Közönséges boróka – Juniperus communis

Az egész északi féltekén honos Juniperus nemzetségbe mintegy 60 faj tartozik, melyeket levélzetük alapján két nagy csoportba lehet osztani. Az  egyik csoport, tagjainak tobozpikkelyei és tűlevelei hármas örvökben csoportosulnak, ide tartozik  a  hazánkban vadon is előforduló közönséges boróka/Juniperus communis/ is. A másik a Sabina csoport, itt a tobozbogyók 6-10 levélből állnak és a  pikkelyszerű levelek  keresztben átellenesek. Utóbbi csoport fajai mérgezők, kertekben, temetőkben dísznövényként találkozhatunk velük.Juniperus communis

Bár a növény a miénknél hűvösebb éghajlaton (Európa középhegységeiben, a Brit-szigeteken) érzi igazán otthon magát, hazánk több tájegységében megtalálható. Magyarországon főleg a karsztfennsíkokon /Aggteleki karszt, Bükk-fennsík/ nő,  de a  legelőkön, felhagyott gyümölcsösökben a galagonyával és a kökénnyel együtt gyakran megjelenik. Az ártéri területeket nem kedveli.  Előfordul az Alföldön is, itt a boróka az egyetlen, őshonos fenyőféle. Védett, jégkorszaki reliktum állományai vammak a Duna-Tisza közén. Az ún. ősborókás /borókás-nyáras, Junipero-Populetum/ a Kiskunsági Nemzeti Park egyik féltett kincse. A közönséges boróka ugyan nem védett növény, de ez növénytársulása veszélyeztetett és védett..Letöltések3

A Juniperus nemzetség fajokban gazdag, de az álbogyó kialakításában egységesen eltér a többi tűlevelű növénytől. A női virágban a termős pikkelylevelek nem fásodnak el, hanem egymással összeforrnak, létrehozva az ún. tobozbogyó áltermés formát.

Lassan növő, fényigényes, szárazságtűrő faj, amely meszes és mészmentes talajon egyaránt megél, a vizenyős területeket kerüli. Alacsony vagy közepes termetű, kétlaki kisfa. Gyökérzete ha a körülmények engedik mélyre hatoló és sűrűn elágazó, nagy területet képes átszőni. Fás ágai fajtától, változatoktól függően lehetnek szétterülők és  felállók. A kisebb ágak – melyek nem lesznek tagjai a vázág-rendszernek – csak 3-5 évig élnek, s utána leszáradnak. Merev, szúrós hegyű, örökzöld tűlevelei hármas örvökben állnak, 10-20 mm hosszúak, 1-2 mm szélesek, többnyire szürkészöldek, színi oldalukon fehér, széles középérrel. A növény az egyes tűleveleket kettő–hét évenként hullatja le.

Letöltések4A közönséges boróka hazánkban május közepén virágzik Virágai váltivarúak, ritkán/rendellenesen/ kétivarúak, a növény /rendszerint/kétlaki. A hímivarú egyedeken a porzós virágok hármas örvökből álló apró sárga barkaszerű tobozokat alkotnak, melyek több hármas örvben álló porzólevél emeletből épülnek fel. A porzóleveleken  3-5 pollenzsák található. A rövid, hengeres, sárgás színű porzós virágokból fejlődő” hím tobozok” az előző évi/kétéves/ hajtások levélhónaljában foglalnak helyet. Magános női virágai  világoszöld, riigy-szerü tobozok  számos húsos fedő és a  csúcson található 3 termőpikkellyel. Utóbbiak a megporzás után összenőnek egy gömbölyű húsos tobozbogyót/galbulus/ képezve.Letöltések5

A közönséges boróka tobozbogyója több évig érik. Érdekes módon a megtermékenyítés gyakran  egy megporzást követő nyugalmi periódus után csak a második év tavaszán megy végbe. Mivel minden évben virágzik, ezért elsőéves zöld és kemény, illetve másodéves színesedő és megpuhuló hamvas felszínű teljesen érett tobozbogyót együtt lehet a nőivarú egyedeken látni. Egy tobozbogyóban három hosszúkás, vörösesbarna, kemény héjú, csatornás felszínű magot találunk. A magvakat a természetben madarak terjesztik. Érdekesség az is, hogy a fenyőfélékkel ellentétben a borókák csiranövényének két sziklevele van.Letöltések6

A gyógyászatban napjainkban a boróka tobozbogyóját/Juniperi pseudo fructus/ és illóolaját használják, emellett a bogyó fűszerként is közismert. Az érett tobozbogyó 30% invertcukrot /glükóz és fruktóz azonos arányú keverékét/, 10% gyantát, 1% illóolajat, juniperin-glikozidot, flavonglikozidot, keserű- és cseranyagokat tartalmaz. A frissen szedett tobozbogyóban C-vitamin is van, ami azonban tárolás során elbomlik. Illóolajának fő összetevője a pinén terpenoid.Közöns.boróka-drog

Gyógynövényként erőteljes vizelet- és szélhajtó, étvágyjavító hatása miatt használják..Külsőleg izületi panaszoknál hatásos bedörzsölőszerek fontos összetevője. A szárított tobozbogyó ipari és háztartási fűszerként főként húsok pácolásához és halételek ízesítéséhez. is használatos, A boróka tobozbogyójából illóolajat és szeszes italokat (gin, borovicska) is készítenek.

 

 

.

.

 

A bejegyzés kategóriája: Taxontárlat
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.