Száraz gyepek, erdőszegélyek délceg pimpó faja a nemzetségre jellemző összes tipikus alaktani bélyeggel. 
Szára pirosló, felálló, egyenes – akár egy méter magasra is megnőhet. A szár a felső részén elágazó. Levelei tenyeresen összetettek, a levélkék fordított tojásdad alakúak, szélük fűrészes, számuk 5 vagy 7. A hajtás és a levelek gyakran feltűnően szőrösek, a fedőszőrök között mirigyszőrök is előfordulnak.
Virágai öt tagúak, az élénksárga szirmok szív alakúak, középen kicsípettek. Májustól akár szeptember végéig is virít réteken, erdőszéleken, száraz erdőkben és egyre gyakrabban jelenik meg zavart területeken, gyomtársulásokban is. 
A csészelevelekhez kívülről álcsészekör/epicalyx/ társul, lényegében ezek csészéhez tolódott fellevelek. Fejlődéstanilag nem tartoznak a virághoz a pimpó/ Potentilla/ nemzetségre általánosan jellemzőek. A virágban több körben helyezkednek el a porzók, a termőtáj apokarp, társas aszmag a résztermések éretten barna színűek hálózatos ráncos felszínűek.
A növény őshazája Eurázsia, a múlt század elején került át Amerikába, ahol ma már több államban invazív fajként tartják számon. Nálunk is terjedőben.