövény, drogja a virágos hajtás. A rózsafélék csoportjára jellemzően főleg cseranyagokat, és flavonoid vegyületeket tartalmaz. Vérzéscsillapító, gyulladáscsökkentő, görcsoldó hatású. Hatásos gyomor és bélpanaszok esetén is.