Európa legelőin, rétjein mindenütt honos, bokros növésű ágtövises évelő félcserje. Hazánkban réteken, kaszálókon, parlagokon, különböző gyomtársulásokban gyakori. Az Alföldön homoki és szikes legelők erőszakos és kellemetlen gyomnövénye, amit népiesen ekenyűgnek is neveznek.
Melius Juhász Péter XVI. században írt gyógyfüves könyvében „ekeakadály” néven említi. A legelőkön terhes gyomnak tekintik, mert szúrós kellemetlen szagú növény, az állatok elkerülik. Tavasszal fiatal hajtásait a juhok és a szamarak fogyasztják. A hüvelyesek családjába/Fabaceae/ tartozó növény hazánkban az Alföld északkeleti területein kívül mindenütt megtalálható
Erőteljes főgyökérrendszere mélyre hatol, a gyökérnyak tájon 1-1,5 cm vastag, a homokos területeken ennél jóval termetesebb. Felső részén agancsszerűen elágazó/”többfejű”/, kívül sötétbarna belseje világos, mélyen barázdált, a gyökérágak csavarodnak, a törés felszíne rostos.
Rendszerint több szárat fejleszt, melyek kedvező körülmények között 50-70 cm-re nőnek, tövük alul fásodó, szőrös, rajtuk ágtövisben végződő, rövid hajtások fejlődnek. A fiatal hajtások gyapjasak, aprón mirigyszőrösek, ez a szőrzet később lekopik. Levelei szórt állásúak, az alsó levelek hármasak, a középső levélke nagyobb és nyeles. Feljebb a virágok szintjén a levelek egyszerűek tojásdadok vagy lándzsásak, fűrészes szélűek, mindkét oldalon mirigyszőrösek. A levélpálhák a leveleknél jóval kisebbek, csúcsuk kéthegyű, szélük a felső részen fogazott.
Júliustól szeptemberig nyíló rózsaszín, ritkábban fehér pillangós virágai a levélhónaljakban egyesével fejlődnek. A virágkocsány rövid, a virág ülőnek tűnik. Az alapi részen forrt csésze mirigyszőrös, a csészefogak hosszabbak a csésze csövénél cimpái ferdén lándzsásak. Az alsó cimpa hosszabb a többinél, követi a csónak ívét, a többi csészecimpa egyenesen felálló. A vitorla kívül mirigyes, belül kopasz, a két evező fehér, hosszanti rózsaszín csíkokkal. A csónak éles, hegyes csőrben végződik. Az evezők és a csónak kopaszok. Porzóköre egyfalkás az összes porzószál összenőtt, egyetlen csövet alkot. Termése a maradó csészénél valamivel hosszabb, világosbarna, kissé puffadt, selymes szőrű1 3 magvú tojásdad hüvely. A magvak kerekdedek vagy tojásdadok, sötétbarnák, finoman bibircsesek, egy mély barázdával.
Értékes, külföldön is keresett drogja a növény gyökere//Ononidis radix/ a hatályos VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben hivatalos. Édesgyökérre emlékeztető szagú, édeskés, fanyar ízű. Ononin és oncerin izoflavonokat, triterpén szaponinokat és kevés illóolajat tartalmaz.
A természetgyógyászatban a vizelethajtó, vese-teakeverékek állandó fontos alkotórésze. Emellett reumás tünetek kezelésére és általános gyulladáscsökkentőként is használják széles körben. A drog mai ismereteink szerint az előírt adagokban nem okoz káros mellékhatásokat, interakciókat. Szív- vagy veseelégtelenség okozta ödéma/vizenyő/ esetén azonban ellenjavallt.