Szárnak látszó növényi rész, de valójában körkörösen elrendeződött és szorosan egymáshoz tapadó levélalapok sokaságából kialakult tengely.
Egy egymást körbefogó és erősítő, merev, szárszerű megjelenésű fejlett levélhüvely-csoport.
A hüvelyszerűen egymásba ékelődő módosult levélalap részek így pl a banánféléknél, egy lágy (nem fás) álszárat alkotnak. Az álszár átmérője 30-40 cm is lehet. Az első levélnyelek a növény rizómájából erednek, a többi egyre beljebb és feljebb következik az álszáron, így a legidősebb levelek kívül, a legfiatalabbak belül helyezkednek el. A növény egy központi növekedési zónából hoz hosszú levélnyélű újabb és újabb leveleket, és az elfásodó levélalapból alakul ki az álszár, ami nem elágazó, vastagodik és folyamatosan felfelé nő.
A valódi virágban, vagy virágzatban végződő tengely, általában tőkocsány a rizómából ered és az álszár belsejéből nő ki, de néhány gyömbér félénél, mint pl. a Zingiber nemzetségnél a virágzatok közvetlenül a gyöktörzsből, az álhajtástól függetlenül indulnak növekedésnek. A növény generatív részét ekkor valójában a tőkocsány tartja.
Főként trópusi egyszikűek bizonyos csoportjaira/pl banánfélék, gyömbérfélék, Canna félék/ jellemző. a hazai flórában az egyszikű gyöngyvirágnál találunk álszárat.