Egylaki növényeknél, ha az egyivarú virágok közösen egy adott virágzatban fejlődnek, a különböző ivarú virágok egymás mellett keverten, vagy egymástól elkülönülten a virágzat különböző részein csoportosulva helyezkedhetnek el.
Felülporzós/androgynus, „androgin”, csúcsonporzós/ a virágzat, ha a porzós virágok a virágzati tengely csúcsán a női virágok csoportja felett helyezkednek el. Virágzáskor a feltűnő portokok alapján ez egyszerűen felismerhető, később, mikor növény elvirágzott és a portokok lehullnak, egy ideig még a porzószálak jól azonosíthatók. Később csupán az érett termések vagy a porzós virágok üres helye tanúskodik a virágzatban a korábbi helyzetről. A termős és porzós virágok zónái ilyen esetekben vagy érintkeznek egymással, vagy egy rövid meddő tengelyrész választja el őket.
Leggyakrabban a kontyvirágok/Araceae/, és a gyékények/Typha/ torzsa virágzatában, vagy az egyivarú virágokat viselő sásoknál találkozhatunk felülporzós virágzatokkal.
A gyékény felülporzós virágzata
A sásfélék/Cyperaceae család/ összetett virágzatában a csoportra általánosan jellemző egyivarú virágokat füzérkékben tömörítő rész-virágzatokban az un Acrarrhenae csoportnál a porzós virágok az ivarilag kevert virágú egyes füzérkék csúcsán vannak.
Felülporzós sás füzérvirágzatok
Az alulporzós /gynecandricus, „ginandrikus”, tövénporzós/ virágoknál a fentiekkei ellentétben a porzós virágok a virágzati tengely alsó részén, annak tövénél helyezkednek el. Ez az tipus ritkábban fordul elő a növényvilágban, a sásoknál azonban több fajnál találkozhatunk ezzel az esettel is
Alulporzós sás virágzatok
. A Hyparrhenae csoport fajainál a porzós virágok a mindkét nemű virágokat együtt tartalmazó un váltivarú füzérkék alsó részén helyezkednek el. A porzós virágok tája a virágzás után itt nehezebben ismerhető fel mivel a termésfejlődés során a gyorsan növekedő termések a tengelyen a megporzás után azonnal lehulló porzós virágok helyét is elfoglalhatják.A kétféle sás csoportban közös hogy a porzós és termős virágok egyazon füzérkében – ugyan különböző helyzetben- együtt vannak, így a növényen egyforma vegyes ivarú füzérkéket találunk /un Homostachyae fajcsoport./
A palkasás /Carex bohemica/ habitusában a megnyúlt virágzati fellevél miatt nagyon hasonlít a palka félékhez A palkák kétivarú virágaival ellentétben e sásfajnak/ a sásokra általánosan jellemzően/ azonban egyivarú virágai vannak. Gömbszerű hím és női ivarú virágokat egyaránt tartalmazó termetes fejecske virágzatában alul találhatók a porzós és feljebb a termős virágok.
A hazai túlnyomó részben egylaki sásfajoknál/ mindössze egyetlen faj a kétlaki Carex davalliana a kivétel/ gyakran előfordul, hogy egy összetett sás virágzatban azonos ivarú porzós, vagy termős füzérke egységeket találunk, melyek közösen hoznak létre összetett virágzatokat. Gyakran előfordul, hogy ezekben az esetekben is a különböző ivarú virágokból álló termős, vagy porzós füzérkék elkülönült régiókat alkotnak a virágzaton belül. A sásoknál az un Heterostachyae csoport fajainál tisztán porzós, vagy termős füzérke részvirágzatok helyezkednek el az összetett virágzatban. A virágzati tengely csúcsi részén rendszerint porzós füzérkék míg alattuk a termős füzérke részvirágzatok találhatók.
A Heterostachyae fajcsoportnál tehát a porzós és a termős virágok egymástól alakilag is különböző füzérke részvirágzatokat alkotnak, melyek a virágzati tengelyen is elkülönülnek. Ilyenkor tehát alul-, vagy felülporzós összetett virágzatokról, illetve virágzati egységekről/porzós-, vagy termős füzérkék/ beszélünk.