Az erdei mályva a mályvafélék családjába/Malvaceae/ tartozik, a család névadó nemzetségének közismert tagja. Eurázsiában, Észak-Afrikában őshonos, de Észak-Amerikába is betelepítették és itt helyenként agresszíven terjed. Nevével ellentétben erdőben találkozhatunk vele a legritkábban. Üdébb, tápanyagban gazdag gyepek, parlagok gyakori növénye, emellett gyomtársulásokban, erdőszéleken, útszéleken, törmelékes helyeken is megtalálható.
Kétéves vagy évelő növény, általában felegyenesedő, de helyenként részben elfekvő lágyszárú. Gazdagon elágazó hajtásrendszere egy méternél is magasabbra nőhet.
Sekélyen gyökerező, világos színű orsógyökere kevés ágú, húsos. A hengeres, szőrözött hajtástengelyen szórtan álló, kerek, vagy vese alakú, hosszú nyelű levelein a lemez változó mértékben tenyeresen tagolt. Az 3-7 sugárirányú bemetszés akár mélyen tagolhatja a hasadt lemezű levelet, de gyakran találkozhatunk alig karéjosan tagolt levéllemezű erdei mályva növényekkel is. A levélszél általában csipkés.
Júniustól szeptemberig virágzik .Lilás, sötét rózsaszínű 2-4 cm-es virágai rendszerint egész nyáron át folyamatosan nyílnak. A virágzat a felső levelek hónaljában álló bogas levélhónalji forgó. A virágok csészéje kétkörös. A valódi belső csészekör 5 tagú, amelyen kívül még egy másik körben a mályvafélék családjára (Malvaceae) jellemző feltolódott murvalevelekből álló 3 rövidebb levelű külső csészekör (epycalyx) társul. Virágai lilásak vagy sötét rózsaszínűek, – ritkán előfordul fehér virágú, vagy mélybordó változat is – mindegyik sziromlevélen az alapszínnél sötétebb csíkok láthatók. A sziromlevelek kicsípett csúcsúak, mélyen kéthasábúak. A család általános sajátossága még, hogy a virágok kettéhasadt nagyszámú porzószálai egy csőszerű oszloppá/columna/ nőnek össze, melyről rövid kihajló, porzószál részlettel, erednek a megfeleződött portokok. A porzótáj lényegében egyetlen falkába nőtt nagyszámú porzóból áll. 
A 10 levelű termőből cikkekre hasadó, ún. papsajt termés alakul. A résztermések bordázott felszínűek, egyetlen magot tartalmaznak.
A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben virága/Malvae sylvestris flos/ hivatalos drog. Emellett a népi gyógyászat a szárított leveleit is használja/Malvae folium/. A drog 6.-8% nyálka-poliszacharidokat, flavonoidokat és malvidin antociánokat tartalmaz. A mályva virág és levél langyos vizes kivonatait elsősorban köhögéscsillapítóként használják. A kioldódó nyálkaanyagok, bevonják a gyulladt nyálkahártyákat és így csökkentik a köhögési ingert,vagy enyhítik a gyomorhurutos tüneteket. Régebben külsőleg bőrbetegségeknél, sebek kezelésénél is gyakran alkalmazták borogatás formájában. A mórmályva virág régi klasszikus festődrog a mediterrán vidékekről a török hódoltság idejében került hazánkba.
.
.