Ecuador – egy könnyű séta az Egyenlítő mentén

Ecuador egyik legnagyobb nevezetessége és egyben névadója az egyenlítő. Egyenlítő van máshol is, de a vonala szinte végig nehezen megközelíthető dzsungeleken, illetve óceánokon fut végig. Quito az egyetlen kellemes klímájú nagyváros az amerikai kontinensen, ahol az északi és a déli félteke határa kényelmesen felkereshető: maga az ország neve, az Ecuador is innen jön, spanyolul ugyanis a szó azt jelenti, hogy Egyenlítő.

 Az Egyenlítő Emlékpark mintegy 20 km-re a fővárostól található park  több érdekes látnivalóval szolgál pl a 30 méter magas emlékmű a benne lévő Néprajzi Múzeummal, a planetárium, avagy a quitói Miniatűr-múzeum. A fő attrakció – természetesen egy sárga vonal, a föld középvonala.

A két félgömb határát jelző sárga vonal azonban téves helymeghatározáson alapul. A világ közepét és az egyenlítő pontos vonalát Ecuadorban az amerikaiak mérték ki a legmodernebb GPS rendszerrel. Éppen emiatt a hivatalosan felépített emlékmű nincs jó helyen, 240 méterrel arrébb húzták fel anno, mint ahova kellett volna. Ahhoz képest, hogy a múltban, az inkák korában még nem álltak rendelkezésre komoly műszerek, nem is tekinthető nagynak ez a tévedés.

Lenyűgöző a táj ezen a környéken, a parkot körülölelő hegyekkel, de nem feledkezhetünk meg elkészíteni fényképeinket, ahogyan az egyenlítőn állunk, vagy ahogy egyetlen lépéssel sétálgatunk az északi és déli félteke között.

A sárga vonal mentén   remekül lehet demonstrálni néhány érdekes jelenséget:  pl az un Coriolis-erőt. Jól látszik, hogy melyik irányba forog a lefolyó víz az északi és a déli féltekén. Északon az óramutató járásával ellentétesen megy le a víz, délen annak megfelelően.. Az egyenlítő vonalán pedig egyáltalán nincs centrifugális hatás, örvény nélkül ömlik ki a víz.

A Coriolis-erő valóban létezik, de csak nagyobb víz- és légtömegek (pl. a ciklonok) mozgását befolyásolja: a lavórból lefolyó vízörvény túl kicsi és túl rövid ideig tart ahhoz, hogy ténylegesen ezen múljon a forgásának iránya. Sokkal inkább  gyakran ügyes cselekről van szó, ahogy vélhetően a tojás-egyensúlyozós és a becsukott szemmel egyenes vonalon haladós (az Egyenlítő vonalán nehezebbnek bizonyuló) kísérletek esetében is.

Ugyanakkor talán a legörömtelibb pillanat  sokak számára, hogy pontosan az egyenlítő vonalán állva kevesebb a testsúlyunk.