A magvakban kisebb-nagyobb mennyiségben megtalálható belső raktározó szövet, amely rendszertani csoporttól függően különböző tápanyagokat biztosít a fejlődő csíranövénynek a csírázási folyamat kezdeti szakaszában. Néhány növénycsoportban a magok egyetlen jelentős tápanyagraktára. Az un endospermiumos magvaknál a szövet a maghéj által körülvett belső teret az embrióval( csíra) együtt csaknem teljesen kitölti. A gabonafélék szemterméseiben( pl kukorica) az embrió rendszerint oldalra szorul.
Az endospermium szövet sejtjei parenchimatikusak számos raktározó organellummal( aleuron szemek, zsírcsepp vakuolumok, amiloplasztiszok, kristályok). Elsősorban a kétszikűeknél azonban szép számmal előfordulnak olyan fajok is, melyeknél a raktározás más módon pl a sziklevelekben történik. Ezekben az esetekben az endospermium jelentéktelen, a perifériára szorult néhány csökevényes sejtsor csupán.
- Endospermium és embrió paprika magban
Tartalmazhat fajtól függően poliszacharid szénhidrátokat( keményítő, inulin), zsírokat-zsíros olajokat vagy fehérjéket( aleuron), szerves kötésben tárolt foszfátot( pl fitin-származékok) és egyéb speciális vegyületeket is. A csírázás kezdetén mindezek hidrolitikus bontásával egyszerűbb vegyületek keletkeznek, melyek részben a fejlődő új növény első építőelemei, másrészt nélkülözhetetlen energiaforrások a kezdeti még nem autotrof életszakaszban.
Endospermium kukorica szemtermésben
A nyitvatermőknél a mag raktározó szövetét primer endospermiumnak nevezzük, lényegében a női gametofiton sajátosan továbbfejlődött része. A haploid( egyszeres kromoszómaszámú) női ivarú előtelepből fejlődik a megtermékenyítés után. A zárvatermőknél pedig szekunder endospermiumról beszélünk mivel a szövet itt a megtermékenyített központi sejtből származik és triploid.