Cuenca az ecuadori felföldön az Andok hegyláncai között található a tengerszint felett 2500 méteren. A város legjellemzőbb földrajzi tulajdonsága, hogy négy folyó folyik itt össze – innen a város teljes spanyol neve is. Cuenca jelentése: folyók találkozásából létrejött medence. A város központja 1999-ben megkapta az UNESCO világörökségi helyszín megtisztelő címet, amiért rendkívül jól illusztrálja a gyarmatosító spanyol reneszánsz várostervezést. Ecuador harmadik legnagyobb városa Guayaquil és Quito (főváros) után.Ezen a helyen állt elődje az ősi város a hajdani híres Mor – annak idején Ecuador legelőkelőbb városa volt a krónikák szerint. Cuenca és a környék őslakói ma is egyszerûen „morclos”-nak nevezik magukat, azaz morlakónak. A spanyolok tették a földdel egyenlővé ezt a régi gyönyörű várost. A romok helyén emelték Cuenca városát a 1557-ben. A spanyol nemesi családból származó Mendoza, Peru alkirálya rendelte el a város építését, amelynek a saját spanyol szülővárosának nevét adta. A város a környező spanyol települések után épült évtizedekkel: Quito (1534), Guayaquil (1538) és Loja (1548). A gyarmatosítás idején Cuenca népessége és jelentősége erőteljesen nőtt.. Függetlenségét 1820-ban nyerte el és a születő köztársaság három régiójának egyik fővárosa lett. A másik két régió fővárosa Guayaquil és Quito.
A város környezete lenyűgöző, fiatalos pezsgő kulturális élete, hagyományos latin amerikai vásárcsarnokai, üzletei emlékezetesek minden ide látogatónak. Kellemes éghajlata és olcsó árai miatt újabban az amerikai és kanadai nyugdíjasok egyik kedvelt helye.
A város világhírét leginkább a panama kalapot készítő manufakturáinak köszönheti. A jelentősebb, nagyobb kalappálma(Carludovica palmata) ültetvények is itt Cuenca környékén találhatók.A Dél Amerikában őshonos növény elsősorban Ecuadorban, Peruban, Boliviában és Panamában gyakori. Nedves, árnyékos helyeken nő, rövid hajtástengelye a földben él, hatalmas tőleveleinek levélnyél hosszúsága elérheti a 4métert, a tenyeresen tagolt legyezőszerű levéllemez átmérője 1,5 m is lehet. Nemzetségneve a híres spanyol uralkodó IV. Károly(Carlos) és hitvese Ludovica királynő nevének összevonásából született. Kevés növény büszkélkedhet királyi pár keresztszülőkkel!
Igazi különlegesség a növény virágzata. Az egyivarú, hím és női virágok elkülönült torzsavirágzatban állnak A termetes torzsavirágzatok virágnyílás előtt nem feltűnőek, azonban a virágok nyílásakor egészen szokatlan külsőt öltenek. A világos színű, csaknem fehér porzós virágzatban furcsa átalakulás történik, amikor az ágas bogas meddő porzószálak oldalra akár 15-20cm-re kinyúlnak a torzsa tengelyből. A fehér bozontos meddő porzószál szövevény dekoratív külsőt ad a virágzatnak. A fertilis porzók közül messzire kinyúló lengedező hosszú meddő porzószálak mozgásukkal és illatanyagaikkal csalogatják a megporzó kolibriket és rovarokat. A megporzást követően a termős virágokban narancssárga-vörös bogyótermések fejlődnek, melyek a torzsa külső részével összenőve a torzsa csúcsától kifelé hajolva színes szalagokként leválnak a virágzati tengelyről.
A Carludovica palmata levélnyél és levéllemez rostja adja valószínűleg a földkerekség legfinomabb növényi rostját az un „fátyol szalmát”, melynek közismertebb neve Toquillas szalma. A „fátyol szalmát” már az inkák is feldolgozták. Öltözékeiket szőtték belőle és a hódító spanyolok egykor csak ámuldoztak a szőttesek finomságán.
A növényi rostból kézi technikával készült szövetek textúrája gyakran a ruhaszövetek textúrájánál is finomabb. Sokáig azt hitték, hogy a ruhadarabok denevérbőrből készülnek. A pálma rostjából készült kalap pedig idővel a hódítók és telepesek körében lett igazán népszerű, hiszen szellős, könnyű mégis ellenálló, a jól megfont kalapok még a vizet sem engedik át.
Amikor a Panama-csatorna épült a huszadik század elején, ez a kalap a forró, párás környezet miatt nagyon népszerű volt az építkezéseken, ahová Roosevelt is többször ellátogatott. Itt kapott ajándékba egy ecuadori pálmakalapot, de nem ismerve annak származási helyét, „Panama-kalap”-nak nevezte el és ezután egész életében viselte.
A pálmalevelekből készített Panama-kalap valójában tehát Ecuadorból származik és a Panama Csatorna építésekor kapta ma használt nevét. A világos színű kalap 2012 óta a világörökség része. Háromszáz éve készítik változatlan technológiával Ecuadorban. A rostfeldolgozáshoz a majdnem kifejlődött leveleket rövid levélnyéllel levágják, a levélnyeleket és lemezeket elkülönítve keskeny csíkokra szeletelik. Többször, rövid ideig főzik, fésülik(tilolják), fehérítik.Citromsavval és ki tudja milyen titkos oldatokkal kezelik tovább. A megpuhult rostokból készítik a kalapot. Egy átlagos fejfedő általában 14 levélből készül el.
A kalap fejtető részénél kezdik a bonyolultan összefűzött szálakból álló, aprólékos, körkörös szövést, és egészen addig haladnak, míg el nem érik a kívánt átmérőt. Először tehát a kalap tetejét készítik el, aztán óvatosan a többi részt, vigyázva arra, hogy a szálak finoman simuljanak egymáshoz. Amikor a fejtető rész elkészült ráhelyezik egy henger alakú farönkre, melyen a kézműves kezei ügyesen szövik tovább a kalap oldalát, spirálisan haladva lefelé. Később egy bizonyos szögben folytatják a szövést a karima kialakításához. 
Gondosan eldolgozzák a végeket, kimossák, többször fehérítik, vasalják a kész karimát és speciális varrógépekkel elvégzik az utolsó simításokat( szalagfelvarrás, egyéb díszítések felhelyezése). A szálak vékonyságától és a fonat minőségétől függ a kalap értéke. A klasszikus fejfedő minősége emellett az anyag színétől és a fejet borító rész formájától is függ.. Főleg nők és gyerekek fonják a panama kalapot. Férfi munkásokat többnyire az előkészítő műveleteknél és a vegyi kezeléseknél látunk.
A kalapot ma is úgy készítik, mint évszázadokkal ezelőtt, zömmel kézzel, csak a legszükségesebb gépi eszközöket használva. Naponta maximum 10 kalap készíthető el egy átlagos cuencai kalap-manufakturában.
A kalap megőrizte eredeti formáját, de kis módosításokat az idővel azért végeztek rajta. Gazdagabb lett a szövése, megjelentek rajta különböző geometriai minták is és különösen a női kalapoknál érdekesek a változatos szín-, és mlnta kombinációk
.A kalap világhírét a múlt század elején kezdődő globalizáció nagyban segítette. Európában( Németországban, Olaszországban), az USA-ban, és később a múlt század végén már Ázsia gazdaságilag fejlett térségeiben is sorra nyíltak a híres panama kalap feldolgozó és terjesztő vállalkozások, amelyek a félkész kalapok helyi igényeknek megfelelő további feldolgozását és értékesítését végezték. Érdekes, hogy a tovább erősödő globalizáció következtében Cuenca legnagyobb vetélytársa a jövőben Kína lehet.
A Panama kalap napjainkban a nyári időszak egyik klasszikus fejrevalója, amely ma már a hölgyek számára is változatos kiegészítő. Emellett számos ismert híresség pl Theodor Roosvelt, Winston Churchill, Ernest Hemingway, vagy Al Capone állandó kalapviselete volt, és Michael Jackson videoklipjeiben is gyakran viszontláthatjuk.