Az egyszikűek osztályában elsősorban a pálmafélékre jellemző oszlopos, oldalágak nélküli gyakran sudár főtengely.
Az egyenes, vékony törzs csúcsán a sokszor igen méretes összetett, örökzöld levelek találhatók, melyek gyakran un üstököt alkotnak.
A pálmaszár növekedését a pálmanövény tenyészőcsúcsa biztosítja. A levélkoszorú kialakulását biztosító levélkezdeményeket/primordiumok/, valamint a virágkezdeményeket létrehozó egyetlen hatalmas/akár több 10 cm átmérőjű!/ tenyészőkúp zóna a szár csúcsán található a levélüstök takarásában. A pálmák tenyészőcsúcsa rendszerint a tengely teljes átmérőjét megközelítve kiszélesedik. Közepe táján azonban a többi zárvatermőtől eltérően kráterszerűen kissé behorpad. Itt találjuk a többi zárvatermő hajtáscsúcsához hasonlóan az intenzíven osztódó iniciális sejtcsoportokat, a belőlük fejlődő szerv és szövetképző elsődleges merisztémákat és mindezek alatt az un nyugvó centrumot. Sajátos módon a pálma növény egyedeken a pálmatörzs csúcsán csupán egyetlen nagy méretű különös szerveződésű rügy található.
A tenyészőcsúcs osztódó sejtjeinek egy részét alkotják a “kráter” felső peremén helyet foglaló un oldal/laterális/ merisztéma csoportok, amelyekből kifelé/felfelé/ a fajra jellemző levélkezdemények/primordiumok/, majd később a virágok fejlődnek. A primer osztódó szövet túlnyomó részét a prokambium palást alkotja, melynek sejtjei lefelé/befelé/ periklin /felszínnel párhuzamos/ falakkal intenzíven osztódnak és kollaterális zárt nyalábokat, valamint alapszövetet hoznak létre. A nyalábok háncsrészét egy rendkívül fejlett, erős, a nyaláb méretét többszörösen felülmúló háncsszklerenchima rész övezi. Az így kialakult kötegelt kábelhez hasonló szerkezet biztosítja a pálmatörzs rugalmas szilárdságát.
A fásodott, szekunder jelleget viselő pálmatörzs szerkezet tehát primer osztódó szövetből fejlődik a vastagodás primer jellegű, másodlagos osztódó szövetet a pálmatörzsben nem találunk
A pálmák fatörzsét kívülről szorosan záródó sejtek néhány sora takarja A para jellegű anyagok sejtfalakba rakodásával kialakult peridermához hasonló másodlagos védőszövetben azonban a valódi másodlagos bőrszövetre jellemző szövetrétegek/parakambium, illetve felloderma/ hiányoznak és az átszellőztetést biztosító képződményeket/lenticellák/ sem találjuk.A védőszövetben a lehullott levelek alapi részének hegei/levélripacsok, esetleg különböző kinövések is találhatók. A pálmatörzset gyakran az elhalt levelek alapi részének maradványa is fedi.