A centrifugális sejtfalvastagodásnál a sejtfal kifelé vastagodik. Különös vastagodás típus ez, a mikrospóra( pollen) sejtfal kialakulására jellemző. Ekkor, a pollensejt primer falára( un primexin ) az új (másodlagos-secunder) sejtfalrétegek( exine és intine ) kívülről rakódnak rá, a protoplaszt térfogata tehát nem csökken. A külső felszínen szerveződő sajátos rétegzettségű és mintázatú vastag pollen sejtfal anyagai nem a sejtben keletkeznek (eltérően a centripetális vastagodásoktól), hanem a pollenzsákokban( lokulamentumok) a fejlődő pollenszemeket körülvevő tápláló szövet( tapétum) választja ki és építi az eredeti (elsődleges) sejtfalra.
Korpafű pollen hálózatos sejtfalvastagodásokkal
Mályva pollen csapos sejtfalvastagodásokkal
A pollenszemeket körül vevő tapétum szekréciós szövet biztosítja a virágpor szemek fejlődéséhez szükséges tápanyagokat. A szekréciós tapétum sejtjei folyamatosan termelik a pollenzsákba kiválasztott mirigyváladékot, melyet a fejlődő pollenszemek használnak fel. A legbelső réteg a periplazmás tapétum esetében a sejtek fala is feloldódik autolizissel és teljes plazmájuk beömlik a pollenzsákba. A táplálószövet tapétum sejtek általában endopoliploidok.
Fenyő/ Pinus / pollen légzsákokkal