Ezüstösen molyhos, dúsan bokros mutatós növény. Mediterrán faj, nálunk is őshonos. Főként az északi félgömb sztyepprétjein és félsivatagos tájain terjedt el más fajtársai társaságában. A száraz éghajlatot és talajokat kedvelő, fény és melegigényes faj. Hazánkban vonták először üzemi termesztésbe.
Évelő, tövénél kissé fásodó növény. Függőleges gyöktörzse/ortotropos rizómája/ gazdag oldalgyökér rendszerrel mélyre hatoló. Gyökértörzséből tőlevélrózsa, rövid meddő és virágzó szárak fejlődnek, melyek akár a méteres magasságot is elérik. Virágzó hajtásait a második évtől fejleszti. 
Tőlevelei hosszú nyelűek többszörösen szeldeltek, a felsőbb szárlevelek többnyire ülők a levelek felfelé haladva egyszerűbbek. Félgömb alakú kevés csöves virágból álló sárga fészkes virágzata bókoló, a hajtástengelyek végein laza fűzéres bugában áll. A virágzat peremén hiányzanak a nyelves/sugár/ virágok, a fészek szélén termős, közepén hímnős virágok vannak. A virágszerkezet és a termés a fészkesek családjára/Asteraceae/ jellemző. 
A növény minden része illatos és keserű ízű. Illóolajat/ tujon/, keserűanyagokat/abszintin/, azuléneket/zöldeskék-kamazulén/ és flavonoidokat tartalmaz, különösen a zsengébb szárvégek és a tőlevelek. Virágzó hajtásait/Absinthii herba/ régóta használja a népgyógyászat étvágyjavítóként és emésztési problémák ellen. Jelenleg étvágyjavító, emésztést és epeműködést serkentő teakeverékek és tinkturák alkotója. Az emésztésre kifejtett hatása elsősorban keserű anyagainak és illóolajainak tulajdonítható, melyek bizonyítottan fokozzák az emésztőenzimek kiválasztását a gyomorban és a vékonybélben. valamint jelentős epehajtó, koleretikus hatásúak. Az állatgyógyászat féregűzőkét és élősködők ellen használja. Emellett fontos likőripari alapanyag, vermutok és ürmös borok alkotóeleme.
lA fehér ürömből készült a XIX-XX.. századforduló kedvenc „művészitala”, az abszint, ami nem a növény teljes kivonatát, hanem csak azulénes illóolaját tartalmazza, ezért zöld színű és nem keserű ízü. A keserűanyagok nem illékony vegyületek, nem jelennek meg a desztillált kivonatban. A mai értelemben vett abszint a fehér üröm ánizzsal és édesköménnyel készült alkoholos párlata. Első leírásai a XVIII.. századi Svájcból származnak. Egykor „Zöld Tündérként” is emlegették az abszintot a színe és toxikus mellékhatásai/ átmeneti tudatzavarok, alvászavarok, epileptikus görcsök/ miatt. A tünetek az ital tujontartalma és a kivonáshoz használt olcsóbb szennyezett alkohol miatt jelentkeznek. A jelenleg forgalmazott abszintok tujontartalmát maximálták, de az illegális kereskedelemben kapható ellenőrizetlen abszint italok veszélyesek lehetnek!