Nincs rokonságban a valódi gyömbérrel, nevét valószínű gyöktörzsének aromás illata miatt kapta. Hazánkban tölgyelegyes erdőkben mindenütt előfordul de a bolygatott helyeken is megtalálható: utak mentén, kerítések, kőfalak tövében, törmelékes helyeken.
Évelő növény. Zömök, vastag kívül sötétbarna, belül világosabb színű gyöktörzséből számos vékony, hosszú hajtáseredetű gyökér ered. Illata a szegfűszegre emlékeztet. A levelekkel együtt szőrözött szára felálló, gyéren elágazó, magassága 30-80cm.
A tő-, és alsó szárlevelek gyakran nyelesek hármasan összetettek, vagy páratlanul szárnyaltak, a levélkék közül az első két pár a legkisebb, a többi nagyobb, legnagyobb a csúcslevél. A felsőbb levelek nyél nélküliek és egyszerűbbek, fölfelé egyre csökkenő mértékben tagoltak, alapjuknál 2–2 levél alakú fejlett pálhát találunk. A levélkék fűrészes szélűek.
A hajtástengelyt záró hosszú kocsányú aranysárga virágok rendszerint magányosan nyílnak. A virágtakarótáj heterochlamydeus: kettős/csészelevelek+epicalyx/ visszahajló csészekör, és szétálló tojásdad, ép csúcsú szirmok alkotják. Az öttagú virágtakarón belül több körben helyezkednek el az élénk színű porzók. Apokarp termőtájából társas aszmagtermések fejlődnek. A termések csúcsán található kemény kampósan görbült, horogszerű nyúlvány – amely az elterjesztést segíti – a bibeszálból alakul ki. A virágzási idő májustól augusztusig tart.
Régóta ismert gyógynövény, szegfűszeghez hasonló aromájú szárított rizómáját régebben ételek és szeszes italok ízesítésre is használták. Gyöktörzs és gyökérdrogja főleg illóolajat, aromás cseranyagokat és keserűanyagokat tartalmaz A természetgyógyászok emésztőrendszeri panaszok kezelésekor alkalmazzák. Emellett kitűnő összehúzó és vérzéscsillapító hatása van.