A Devils Tower, magyarul az Ördögtorony a világ egyik szokatlan, bizarr természeti formája, mely különös megjelenése miatt kapta nevét az indián őslakosoktól és nem véletlen, hogy tudományos-fantasztikus filmek helyszínéül is szolgált. Az amerikai csoda nemcsak arról híres, hogy elsőként avatták az ország nemzeti emlékművévé, de Steven Spielberg Harmadik típusú találkozások című filmjéből is ismerős.
Az indiánok nyelvén Mateo-Teepe nevű misztikus kőtoronyhoz több legenda is fűződik. Az egyik talán a legjobban ismert szerint a függőleges vonalak egy felbőszült , vérszomjas óriásmedve karmolásainak nyomai, aki hét, a hegyre menekülő kislányt üldözött. A kislányok felugrottak egy lapos sziklára, mely nőttön nőtt, mígnem olyan magas lett, hogy a medve már nem érte el őket. Közben feldühödve hegyes karmaival barázdákat vájt a szikla oldalába. Végül a medve a kimerültségtől elpusztult, a kislányok azonban a Fiastyúk csillagkép hét csillagjaként ma is élnek, egészen az idők végezetéig.
Devils Tower, ma az Egyesült Államok első számú nemzeti emlékhelye, valójában egy hatalmas vulkanikus eredetű tömb un lakkolit. Egy vörösessárgás sziklaoszlopköteg, mely közel 200 méter magasságba emelkedik ki a környező vidékből.
Az alapnál 300 méter az átmérője, felfelé erősen karcsúsodik a csúcsnál 85 méterre szűkül össze. Teteje asztallap sima, fügekaktuszok és néhány virágos növény tenyészik rajta.A szikla színe a napszakokkal és az évszakokkal együtt változik.
Az Ördögtorony gigantikus monolit Északkelet- Wyomingban. A környező dimbes dombos tájnak köszönhetően több mint 160 kilométerről már látható. A geológusok szerint a torony körülbelül 50 millió évvel ezelőtt kezdett kialakulni, amikor a Föld mélyéből a fölötte lévő Jura kori üledékes kőzetrétegek egy gyengébb részén megolvadt, forró anyag jutott fel a mélyből a fedőkőzetbe. A hatalmas tömegű anyag lassan kihűlt, szilárdulása során bőven volt idő a kristályosodáshoz. Így jöttek létre a sokszögletű oszloptömbök. A megkövült vulkáni tömbről az évmilliók során az erózió és az itt rohanó Belle Fourche folyó sodrása következtében lekopott abenyomulást körülvevő puhább kőzet és lassan kialakult az Ördögtorony mai formája.
Ma a torony csúcsa közel sem megközelíthetetlen. Kihívást jelentő sziklafala miatt elsősorban a kalandvágyó hegymászók valóságos paradicsoma. A lábánál elterülő vidék gazdag növény- és állatvilága a kirándulni vágyókat is csábítja.
Egy hangulatos ponderosa fenyő( Pinus ponderosa) liget övezi. A fenyő a Sziklás Hegység egyik domináns három tűs fenyőfaja. 
Több száz évet is megélhet, jól tűri az időjárás viszontagságait. Fiatalon alacsonyan elágazó szabályos karácsonyfa koronájú, idővel – ha a feltételek adottak – felritkul és nagy magasságot ér el tekintélyes törzsmérettel. 
A törzs és a vastagabb ágak kérgének színe és mintázata nagyon jellegzetes. erősebb nagyítással mintha egy kirakós(puzzle) játék lenne. Fája az átlagos fenyőfa fatest anyagnál keményebb, sötétebb de jól megmunkálható, így kedvelt bútorfa. A ponderosa balzsamból nyert illóolaj kedvelt és drága kozmetikum.
A természet különleges világa mellett az indián hagyományokat is megismerhetik az itt létesült látogató központban az ideutazók.
A még ma is elfogadott elmélet szerint a felszínre kerülő láva hűlés közben összehúzódik. Amikor a láva folyékonysága-szilárdsága az adott hőmérséklettartományban már nem tud lépést tartani az összehúzódásból eredő feszültséggel, a lávatest egy töréshálózat mentén oszlopokra válik szét. Az oszlopok ideális esetben hatszögűek, ám gyakran megfigyelhetők öt-, hét-, sőt négy- és nyolcoldalú oszlopok is.
A legújabb kutatások az oszlopok méretét meghatározó tényezőket és az oszlopok oldalainak számát vizsgálták Franciaország, Izland és Magyarország( pl Szent György-hegy, Hegyestű) ötven különböző helyén és több ezer oszlopon végeztek méréseket. Az eredményekből kiderült, hogy az oszlopoknak csak a fele hatszögű, harmada ötszögű, és hatoda más sokszög keresztmetszetű. Így nem érvényes az a felfogás, hogy az oszlopok általában és átlagban hatszögűek. A különbségek a töréshálózat viszonylag gyors kialakulásával és a láva egyenetlenségeivel magyarázhatók.
Az oszlopok szélességét tekintve is erősen változó a kép. A felkeresett helyeken 8 centiméter és akár két méter között sokféle élhosszúság megtalálható. A kutatások szerint egy oszlop karcsú vagy vaskos volta két okra vezethető vissza. Egyrészt függ a láva hűlési környezetétől: egy lávató, egy vulkáni kürtő és egy lávafolyás másképpen hűl és más lesz az oszlopok jellemző mérete. Másrészt függ a láva kémiai összetételétől: a folyékonyabb, dermedt állapotban sötétebb bázisos lávák (bazalt) karcsúbb, a sűrűbb, savanyúbb, világosabb lávák (andezit) pedig vaskosabb oszlopokat alkotnak.