A sejtosztódás utolsó szakaszában, a mitózis végén a Golgi és az ER hólyagocskák/vezikulumok/ fúziójával jön létre a sejt középsíkjában/ekvatoriális síkban/ a sejtlemez/ fragmoplaszt/, amely elválasztja a két utódsejt protoplasztjának citoplazmáját egymástól.
A sejtlemez a Golgi/diktioszómák/ által létrehozott speciális hólyagokból/ fragmoszómák/ alakul ki. Ezek vándorlását és elrendeződését a középsíkban a magorsó mikrotubulusai irányítják. Az endoplazmatikus retikulumból a középsík táján egy erős Ca ionáramlás indul meg, amely az ide vonuló vezikulumok/ fragmoszómák/ fúzióját váltja ki. A vezikulák egyesüléséből a sejtlemez (=fragmoplaszt) jön létre.
A zömmel kalciumot tartalmazó és pektin anyagokból álló képződmény növekedése középről indul és kifelé, a kerület irányába terjed, amíg eléri az anyasejt falát. A sejthártyával is egyesül a fragmoplaszt, így a vezikulák membránjaiból fejlődnek az utódsejtek szomszédos határmembránjai, plazmalemmái is.
A fragmoplaszton átnyúló ER és mikrotubulus szálakból alakulnak ki a szomszédos sejtek közötti összeköttetéseket biztosító primer plazmodezmák. Az új középlemeznek ezután pontosan még nem tisztázott módon össze kell olvadnia a régi már meglevő sejtek között található középlemezzel. Ez csak a találkozás helyein található régi sejtfalak részleges elbontásával lehetséges. Ennek pontos mechanizmusát még nem ismerjük A sejtlemez végső soron a szülői sejt sejtfalához érve két leánysejtre osztja azt.
Olyan sejtek esetében, amelyek fala már vastagabb, mint az osztódó merisztéma sejteké/ pl parenchima sejtek/ a sejtlemez a régi fallal érintkezve gyakran két irányban terjed tovább és a sejtek között egy belső intercelluláris –sejtközötti – tér keletkezik
Az osztódással létrejött utódsejtek erre a sejtlemez vázra rakják saját falanyagaikat ( appozició ), ettől kezdve a sejtlemezt már középlemeznek middle lamella/nevezzük. A sejtmegnyúláskor képződő falak az elsődleges/ primer/ sejtfalak, a megnyúlás után tovább vastagodók a másodlagos/ secunder/ sejtfalak. Igy rétegek jönnek létre, legidősebb a legbelül elhelyezkedő középlemez, amely a szomszédos sejtek sejtfalát” ragasztja” össze. Ritkán használt megfogalmazással: a középlenez a sejtfalak közé szorult fragmoplaszt