Kevés olyan országot ismerünk a nagyvilágban, ahol annyira kifinomult és népszerű a gyógynövényes fitoterápia mint Kínában. A tradicionális kínai orvoslás több ezer gyógynövényt ismer és használ, és emellett az sem mellékes, hogy Kína manapság évente több mint 200 000 tonna nyers gyógynövénydrogot exportál. Ezen a területen is világhatalom! Az 1953-ban megjelent I. Kínai Gyógyszerkönyv „még csupán” 776 gyógynövénycikkelyt tartalmazott, míg a ma is hatályos VIII. kiadás már 1146 tételt sorol fel. Érdekes, hogy míg az Európai Gyógyszerkönyvekben alig találunk állati eredetű drogokat, addig a Kínai Gyógyszerkönyvben ezek még napjainkban is jelentős mennyiségben előfordulnak.
A hatalmas gyógynövény és drog számból az is következik, hogy a nyugati fitoterápiában mindig voltak, most is vannak, és a jövőben is ( valószínű egyre nagyobb számban) lesznek értékes kínai gyógynövények és drogok.
Az évszázadokkal korábban átvett kínai gyógynövények között találjuk az orvosi rebarbarát (Rheum officinale), a teát (Camellia sinensis), de ide sorolhatók az ópium forrásául szolgáló mák (Papaver somniferum), vagy egykor az efedrint szolgáltató csikófark( Ephedra) fajok és a kámforfa /Cinnamomum camphora/ is. Az utóbbi évtizedekben Európában újra felfedezett napjainkban is népszerű kínai gyógynövények: a ginzeng (Panax ginseng) , a páfrányfenyõ (Ginkgo biloba), vagy a hatályos VIII. Magyar Gyógyszerkönyvbe már korábban felvett tajgagyökér (Eleutherococcus senticosus).
A gyógyítás és a kozmetikai ipar számára értékes kínai gyógynövénykincs európai orvoslásba, egészség-, és szépségkultúrába építése napjainkban komoly feltételekhez kötött. Egy 2011 óta hatályos EU szabályozás értelmében a gyógynövény termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséhez szigorú fizikai-kémiai, biológiai vizsgálatok, farmakológiai és toxikológiai kísérletek szükségesek, ezen túl a törzskönyvezéshez igazolni kell, hogy az adott drog legalább 30 éve gyógyászati használatban van, és ebből legalább 15 éve az EU-ban.
Az Európai Gyógyszerkönyvi Bizottság e szigorú szempontrendszer alapján jelenleg mintegy 75 kínai gyógynövény európai gyógyszerkönyvi cikkelyének kidolgozását tűzte napirendre. A kijelölt kínai gyógynövények közül elsőként, a kínai kúszó magnólia vagy ötízű bogyó (Schizandra chinensis) lett hivatalos az Európai Gyógyszerkönyvben. Ezt követve egyre több kínai gyógynövény felelt meg a gyógyszerkönyvi követelményeknek és hivatalosan is elismert lett a VI. Európai Gyógyszerkönyvben majd a harmonizáció logikus következményeként később megjelent a nemzeti gyógyszerkönyvekben.
A kínai orvoslás a világ egyik legrégebbi gyógyászati rendszere. Eredete több ezer évvel ezelőttre nyúlik vissza. A kínai orvoslás holisztikus természetű – az embert az élet teljes aspektusából szemléli. A kezelés tehát nem csupán egy bizonyos betegség vagy panasz megszüntetését célozza, hanem a szervezet egészének gyógyítását tűzi ki célul. A kínai orvos logikája szintetizáló jellegû, megpróbálja a tüneteket, jelenségeket egy jól értelmezhetõ együttesbe szervezni, hogy azután felépítse a kezelés vázát. A terápia célja ezután az, hogy igyekszik visszaállítani az egyén harmóniáját, visszaadni az egység egyensúlyát, ugyanis a kínai eljárás azon az elven alapul, hogy semmilyen rész nem érthetõ meg az egésszel fennálló összefüggései nélkül.
A gyógynövények kiválasztása és kombinálása TCM keretei között szinte mûvészet. A növényeket azért kombinálják, hogy növeljék a terápiás hatást, minimálisra csökkentsék a mellékhatást és a toxicitást.
A kínai orvoslásban használatos gyógynövények ugyanis többnyire erősebb hatásúak az Európában ismert gyógynövényeknél. Ne alkalmazzuk őket pusztán saját belátásunk szerint, mert ezzel többet árthatunk, mint használunk. Biztonságos használatukhoz szakértelemmel és tapasztalattal kell rendelkeznünk a kínai orvoslás terén. Ezenkívül itt a gyógynövények kiválasztása, kombinálása, adagolásuk és összeállításuk személyre szabottan történik, tehát ami jó a szomszédnak, az nem feltétlenül jó nekünk. Azt is szem előtt kell tartanunk, hogy a keleti(holisztikus) és a nyugati(analitikus) orvoslás általában teljesen más oldalról közelít a kezelésekhez. Előfordulhat, hogy az egyikben használt gyógykezelés gyengíti a másikban alkalmazott gyógymód hatékonyságát. A kínai és a hagyományos gyógymódot alkalmazó orvost is teljes körűen tájékoztatnunk kell az általunk alkalmazott készítményekről, gyógyszerekről.
A Tradicionális Kínai Medicina(TCM) holisztikus szemlélete, a betegekhez igazodó módszerei, a megelőzésre és a teljes egyén, a szervezet egészének gyógyítására helyezett nyomatékosan kiemelt hangsúlya nagyon jól kiegészíti az európai orvoslásnak az egyes tünetekre és a molekuláris szintre fókuszáló szemléletmódját. A kétféle megközelítés előnyeinek kombinációja nagy ígéret a jövőre nézve.
Gyógyszerkönyvünk új kínai „gyógynövény családtagjait” mutatja be a következő összeállítás képsora a mellékelt rövid farmakobotanikai jellemzéssel, szándékosan elkerülve a világhálón tömegével hemzsegő, gyakran szenzációhajhász és felszínes gyakorlati alkalmazások ismertetését.
Az Anemarrhena asphodeloides/Anemarréna 
Első ránézésre – amikor még nem virágzik – a termetes füvekkel könnyen összetéveszthető egyszikű liliomféle növény, nemzetsége egyetlen faja. Több szakember elkülönítve minden más fajtól egy külön saját családba sorolja(Anemarrhenaceae). Észak Kína hűvös hegyvidékein és Belső Mongólia széljárta füves területein őshonos. A száraz klímát és a laza talajokat kedveli. Gyógynövényként 2000 éve használják, főként Kínában Jilin, Gansu és Shaanxi környékén termesztik.
Évelő, lágyszárú növény, a földben vízszintes rizómával terjed. Az enyhén lapított drogot adó rizómából erednek az 50-70cm hosszú, karcsú lándzsás levelek és a hajtáseredetű gyökerek. Késő nyártól virágzik. Sárgás fehér illatos virágai hosszú tőkocsányon laza fürtben állnak, többnyire éjszaka nyílnak. A tipikus egyszikű virágaiban a 3 külső porzó meddő/un sztaminodiális porzók/. A háromüregű toktermésben nagy fekete magok fejlődnek.
Rizóma drogja/Anemarréna rizóma – Anemarrhenae rhizoma/ főként szteroid szaponinokat/ pl sarsasapogenin és timoszaponinok// és fenoloid típusu glükozil xanton mangiferint tartalmaz. Erős hatású gyakran és sokoldalúan használt drog, Kínában általában más drogokkal kombinálva alkalmazzák.
Angelica dahurica / Dahuriai angyalgyökér 
Szibériától Kínán át Japánban, Koreában honos széles elterjedésű angyalgyökér faj az ernyősvirágzatúak/Apiaceae/ növénycsaládból. Általában 500-1000m magasságban fordul elő, az árnyékos és nedves helyeket kedveli. Több ernyősvirágú rokonához hasonlóan kétéves növény. Az első évben csak leveleket fejleszt, a második évben növeszti a méretes ernyős virágzatokat viselő akár 2m magasra nyúló szárat. A Dahuriai angyalgyökér bordázott szára csak a hajtástengely felső harmadában ágazik szét és az oldalágak sátorozó rendszerben állnak: magasságuk eléri, de nem növi túl a főtengelyt. Ennek következtében a növény a felső virágzatokat hordozó részén sajátosan jellemző módon kiszélesedik és ellaposodik. A növény szárnyasan összetett levelei, a felfújt levélalapja, összetett ernyős virágzata, ikerkaszat termése a családra általánosan jellemző bélyegek.
Drogja a nyár végén gyűjtött világos színű gyökérzet/Angelicae dahuricae radix/. a gyökérdrog elsősorban terpenoid illóolajokat, furanokumarinokat és angelicotoxint tartalmaz.
Aucklandia lappa /Aucklandia – Costus 
Számos egyéb tudományos neve ismert pl: Saussurea lappa , Aucklandia Costus , Aplotaxis lappa , Aplotaxis auricula. Gyakran egyszerűen Costus-nak nevezik.
Évelő fészkes virágzatú erőteljes növekedésű, 1-2m magas, nagy levelű növény, természetes élőhelyén 2500-3300m magasságban él a Himalájában. Többnyire magashegyi réteken található. Kasmírban, Tibetben gyakran a nyírfa erdők aljnövényzetét alkotja/un Costus öv/, általában az árnyékos, nyirkos helyeket kedveli. Napjainkban Kínában több helyen termesztik/pl Szechuan, Yunnan/ a habitusát tekintve a honi bojtorjánhoz hasonló növényt. Július augusztusban virágzik. A fészekvirágzatot övező pikkelylevelek a virágzás idején lilás-kékes színűek. A görbült kaszattermés bóbitát/pappus/ visel.
A drogot szolgáltató főgyökér/Aucklandiae radix/ barna vagy sötétszürke, erősen illatos, kesernyés ízű.. Általában a felső 40cm es részt szárítják és aprítják. Különleges szeszkviterpén illóolajokat/un Costus-illóolajok pl costunolid, dehidrocostus lakton/, szerves savakat, aminosavakat és aminokat tartalmaz. A drog a tradicionális kínai orvoslás/TCM/ 50 legfontosabb gyógynövénye közé tartozik
Dioscorea oppositifolia/ – Kínai jamszgyökér/ Kínai burgonya
Egyszikű trópusi évelő lián növény. A kladisztikai rendszerekben az egyszikűek kládjain belül a főcsoportok előtt helyezkedik el. Földbeli hajtásgumója jellegzetes bunkó alakú, ökölnyi vastag, de a csúcsa felé ujjnyira vékonyodik, szára tekeredik, felfutó; levele nyeles, szórt állású, ritkán átellenes, többnyire szív alakú, a levelek erezete hálózatos tk a hajnalkáéhoz hasonló. Virágai egyivarúak, a növény kétlaki. Toktermése háromrekeszű. A növény több kétszikű sajátossággal rendelkezik pl:hálózatos levélerezet, lián szár rendezett kétkörös edénnyalábokkal, nyélre és lemezre tagolódó hálózatos erezetű levelek,és dacára egyszikű mivoltának két szíklevéllel csírázik.
A jamsz elnevezés félreértést, zavarokat is okozhat, mivel gyakran a hasonlóan gumós édesburgonya/batáta/ fajokat/pl Ipomaea batatas/ is így nevezik. Utóbbiak azonban egészen más kétszikű növény családba/Convolvulaceae-szulákfélék/ tartoznak.
A növény drogja a táplálkozás szempontjából is fontos hajtásgumó-Dioscorea oppositifolia rhizoma. Jelentős fehérje és keményítő tartalma mellett B és C vitaminokat, nyálkaanyagokat és ásványi anyagokat is találunk az élelmiszer-drogban. Emellett piperidin vázas alkaloidok/ pl diosgenin/ is előfordulnak.
Ephedra sinica – Sötét csikófark/Kínai csikófark
Közép Kínában található közepes termetű//60-80cm magas/ a Gnetum-félék csoportjába sorolt faj. A levelek apró pikkelyszerűek, fiatalon zöldek, idősebb korban barna színűek rendszerint átellenesen állnak. A virágok egyivarúak a növény kétlaki. A magkezdeményt és a porzókat fellevél párok övezik, védik. A megporzás után fejlődő magot elhúsosodott színes fellevél pár veszi körül, a termés álbogyó. Az igénytelen, lassú növekedésű növényt több helyen termesztik A magok egyszerűen jól csíráznak, de a bokros habitusú cserje tőosztással vegetatív úton is könnyen szaporítható.
A drog a hajtás/Ephedrae herba/ Feljegyzések szerint a kínai gyógyászat évezredek óta használja. Közismert aktív hatóanyaga, az efedrin, amely kábítószer listán is szerepe ezért használata korlátozott és folyamatos ellenőrzést igényel.
Fraxinus rhynchophylla – Koreai kőris 
Természetes élőhelye Kína északi-nyugati része, a Koreai-félsziget, illetve az orosz Távol-Kelet. Kifejletten eléri a 10-15 m-es magasságot. A lombozata korán elszíneződik. Legszebb látványt ősszel nyújtja, amikor a levélszín narancsvörösre vagy bíbor színűre vált. A kőrisekre jellemző szárnyasan összetett leveleinek levélkéi szélesebbek, nagyobbak mint a hazai kőris fajoké, különösen feltűnő, hogy a végálló levélke közel kör alakú.
Drogja a kőrisfakéreg: Fraxini rhynchophyllae cortex. A fatörzset fiatalabb korban határoló másodlagos bőrszövet/periderma/ gyakran spontán tenyérnyi darabokban válik le, ezt csupán össze kell gyűjteni. Az idős fák harmadlagos bőrszövete/ritidoma/ ellenállóbb, ilyenkor a héjkérget kisebb darabokban, csíkokban távolítják el ügyelve arra, hogy a fa minimális mértékben károsodjon.
A kéreg biológiailag értékes elsősorban fenoloid típusú vegyületek tárháza. Eszkulin, eszkuletin tartalma 1% körüli érték. Újabban lignán származékokat/ fraxetin/, szekoiridod vegyületeket és alkaloidokat találtak a Távol Keleten nagyon népszerű kéregdrogban.
Lycium barbarum – Ördögcérna
Agresszív növekedéséről, ellenálló, mindent elfojtó terjedéséről kapta a nem éppen hízelgő magyar ördögcérna nevet. A burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó, 1- 3 méter magasra megnövő, fiatalon felálló, később ívesen lehajló, tövises ágú cserje tarackszerű gyökereiről nagyon sok hajtást hoz, gyökérsarjakkal klonálisan is gyorsan szaporodik és terjed.
A faj génentruma kínai léptékkel mérve aránylag kis terület: a Sárga folyó síksága Ningxia Hui és Xinjiang Uygur Autonom területen Mongólia és Kína határán található. Magyarországon jövevénynövény, korábban jól fedő sövénynek ültették országszerte, majd kivadult. Szárazságtűrő, igénytelennek tekinthető növény. Elviseli a szennyezett levegőt és a köves, törmelékes vagy szikes talajt. Mivel tarackol, alkalmas rézsűk megkötésére.
A Kína szerte elterjedt közeli rokonfaj/ökotípus!?/ a Lycium Chinense . Tartalmi értékek tekintetében alulmarad a Lycium barbarummal szemben. A Lycium Chinense egész Észak-Kínában pl Ningxia, Gansu, , Qinghai, Shanxi területein őshonos. Kínában mintegy 82 ezer hektáron évente 96 ezer tonnát termesztenek belőle.
Lándzsás vagy keskeny hosszúkás levelei nyélbe keskenyedők, kopaszok, 2-6 cm hosszúak. a növény egész nyáron folyamatosan virágzik. Halványlila tölcséres virágai a levelek hónaljában hosszú kocsányokon egyenként vagy párosával ülnek. Termése sokmagvú, skarlátvörös színű bogyó. A termésekben kősejtek találhatók,szigetszerű csoportokban a termésfalban.
A termés adja a drogot/Lycii fructus/ népszerű kínai nevén: goji bogyó. Ki ne hallott, vagy olvasott erről a sikernövény-drogról? A jelenleg fellelhető, tudományos kutatásokra alapozott népszerűsítő szakirodalmak, mint számos megbetegedésben segítséget nyújtó, illetve megelőzést kínáló, magas antioxidáns- és vitamintartalmú „szuperélelmiszert” emlegetik. Összetevőinek, biológiailag aktív alkotóelemeinek internetes áttekintése alapján is méltán sorolható a szupertáplálék/superfood/ kategóriába. A teljesség igénye nélkül sorolunk fel néhányat:
Több mint 20% részben szervezetben is hasznosuló élelmi rostot tartalmaz, többet mint a zabkorpa. Mintegy 20 különböző aminosavat és számos esszenciális zsírsavat találunk benne.
Orac értéke, vagyis szabad gyököket blokkoló antioxidáns kapacitása az egyik legmagasabb az élelmiszerek között.
Rák ellen hatékony LBP poliszacharidokban az eddig ismert leggazdagabb drog. Karotinoid vegyületei segítik a szép bőr védelmét, Magas kalcium és magnézium tartalma erősíti a csontokat és az izomműködést.
Persicaria tinctoria / Syn Polygonum tinctorium/ – Festő/Japán keserűfű. 
Kínában évszázadok óta ismert festőnövény, amely később került át Japánba. Észak-Kínában ma is termesztik főképp Hebei, Shanxi, Tianjin tartományokban.
Egyenes, felálló szárú, tk kerek levelű egynyári növény a keserűfüvek növénycsaládból. A családra jellemző pálhakürtő/ochrea/ hártyás, rojtos szélű, barnásvörös. Késő nyáron virágzik és ősszel terem. Kerek-oxálsav tartalmuk miatt savanykás ízű- levelei szárításkor kékeszöldre színeződnek. Magjai rövid ideig életképesek, rosszul csíráznak.
Levéldrogja/ Persicariae tinctoriae folium/ – 4-5% kék indigófestéket/ indirubin, indigó, naftilamin származékok/ tartalmaz és régóta használt festőnövény Kelet Ázsiában. Emellett figyelemre méltó a levelek magas polífenol és oxálsav tartalma.
Zanthoxylum piperitum – Szecsuáni bors/ japán bors
Lombhullató cserje vagy kis fa Kína, Japán, Korea hegyeinek gyakori növénye a Rutafélék/Rutaceae/ növénycsaládból.. Magyar elnevezése szecsuáni származására utal. A japán, tibeti, nepáli, butáni és a kínai konyha közkedvelt fűszere.
Átellenes állású, szárnyalt levelei mutatósak. A levélalapok tüskések. Egylaki növény, egyivarú virágokkal. Jelentéktelen, sárga virágai május-június hónapokban nyílnak. Ragyogó vörös terméseii őszre bíborszínűvé érnek. Termést a 2-3 éves növény hoz.
A szecsuáni konyha nagy mennyiségben használja, ezért kapta a szecsuáni elnevezést, de Japánban is széleskörűen alkalmazzák. Kelet- és Dél-Ázsiában több Zanthoxylum faj termésfalát, esetleg citromillatú levelét is felhasználják fűszerként. Így a tibeti nemzeti eledel, a momos, jak hússal töltött, szecsuáni borssal, fokhagymával, gyömbérrel ízesített, derelye szerű tészta. Hozzá csípős chiliszószt kínálnak.
A fűszert nem a magja hanem toktermésének vöröses. szárítva barnás temésfala/perikarpium/ adja. A termés belső fekete, és kemény magját eltávolítják (nem mindig tökéletesen, az ilyen terméket, melyben látjuk tele van kis fekete fényes magokkal, lehetőleg ne vásároljuk meg, mert ha ráharapunk az ételben igen kellemetlen élményben részesülhetünk,, az átválogatása pedig eléggé időigényes Egészben vagy őrölt formában használjuk, és több ázsiai fűszerkeverék alkotórésze.
Az íze friss borsos, a citrom és a menta ízzel keveredve .Érdekessége, hogy elzsibbasztja a nyelvet egy időre. Ne gondoljuk, hogy annyira, mint egy fájdalomcsillapító injekció a fogkezelésnél. Csak kellemesen finoman, amitől még nyugodtan tudunk tovább enni és beszélni is. A szecsuáni bors az egyik összetevője a tradicionális kínai ötfűszer keveréknek . (2 rész édeskömény, 2 rész csillagánizs, 1 rész szecsuáni bors, 1 rész fahéj és 1 rész szegfűszeg).
Csípősséget okozó vegyületei telítetlen polikarbonsavak amidjai. Tipikus aromáját illóolajok adják További nem illékony anyagai a flavonoidok, terpének, alkaloidok, és lignánok.. A levelek aromájukat a mono és szeszkviterpén származékoknak köszönhetik. A szárított terméshéjban két szerotonin származékot, alifás (nyílt szénláncú) aminosavakat, flavonoidokat, polifenolokat, glikoproteineket mutattak ki.
Az Életbogyót a hagyományos kínai orvoslás már 2000 éve használja. A világ egyik legrégebbi gyógyhatású bogyós növényeinek egyike. Hazánkban ma még különlegességnek számít, Ázsiában azonban régóta termesztett növény.
Hivatalos neve Kínai kúszómagnólia – Schisandra chinensis. 
Termését azért hívják ötízű gyümölcsnek, mert megtalálhatók benne az édes, savanyú, keserű, erős és sós ízek. A termés ugyanis édeskés-savanyú, a magja keserű és erős ízű. Levelei is fogyaszthatók tea formájában: ezeknek sós utóízük van. Eredetileg Japánban, Koreában és Észak- Kínában honos. Akár több méter magasra is megnő ez a kúszónövény, és kedveli a félárnyékot. Már a második évben teremhet, lombhullató és télálló. Virágai májusban jelennek meg: erősen illatoznak, fehér vagy halvány sárgás-rózsaszínűek. Termése szeptember-október környékén érik, a bogyók átmérője körülbelül 6 mm, melyek 10 cm átmérőjű fürtökben nőnek. A hagyományos kínai orvoslás már 2000 éve használja. A világ egyik legrégebbi gyógyhatású bogyós növényeinek egyike. Gyógyító hatásai tudományosan bizonyítottak.
Májusban megjelennek erősen illatos virágai. Teljesen télálló, betegségekkel szemben ellenálló. Szeptember, októberben érnek 10-cm es fürtjei. A bogyók 5-mm átmérőjűek nyersen vagy főzve fogyasztják. A gyümölcs húsa és héja édes-savanyú, a magja keserű és erős, az összerágott leveleknek sós az utóíze – ezért hívják ötízű bogyónak. Utazáskor szárított formában viszik magukkal a kínaiak. Kínában az egyik legfontosabb gyógynövény.
Fitovegyületei: Gomisin, Schizandrin, Lignans, Beta-Sitosterol. A Béta-Sitosterol a leghatékonyabb szterol, a szexuális hormonokhoz hasonló növényi szubsztrátum, amely a húgyvezetékhez közeli prosztatarészek ösztrogén receptorainál jelenik meg, így csökkentheti az ösztrogén növekedési ingerét.
Fitovegyületek mellett, a schizandra gazdag ásványi anyagokban, vitaminokban (C és E) és alapvető olajokban. Lignán tartalma a gyümölcsmagban 7-19%-os.. A húsos levelek nedve értékes kozmetikai és gyógyászati alapanyag. A kozmetikai ipar fontos alkotóeleme samponok, krémek, szappanok előállításakor. Bőrbetegségek esetén tonikként általánosan alkalmazzák. A kínai nők a tonizáló Schizandra bogyókat fiatalító szerként, valamint a testi és a szellemi jó közérzet harmonizálójaként használják. Erősíti az immunrendszert, növeli a sejtek, szövetek oxigénfelvételét, ezen keresztül a sejtek energiaellátását. Csökkenti a vér koleszterinszintjét
A Schizandra a távol- keleti országokban ősidők óta használt gyógynövény. Kinában a Shenmai San gyógynövény keverék egyik eleme, amely szív- és érrendszeri megbetegedések esetén javallott.