Az egyszerű virágzatok/infloreszcencia/ mellett a növényvilágban szép számmal találunk bonyolultabb szerveződésű összetett virágzatokat. Az összetett virágzat/szünfloreszcencia/ egy virágzati főtengelyhez oldalról kapcsolódó egyszerű virágzati alegységekből/elemi virágzatok-parakládiumok/ moduláris alapokon felépülő rendszer. A virágzatban a főtengely és a hozzá laterálisan kapcsolódó másod-, harmadrendű oldalágak növekedése lehet nyílt, ekkor a virágzat politelikus/indeterminált virágzatok/, vagy a tengelyvégeken egy terminális virág megjelenése miatt zárt: monotelikus/deterninált virágzatok/.
Az összetett virágzat pontos megnevezése a felépítő egyszerű virágzatokból vezethető le. A pontos, szabatos elnevezés kívülről halad a főtengely irányába. Az alacsonyabb rendű külső elágazás a kezdőtag és a főtengely virágzati típusa az elnevezés befejező tagja.
A homotaktikus összetett virágzat: azonos virágzati elemekből épül fel. Gyakori formái pl az összetett ernyő, vagyis ernyőbe szerveződő kisebb egyszerű ernyővirágzatok – (pl.:Apiaceæ-Ernyős virágzatúak).
Az összetett fürt(bugavirágzat) fürtben álló kisebb fürtvirágzatokból épül fel – (pl.: orgona félék-Syringa, Buddleja). A pázsitfűveknél gyakori összetett füzér („füzéres füzér” = kalász) lényegében füzérbe szerveződő kisebb füzérvirágzatok( un”fűzérkék”) összessége – (pl.: számos gabona Triticum, Hordeum, Secale stb).
Az összetett bogernyő: bogernyőbe rendezett kisebb bogernyőkből áll(pl.:Sambucus-bodza, Sorbus-berkenye).
A gyopárokra gyakranjellemző összetett fészek egy nagyobb fészekbe tömörült kisebb fészkekből létrejött rendszer – (pl Leontopodium-havasi gyopár).
A homotaktikus virágzatokban látható, hogy mindig azonos típusú alapegységek kombinálódnak a főtengely és az oldalágak elágazásrendszere azonos. Gyakran más, kevésbé nyelvtörő, egyszerűbb néven ezeket a virágzatokat kétszeresen, háromszorosan összetett alapvirágzatoknak nevezzük az előbb említett szabály mellőzésével( pl összetett ernyő-ernyős ernyő helyett, összetett fürt-fürtös fürt helyett, összetett füzér, összetett fészek stb).
A heterotaktikus összetett virágzatokban különböző egyszerű virágzatok kombinálódnak, tehát ez a típus többféle, különnemű virágzati elemből szerveződő összetett virágzat.
A fészkes sátor: sátorvirágzattá rendezett fészekvirágzatokból épül ki – ( pl.: Achillea-cickafark, Tanacetum-varádics). A fészkes kettősbog: dichasiumba szerveződő fészekvirágzatokból áll – (pl.:Senecio-aggófűvek). A kettősbogas fürt virágzat: fürtös virágzatban szerveződő kettősbogakból áll – ( pl.: Aesculus-vadgesztenye).
A fűfélék egyik jellemző virágzata a füzéres fürt ill. füzéres összetett fürt /”bugavirágzat”/ lényegében fürtbe (vagy összetett fürtbe) szerveződő füzérek zártabb, vagy lazább, néha termetes méretű rendszere – (pl.: Avena-zab, Bromus-rozsnok, Oryza-rizs, Phragmites-nád stb.).
A boragoid virágzat: kettősbogakba szerveződő forgókból vagy kunkorokból áll a – Boraginaceae-érdeslevelűek családban nagyon gyakori. A verticillaszter virágzat – álörvökbe csoportosult kettősbogak egymás fölé épülő emeletei (un„szagatott álfüzér”) az ajakos virágúak családjában( Lamiaceæ) általános.
Csak néhány, elsősorban a honi flórában gyakrabban előforduló, virágzat típus bemutatására szorítkozó ismertető a teljesség nélkül is a virágzatok szerveződésének szép példáit mutatja.