Hólyagszőrök ———–Sókiválasztó hólyagszőröcskék
A hólyagszőrök a sótűrő növények/halofiták/ néhány csoportjában a levelek bőrszövetében fejlődő, általában szabad szemmel is megfigyelhető különböző nagyságú világos gömböcskék. Az epidermiszből kiemelkedő hólyagok többnyire szürkés színű enyhén érdes, lisztes tapintású bevonatot képeznek a levélfelszínen. Ezek a speciális, többnyire 1-3 sejtből álló módosult epidermális szőrök/trichomák/ sókiválasztó/sóleadó szerepet látnak el és a hazai flórában is találkozhatunk velük a libatopfélék/Chenopodiaceae/ családban.
Egyszerű esetben/ pl kristályvirág féléknél/ az epidermisz sejtrétegben elhelyezkedő alapi/bazális/ sejtből és egy hozzá kapcsolt a felszínből kiemelkedő gömbszerű feji sejtből állnak. A laboda/Atriplex/ fajoknál gyakran a két sejt között egy közvetítő harmadik sejt/un nyaki sejt/ is található.
A felső hólyagsejt térfogatának nagy részét hatalmas központi helyzetű vakuolum foglalja el, amelyben a nátrium klorid kiválasztás és raktározás történik. Az alapi és a nyélsejtek élénk, intenzív anyagcseréjűek, belső membránokban és mitochondriumokban gazdagok, sejtfalaikban számos gödörkés vastagodást találunk, melyek a sejtek közötti transzportban fontos szerepet játszanak.
A nátrium és klorid ionok kivonása a hólyagsejt nagy centrális vakuolumát határoló membránban/tonoplaszt/ történik. Itt találjuk azokat a speciális, szelektív nátrium ion-szállító csatornákat, amelyek jelentős mennyiségű ATP felhasználásával gyűjtik be a nátrium ionokat a vakuolumba. A nátrium felvétel tehát membrán ATP -ázok által közvetített aktív transzport folyamat A klorid anionok felvétele külön úton más mechanizmussal történik és nem igényel közvetlen ATP felhasználást. A töltésegyensúlyt ugyanakkor ez a folyamat biztosítja. Az ionakkumuláció természetesen növeli a hólyagsejtek ozmotikus értékét, amely egy gyors passzív vízfelvételt eredményez. A belső hidrosztatikus nyomás növekedése pedig gyakran vezet a hólyagsejt szétszakadásához. A felszínre jutott sóoldat beszáradva kristályokat képez, esetleg a csapadék mossa le a növényről. Gyakran előfordul, hogy a sóval telt hólyagszőr felrepedése előtt a nyaki részen lehajlik, később letörik és lehull a talajra.
A sókiválasztás – elsősorban a jelentős nátrium iontranszport miatt – rendkívül energia igényes ugyanakkor azonban hatékony folyamat. A Tamarix fajoknál például a számítások szerint egy mol konyhasó kiválasztásához mintegy 20-25 mol ATP szükséges. Az Atriplex fajok a felvett sóionok több mint 80%-át ki tudják választani a hólyagszőrökön keresztül.
