A közbeszédben ritkán használt szó, az ormótlan ellentétpárját gyakrabban halljuk. Az építészetből ismert orom, oromzat kifejezés botanikai megfelelője. Általában levél eredetű szervképleteken/ lomblevél, fellevelek, levélhüvelyek, pelyva, toklász/ megjelenő hosszan kiálló él, gerinc,
amely többnyire a szállítónyalábot övező nyalábhüvely származéka.
Változatos, fajra jellemző módon szerveződhet, tartalmazhat emergentia jellegű kinövéseket, szőrképleteket és csúcsi része a pázsitfüveknél, sásoknál gyakran szálkában/arista/ folytatódik., sőt előfordulhat párhuzamosan többedmagával is.
A hajtástengely/szár/ hasonló kinövéseit általában másképp nevezzük/ pl szögletes, élelt, szárnyas szárak stb/.a megkülönböztetés szövettanilag indokolt, hiszen ezek a szárképletek, más szövettájakból/pl hipodermisz/ erednek, vagy levéllemez ránövések.
