– Általában közepes termetű/40-60cm magas/ évelő növény. Hazánkban a középhegységekben gyakori mészkedvelő faj, az Alföldön ritka. Májustól kezdve egész nyáron találkozhatunk sajátos kecses-bozontos virágzatával sziklafüves lejtőkön, bokorerdőkben meszes talajú legelőkön, félszáraz réteken. Rokona, a nedvesebb élőhelyeken előforduló réti legyezőfű/ Filipendula ulmaria/ ismert gyógynövény
Gyökérzete számos gumósan vastagodott módosult raktározó gyökérágat tartalmaz / un koloncos gyökérzet/. Innen kapta a vezetéknevét.
A hajtástengelye csak a virágok alatt a legyező virágzatban ágazik szét. Páratlanul szárnyaltan összetett tőlevelei sokáig megmaradnak. A levélkék keskeny fűrészes szélűek, némileg a cickafark levelekhez hasonlók.
A hajtástengelyen is található néhány kisebb levél feltűnő, fejlett pálhával.
A rózsaféléknél különös és ritka hatszirmú virágai egy érdekes gazdagon elágazó laza bogernyő virágzatban un ecsetvirágzatban állnak. Nevének második tagja innen származhat. A kellemes illatú virágok pártája fehéres-krémsárga, a fonák pirosló A még ki nem nyílt virágok bimbója ezért jellegzetesen vöröses-rózsaszín. A virágok hosszú porzószálai messze kiállnak a szirmok síkjából. A virágzat habitusa a laza virágzat és a kiálló porzók miatt teljesen egyedi, mással össze nem téveszthető.
A sok termőlevelű apokarp/korikarp/ termőtájban erősen szőrös egyenes, egy központi részből szétálló csillagszerűen csoportosult társas aszmagtermések fejlődnek.