A maszlag vagy csattanó maszlag a burgonyafélék/Solanaceae/ családjába tartozó növényfaj. Közép-, Dél-amerikai származású gyom, napjainkban szinte az egész világ melegebb vidékein elterjedt nitrogéndús talajok gyomos társulásaiban. Nemzetségének egyetlen nálunk vadon élő, de nem őshonos képviselője. Melegkedvelő, szárazságtűrő gyom. Európában a XVI. században terjedt el, először botanikus, majd házi kertekben. Az idők során kivadult. Nálunk is gyakori: leginkább nitrogénben gazdag talajokon, parlagokon, legelőkön, de, mezőgazdasági kultúrákban, és lakott területen is előfordul. Szinte bárhol találkozhatunk vele. A téli fagyokra érzékeny, a hideg időszakot mag formájában vészeli át és csak tavasz végén, 20°C körüli hőmérsékleten csírázik.
A csattanó maszlag bokros növekedésű, álvillásan elágazó szárú, 30-100 centiméterre növő, kellemetlen szagú, terebélyes egynyári gyomnövény. Fehéres karógyökere ujjnyi vastag, dúsan elágazó. Belül üreges dudvaszára erőteljes, 50-100 cm magas, kettős bogas un álvillás elágazású. Amikor a főszár mintegy 20-30 cm-re megnőtt, csúcsán virág fejlődik és ezzel a fő szár hosszanti növekedése véget ért. a csúcszáró virág alatt szimmetrikusan megindul két oldalág képződése, melyek túlnövik a korábbi tengelyt, és csúcsuk egy idő után szintén virágban végződik, az elágazás többször ismétlődik, melynek következtében a növény terebélyes, szétterülő, erőteljesen növekszik oldal irányban is. Levelei szórt állásúak a barázdált levélnyelek hossza 2-6 cm. Széles levelei tojásdad alakúak 10-15 cm hosszúak, 8-10 cm szélesek. A levél lemeze mélyen, egyenlőtlenül, öblösen karéjos, széle szabálytalanul durván fogas.
Június-szeptenber között virágzik. Rövid kocsányon ülő, nagy, tölcséres virágai magánosan nyílnak a levelek hónaljában. A virág rendesen fehér, esetenként halványlilás bemosódással. A virágszerkezet megegyezik a burgonyaféléknél általános felépítéssel. A takarótáj kétkörös, forrt, a porzószálak a pártacsőhöz nőttek. A csöves ötfogú csésze egy része elvirágzás után a termésen marad. A fehér párta 6-7 cm hosszú tölcséres, 5 hosszanti redővel, hegyes pártacimpákkal. A virágok iIllata kellemetlen, átható, kissé a keserûmandulára emlékeztetõ. Termése dió alakú és nagyságú, durva, kenény tüskés, négy kopáccsal nyíló/szeptifragilis/ tok. A magvak lapított vese alakúak, szürkésfeketék, kb. 3 mm átmérőjűek, erősen mérgezőek.
A hatályos VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben a csattanó maszlag levél/Stramonii folium/ hivatalos drogként szerepel. A korábbi gyógyszerkönyvekben a mag is hivatalos drog volt//Stramonii semen/.
A drog főkomponensei az ismert tropánalkaloidok: a hioszciamin, atropin és kisebb mennyiségben a szkopolamin. Idősebb levelekben kevesebb szkopolamint találunk. Kísérő anyagként előfordulnak még szteránvázas vitanolidok, hidroxi-kumarinok és flavonoidok.
A drog ma a gyógyászatban alig használatos, néhány készítményét asztmás rohamok oldására és a Parkinson kór tüneti kezelésére alkalnazzák. Napjainkban elsősorban alkaloid kinyerésére használják Háziszerként nem alkalmazható, csak orvosi utasításra és orvosi ellenőrzés mellett használható.