Tarackbúza – Agropyron/Elymus repens

Agropyron repens/syn Elymus repens /syn Elytrigia repens

A pázsitfűfélék  (Poaceae) családjába tartozó tarackbúza Eurázsia mérsékelt éghajlatú részein, továbbá Északnyugat-Afrikában és az indiai szubkontinensen őshonos burjánzó gyom-, és gyógynövény. Észak- és Dél-Amerikába, valamint Ausztráliába betelepítették ezt a manapság valóban kozmopolita fajt. A közönséges tarackbúza mind a megművelt, mind  a művelés alatt nem álló természetes állapotú területeken előfordul az egész világon /számos  növénytársulás  meghatározó tagja!/, kivéve a legészakibb- és az Egyenlítő környéki vidékeket. A könnyű humuszos és homokos talajokat kedveli, de minden típusú talajon megél, kivéve a futóhomokot és a magas fekvésű,  hideg, nyirkos  talajú területeket.  A legtöbb szántóföldi és kertészeti kultúrában megjelenhet, növényvédelmi szempontból terhes, sok gondot okozó, nehezen irtható. Magyarországon parlagok, szántók, legelők, rétek, kopár területek gyomtársulásainak olykor tömegesen előforduló növénye.Agropyron repens

Formagazdag faj, más Agropyron fajokkal könnyen kereszteződő  magas növésű évelő szálfű, hosszú szártagú földben terjeszkedő,  néha méteres hosszúságú,  módosult hajtásokkal/tarackok/. Földbeni világos színű, üreges kúszó tarackjainak szárcsomóin/noduszok/ hártyás alleveleket és cérnavékony hajtáseredetű gyökereket fejleszt, szintén innen fejlődnek tömegével új föld feletti hajtásai is. Az idősebb egyedek hajtásai erősen bokrosodnak, a tarackos terjedés következtében gyakran alakulnak ki nagyobb sarjtelepei is.

Szára felálló, egyenes, 20-150 cm magas, hengeres. Gyakran meddő, vagyis csúcsi részén nem visel virágzatot, azonban a szárak egy része végálló 10-20 cm hosszú kalászvirágzatban végződik. Keskeny, szálas levelei a szárral együtt élénk zöldek, felületükön néha kékesszürke deres bevonattal, ami letörölhető.Agropyron repens-1

A szárcsomót/noduszt/ körbefogva védő hengeres hosszú levélhüvely fiatalon szőrös, később kopasz, sima. A levéllemez alapjánál világosabb, fehéres színű, rajta két markáns,  hullámosan görbült, karomszerű nyúlvány /fülecske-aurikula/ található. A két hosszú egymás fölé nyúló fülecske egymást is átfedheti. Fiatalon  a levélfülecskék   világoszöldek, idősebb leveleken barnásak és gyakran letörnek. A levélnyelvecske/ligula/ nagyon rövid, csökevényes, egyenesen levágott, finoman fogazott.  A tengelytől elálló  szálas levéllemez kihegyesedő, 6-18 centiméter hosszú, 3-10 milliméter széles, a levélerek áteső fényben fehér csíkokként látszanak. A levél a színén, az ereken elhelyezkedő apró fogacskáktól érdes tapintású.Agropyron repens-11

A virágzás a nyár közepétől késő őszig tart. Virágzata a fűféléknél gyakori szaggatott  összetett fűzér /kalász/, amely 8-12 centiméter hosszú, felálló vagy elhajló, ritkábban bókoló. A kalásztengelyen  egyesével váltakozva két oldalon ülnek a  virágzat építő egységei a füzérkék/kalászkák.  A hajtástengelyeket záró virágzati tengely jól látszik. A  virágszerkezet a fűfélék családjára jellemző A virágzat elemi egységei a jól elkülönülő füzérkék/kalászkák – szemben az angolperje (Lolium) fajokkal – a szélesebb oldalukkal illeszkednek a tengelyhez. A tengelyen felváltva két oldalon ülnek a  füzérkék, melyek állhatnak hézagosan/ lazán/, vagy tömöttebben,  10–20 milliméter hosszúak, 3-8 virágúak. Alakjuk többé-kevésbé elliptikus, laposan összenyomottak  kezdetben a  szárhoz simulnak, később fésűsen szétállnak.  A virágzati egységet alulról támasztó pelyvalevelek ormósak 3-5 erűek. A virágok részét alkotó toklászok szálkátlanok, esetleg rövid szálkásak kihegyezettek. Éréskor a kalászkák részekre esnek szét. A termés: 8-10 mm hosszú kalászonként 50-60db  toklászos szemtermés, melyek általában spontán kipotyognak a kalászból.Agropyron repens1

Már az Ókorban ismert gyógynövény, Plinius kiváló vízhajtóként említi. A jelenleg hatályos VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben a tarackbúza  gyöktörzse /Graminis rhizoma/ hivatalos drog.

.

Hatóanyagai  a polifruktozán típusu triticin,  nyálkaanyagok, cukoralkoholok/mannit/, szaponin és kis mennyiségű illóolaj. Jelentős mennyiségű  ásványi anyagot is tartalmaz, főként kovasavszármazékokat. Hagyományos felhasználása elsősorban enyhe vizelethajtó, izületi panaszokat enyhítő és köhögéscsillapító teákban történik.Agropyron repens-12

A bejegyzés kategóriája: Taxontárlat
Kiemelt szavak: , , , , , , .
Közvetlen link.