A fatest a fás növények – fák, cserjék – hajtástengelyein a kambium osztódó szövetből a növény életében keletkező másodlagos faelemek/xylem/ összessége. Alaktanilag és működését tekintve a növény szállító-, és szilárdító rendszerének fontos összetevője..
A fatest elemeinek mikroszkópos vizsgálatára háromféle metszési sík alkalmas. A keresztmetszeten jól megfigyelhetők a különböző fő szállítóelemek és a vastag falú szilárdító rostok átmetszve valamint a sugárirányban kifelé futó bélsugarak felülnézetben. Emellett jól látszanak még az évgyűrűk és fiatalabb ágaknál a központi bélszövet, idősebb ágakon, törzseken sok fásszárú fajnál a belső sötétebb geszt és a kerülethez közeli világosabb, működő szijács rész. A keresztmetszet egy felülnézeti képet tár elénk.
A hosszmetszet képeken megfigyelhetjük a függőlegesen megnyúlt szállítóelemeket teljes magasságukban oldalnézetből. Ezeken a képeken zömmel a fatest hosszúra nyúlt szállítóelemeit látjuk. A kifejletten már plazmát nem tartalmazó vízszállító elemek lehetnek harántfalakkal bíró tracheidák/nyitvaternőknél kevés kivétellel csak ezek vannak!/, vagy tágabb, szélesebb jellegzetes sejtfalvastagodásokat mutató, a harántfalak teljes, vagy részleges eltűnésével kialakult vízszállító csövek tracheák. Utóbbiakat a zárvatermők fatestében a szűkebb tracheidák mellett mindig megtaláljuk. A ciklikus működésű fatestben a tavasszal keletkező korai elemek/un korai pászta/ általában tágabbak, a későbbiek/un késői pászta/ keskenyebbek, üregeik általában szűkebbek, vastagabb falúak.
A tengellyel párhuzamosan hosszirányban futó szállítócsövek és sejtek mellett fontos alkotóelemek a fatesben a hossztengelyre merőlegesen sugár irányban futó bélsugarak. A bélsugarakat zömmel parenchima sejtek alkotják. Szerepük elsősorban a radiális, oldalra irányuló szállítás, az évgyűrűk közötti összeköttetés biztosítása. Az asszimilátumok is ezen a pályán kerülnek a kéreg háncssejtjeiből a kambiumsejtekbe és az élő faelemekbe/protoxylem-metaxylem/. Vannak elsődleges bélsugarak, amelyek keresztülhúzódnak a teljes fatesten és háncstesten egészen a központi bélszövetig. Ezek már a primer szöveti szerkezetű szárban is jelen vannak a nyalábok között, tehát elsődleges merisztéma eredetűek. A már meglévő parenchimatikus sávokat a kambium bélsugár iniciálisai folytatólagosan növelik tovább. A másodlagos bélsugarakat a kambium bélsugár iniciálisai hozzák létre, és sokkal rövidebbek, általában csak néhány évgyűrűn húzódnak keresztül. A homogén bélsugár csak bélsugár sejtekből áll, a heterogén bélsugárban más sejtek is megtalálhatók, így pl haránt gyantajáratok a fenyőfáknál.
A radiális hosszmetszet síkja elméletileg a fatest középpontján halad keresztül. A szállítóelemek ekkor hosszmetszetben látszanak, a bélsugarak pedig merőleges sávokban. Magasságukat pontosan megállapíthatjuk. Általában kisebb nagyobb darabokat látunk belőlük a metszeteken attól függően, mennyire volt pontos a radiális pozicionálás a metszés során illetve mennyire fut egyenesen kifelé a bélsugár. A bélsugarak központi részét fekvő téglatest alakú raktározó bélsugár parenchima sejtek alkotják. A bélsugár szélein pedig sugárirányban megnyúlt un haránttracheidákat találunk, melyekben az oldalirányú anyagmozgás történik. Általában a másodlagos bélsugarak kevesebb sejtből állnak. Ebben a metszéssíkban a radiális falakon a jellemző sejtfalvastagodásokat jól lehet tanulmányozni a tracheák harántfalainak perforációjával együtt.
Az egyenletesen vastag sejtfalú, kifejlett állapotban elhalt farostok/un libriform rostok/ vége kihegyesedő. A szállító elemeknél keskenyebb, radiális hosszmetszeteken lefutó szilárdító elemek szorosan egymás közé ékelődnek és növelik a fatörzs mechanikai szilárdságát. Keményfáknál nagy számban találhatók és különösen vastag falaikkal a szilárdságot növelik
A tangenciális hosszmetszet a radiálisra merőleges, érintő irányú sík. A szállítóelemek itt is hosszában futnak, de a bélsugarak keresztmetszetben látszanak, sajátos alakú bélsugár orsóként. A metszeteken jól vizsgálható a bélsugár-orsók alakja, valamint a bélsugarak szélessége/vastagsága és magassága . A legtöbb bélsugár középső részében raktározó bélsugár-parenchimasejtek helyezkednek el, a felső és alsó részen a haránt-tracheidák láthatók átmetszve. Fenyőknél a kis bélsugarak mellett nagyobbak is előfordulnak melyek közepén gyantajárat található. Sok zárvatermő fában a különböző méretű bélsugarak együtt léteznek, néha extrém hosszú és vastag bélsugarak is megjelenhetnek/pl Quercus-tölgy/.