Az apoplaszt fogalmát a tömegáramlás elméletének kidolgozója MÜNCH vezette be még 1930-ban. Napjainkban is elfogadott meghatározása szerint az apoplaszt: a növénynek a sejtfalakat, a sejtközötti/ intercelluláris/ tereket és az elhalt/ plazmát már nem tartalmazó/ sejteket magába foglaló része.
Az apoplaszt tehát az élő növényi rendszerben a plazmamembránnal határolt protoplasztokon kívül található részek és strukturák együttese. Tartalmazza a sejtfalak összességét, emellett a sejteken kívüli un sejtközötti járatokat: extracelluláris/intercelluláris tereket, valamint a növényi testben szép számmal található elhalt, plazmát már nem tartalmazó sejteket: pl a szilárdító szklereidákat, rostokat; és a szállítórendszer farészében található kifejlett állapotban már élettelen vízszállító sejteket: tracheidákat, és a vízszállító csöveket: tracheákat.
A szimplaszt (MÜNCH-1930) a növényi sejtek protoplasztjai között a sejtfalakon áthaladó citoplazmatikus kapcsolatokkal/ un plazmodezmákkal/ létrejött egységes rendszer. Ezt az élő, anyagcserét és életműködéseket mutató, ténylegesen folyamatosan összefüggő, citoplazmát és sejtorganellumokat tartalmazó hálózatot kívülről a sejtek plazmamembránja/ plazmalemma/ határolja.
A szimplasztba azonban nem tartozik bele a protoplasztok vakuoluma, így a gyökér merisztémáktól a hajtáscsúcsokig terjedő egységes rendszer belső határa a vakuolumok membránja a tonoplaszt.
Szimplaszt – a növény testét felépítõ sejtek protoplasztjai élő anyagának/protoplazmájának/ a plazmodezmák révén egységes hálózattá kapcsolódó teljes rendszere, de nem tartozik bele a sejt vízforgalma szempontjából oly fontos vakuolum
Egy fésületlen megjegyzés: akkor a fentiek alapján a kifejlett sejtekben a sejttérfogat gyakran jelentős hányadát alkotó vakuolum nem része egyik rendszernek sem?!
Egy fésültebb válasz: az apoplaszt/ szimplaszt rendszer elsősorban a rövidebb és hosszabb távú transzport folyamatok szempontjából lett meghatározva. A fogalmakat megalkotó Münch tudományos munkássága is erre irányult. A sejtek közötti anyagmozgásokban az elsősorban raktározó funkciót ellátó vakuolum nem játszik közvetlen szerepet. Ugyanakkor az egyes sejtek vízfelvételében, vagy vízvesztésében nagyon fontos tényező a vakuolum aktuális ozmotikus értéke.
A protoplaszt fogalom terledelmét tekintve nagyobb mint a szimplaszt fogalom, hiszen az előbbibe beletartoznak a vakuolumok is, míg az utóbbiba nem!