Az egykor Quito-t Guayaquil-lel összekötő Ferrocarril Transandino ma már csak turista látványosságként üzemelő rövid, de legizgalmasabb szakasza(Inca Trail) az un „Nariz del Diablo” pályaszakasz. 
Az 1899-től 1908-ig építették és az ország két nagyvárosát összekötő vasútvonalat, elkészítésének idején mérföldkő volt a vasútépítés történetében.
Az Andokban található vasútvonalak gyakorlatilag nem üzemelnek. A turisták általában Alausí városkában szállnak vonatra, azonban néhányan hosszabb Riobambából induló útra is vállalkoznak (ha éppen üzemel).
A Riobamba-Sibambe-Alausi útvonalon közlekedő vonat általában csak a hét bizonyos napjain jár. Az eredeti útvonal legizgalmasabb szakasza az Alausi és Sibambe közötti mintegy 10 kilométeres szakasz, mely során a vonat a Nariz del Diablo (Ördög Orra) meredek szikláján közel 800 métert ereszkedik. Ezen a szakaszon a szerelvény néhány kilométer / órás sebességgel halad és jó néhány visszafordító tarkítja a hegyoldalt
Az útvonal kiépítése rengeteg emberéletet követelt. Erről a vasútvonalról az a hír járja, hogy a világon – több okból is – a legnehezebben megépített vasútvonal.
Egyrészről, mert az Andok láncai között kellett elvezetni a vonalat, másrészről az emberi erőforrás hiánya, és az itt jellemző klíma sem segítette a munkálatokat. A sok esőzés miatt a trópusi betegségek folyamatosan fenyegették a munkásokat és a földcsuszamlások is gyakoriak voltak. Az építkezés legnehezebb pontja az Ördög Orrának nevezett szakasz volt, ahol egy rendkívül meredek emelkedővel kellett megbirkózniuk az építkezőknek.
A munkások körében az a hiedelem járta, hogy az Ördög Orrát a Sátán átkozta meg, mert nem akarta, hogy megépüljön a vasút. Ezt a sok haláleset is alátámasztotta, hiszen az Ördög akarata ellen irányuló minden tettért emberáldozattal kell fizetni. A vasútvonal megépülése után sokan továbbra is inkább gyalog vagy lóval tették meg ezt a szakaszt, mert a vasúton utazók közül többen rosszullétre panaszkodtak a helyszínhez közeledve. Hogy ez csupán a helytől való félelemnek köszönhető, vagy annak hogy valójában megjelent nekik az Ördög, azt talán senki nem tudja biztosan megmondani. Mindenesetre szép kis legenda kerekedett az eseményekből.
Alausí nagyon hangulatos és tiszta, egy tágas térrel a közepén és szűk utcákkal szegélyezett kis város, ami egyértelműen a vonat létezésének köszönheti hírnevét.
Az vasút hegyek-völgyek között, csodálatos vidéken vezet keresztül. Kb 1 óra múlva érkezünk a híres megállóhoz. A vonat innentől kezdve meredeken ereszkedik alá. Itt ér át a vasútvonal az Andokon és 2500 métert kell ereszkednie a tengerpartig tartó 80 km. alatt!
A pálya az Alausi alatt lévő völgyben egy folyómedert követve halad tovább. Egy pontnál viszont a szintesés már túllép egy vonat képességein. Hamarosan már csak magasról követhetjük a medret, majd elfogy alólunk a hegy. Itt túl meredek minden hegyoldal, nem lehet csak úgy lejönni róla. A vonat más eszközökhöz folyamodik. Elmegy a hegy széléig, majd visszafelé kezd gurulni egy másik pályán, immáron egy szinttel lejjebbre. Ezt még egyszer meg kell ismételnie ahhoz, hogy leérjünk a völgybe. 
És ezzel meg is érkeztünk a végállomásra. Ez a hegyorom, illetve a rajta levezető vasútvonal a Devil’s Nose. Egy világvége hely egyébként. Mert habár itt jelez a térkép egy falut, de annak csak romjait látjuk. Út sehol, és ember se rajtunk kívül. Szerencsére a vonat azért majd visszahúz bennünket Alausiba, és csak ott kell leszállnunk véglegesen. Megállunk az oromtól 1km-re, és majd mindenki lekászálódik a szerelvényről.
Majd egy órát állunk itt míg a vonat visszaindul. Mivel itt tolatni hosszabb távon nem egy életbiztosítás, még az emelkedő előtt egy kitérőnél a vonatot újrarendezik. Így lesznek az elsőkből utolsók, utolsókból meg elsők. A visszaút újabb fotózási lehetőségeket kínál.
A városhatárnál a sínpár elég meredeken kezd emelkedni. Ezt már a mozdony sem bírja szó nélkül, és gyakran visszacsúszik, mire képes leküzdeni az emelkedőt. A régebbi kocsik nem légfékesek, hanem egy-egy vasutas fékezi azokat a kocsik végén a tetőn ülve, egy nagy kerék elforgatásával.Visszacsúszáskor nekik kell megfogni a szerelvényt, majd a mozdony újbóli nekifutásakor lassan de időben útjára engedni.
