Kalászorsónak/rachis/ nevezzük a fűfélék kalászvirágzatában a virágzati főtengelyt, amelyen meghatározott fajra/fajtára jellemző módon a virágzati alapegységek a füzérkék/kalászkák helyezkednek el. A kalászorsón az elemi füzérkék ízesülési helyét orsópadkának, vagy tengelypadkának nevezzük. A tengely lehet kopasz, érdes, vagy szőrképleteket viselő pillás.
A kalász érésekor a felső vékonyabb része a szemtermések gyarapodó súlyától gyakran lehajlik. Sok esetben a termésérés végén is egyben maradhat, más fajoknál kiszáradva törékennyé válik és ízekre darabolódva hullik le/ pl árpa-Hordeum/.
A kalászka egységek a legegyszerűbb, legősibbnek tekintett esetben két sorban, váltakozva, átellenesen ülnek a tengelyen és ilyenkor a zegzugosan álló főtengely és az orsópadkák jól látszanak. Számos esetben a füzérkék spirális mentén helyezkednek el a kalászorsón és a levélálláshoz hasonlóan függőleges sorokban/ortosztichonokban/ rendeződnek. A sorok száma a virágmérettől és az elemi füzérkék/kalászkák egymáshoz viszonyított helyzetétől/divergenciaszögétől/ függően általában öt és kilenc között változik/pl hatsoros árpa/. A tengelyen található nagyszámú elem/ füzérke illetve szemtermés/ ezekben az esetekben a kalászorsót teljesen eltakarja.