Alaktan/ levél / – rovarfogó-,rovaremésztő levelek

A rovarfogó növények módosult leveleikkel mint speciális csapdákkal állati szervezeteket/ rovarokat/ csalnak magukhoz,  különböző technikákkal foglyul ejtik őket, majd emésztő mirigyeik váladékával lebontják és hasznosítják azok  nitrogén  vegyületeit az emészthetetlen kitinvázat kivéve. Ezek a módosult levelek amellett, hogy csekély mértékben fotoszintézist végeznek rendelkeznek rovarcsalogató és rovarcsapda berendezésekkel és epidermiszükben külső/exogén/ kiválasztást végző egyetlen sejtből, vagy több sejtből álló  mirigyeket, mirigypikkelyeket találunk, melyek emésztő nedveket termelnek és lebontják a  zsákmány szerves anyagait.

Vénusz légycsapó/Dionea sp/

.A Vénusz légycsapója – botanikai nevén Dionaea muscipulafőér mentén félbehajtott levelei lapos kagylóhoz hasonlítanak  A levél szélén hosszú, merev nyúlványok, ún. pillák sorakoznak. A rovarokat  a szétnyílt levélfelek  színes belső belső felülete vonzza. Mindkét levélfélen 3-4 érzõserte van.

Dionaea emésztõ mirigypikkelyek oldal és felülnézetben és egy érzõserte

  A rovar mocorgásával ezeket ingerli, és  a levél  az ingerületre rendkívül gyorsan 0.3-0.5sec alatt reagál: összecsukja a szétálló lemezeket, amelyek szélén levõ pillák – mint az összekulcsolt kéz ujjai – elzárják a  kivezető utat, a  gyanútlan látogatót ezzel foglyul ejtve. Az ingerre a levél  bőrszövetben található többsejtű gomba alakú mirigypikkelyekben fehérjebontó, proteolitikus  váladék termelõdik. Az emésztõnedvet termelõ  nyeles mirigypikkelyekek a csapdalevelek felsõ pilláihoz közeli részén vannak; innen csurog rá a megfogott áldozatra az emésztőnedv. Az emésztés az összezárt levél belsejében akár egy hétig is tarthat. Egy levél kb. 3-4 összezáródásra képes, ezután elpusztul, és helyébe újak nőnek.

A harmatfű / Drosera/ fajok, és a hízókák/ Pinguicula/levelei más módon fogják áldozataikat. A levél epidermiszben számos nyélen ülõ, kis gömbben végződő mirigy/tentákulum/ fejlődik, amelyek rendkívül ragadós anyagot választanak ki. A növény levelei  fényben csillogók, és a váladék gyakran rovar csalogató illóanyagokat is tartalmaz.

Drosera és tentekulumai

Mindez megtéveszti a rovart, s amikor szomját oltani, vagy vélt nektárt szívogatni érkezik a ragadós anyag többé nem engedi el. Az apró rovar a ragadós csapdában vergődve folyamatosan ingerli a tentakulumokat. A levelekben egy jól működő ingerületvezető rendszeren tova terjedő ingervezetés következtében  a Droseránál a szomszédos tentákulumok is lassan az áldozathoz hajolnak a Pinguiculák mirigyei pedig fokozzák a váladéktermelést. Az állatot néhány óra alatt sűrű ragacsos burok veszi körül, amelyben megfullad.  A mirigyszőrök által termelt nedvek kezdetben egyaránt tartalmaznak csalogató illatanyagokat, ragadós rovart marasztaló váladékot és emésztőenzimeket. Az összetett váladékban a rovar megfogása után pár órával  feldúsulnak az emésztő enzimek. A Drosera levél  az ingert érzékeli és szabályozni képes a váladék kémiai összetételét! Ha egy levél egyszerre két rovart fog el, a mirigyszőrök megosztják a munkát.

Hízóka/Pinguicula sp/

A hízókáknál  kétféle: a rovarfogó és bontó anyagokat külön termelő mirigyek találhatók. A különös növények  levelei a zsákmányolás után a szélükön bepöndörödnek, az áldozat fölé borulnak. Ha a táplálék felszívódott, a levél újból kicsavarodik, és készen áll az újabb rovarfogásra. A legtöbb levél két-három rovart fog, mielőtt elpusztulna

 Az epifiton kancsókák/Nepenthes/, a talajszinten élő kürtvirágok/Sarracenia/, vagy a vizinövény rencék/Utricularia/ rovarfogásra módosult leveleinek működése passzív,  nem végeznek aktív mozgásokat a zsákmány elejtése során. A rencén szívó-, a kancsókán és a kürtvirágon csúszócsapda biztosítja a rovarok elfogását.

 A kancsóka rovarfogó levele egy hosszúkás levéllemezbõl, majd kacsszerû, a fákon a kapaszkodást szolgáló részből és ennek folytatásaként a fedeles kancsó alakú módosulásból áll. Nyílását felül csúszós perem övezi, amely többnyire élénkpiros, csalogató színű. A nyílás felett ferdén álló fedél van. Elterjedt, téves nézet, hogy a fedél lecsapódik, ha rovar jut a kancsóba. A fedél csupán a csapadékot vezeti el, megakadályozva  az emésztõnedv  felhígulását. A csúszós peremről a kancsóba belehulló rovarokat a kancsó alján a  belső falban található mirigyek termelte emésztőnedv már készen várja, melybe rendszerint néhány órán belül belefulladnak. Az elbontott, a növény táplálkozására felhasználható vegyületeket is a mirigyek szívják fel. A kancsóba beleesett rovar inger hatására az emésztõnedv termelés felgyorsul.

A kancsókához hasonlóan fogják a rovarokat a kürtvirágok/Sarraceniák/ is. Levélnyelük tömlõszerű, és a felsõ peremrésze kiszélesedik. Egyes fajok levelének vége különös sisakként borul a csapda nyílása fölé, hogy az esõvizet elvezesse.  A rovarok csalogatására a felsõ perem körül nektárt választ ki a növény, és itt a legélénkebb a színezõdés is. A rovarokat az élénk színek és a nektár a csapda nyílásához csalogatják. Nektárt keresve bejutnak a kürt vagy kehely alakú tömlõ belsõ oldalán a csúszós övig és belehullanak a csapdába. A tömlõ aljáról már nem juthatnak ki, mert annak belsejében befelé álló, hosszú szõrszálak megakadályozzák a kijárathoz való visszatérést. A tömlõ alsó részében összegyûlt emésztõnedvben – enzimet és savat választ ki a növény – elpusztulnak a rovarok. A tömlõ belsõ sejtjei felszívják a felhasználható tápanyagokat. A Sarraceniák hazájukban olyan tömegesen fogják a rovarokat, hogy tömlõikbõl a madarak rendszeresen kiszedegetik õket. A tömlõben összegyûlt sok elpusztult rovar sokszor bûzös rothadással bomlásnak indul.

 A rencékáltalánosan elterjedt, vizekben élő rovarfogó növények Több mint 200 fajuk ismert. A legtöbb növény nagyszámú hólyagcsapdát növeszt, melyek mindössze néhány mm átmérőjűek, a víz alatt lebegnek, ezért nehezen figyelhetőek meg.  A finoman osztott leveleik között a  fajtól függően 1-4 mm nagyságú rovarfogó hólyagcsapdák fejlõdnek ki.. A csapda bejáratánál néhány serteszőr van amelyek csalogató váladékot termelnek. Ha az ide érkező vizi állatka megérinti a sertéket, vagy a csapda kis csapóajtaját, az hirtelen befelé nyílik az áldozat a beáramló vízzel együtt besodródik, de kijönni már nem tud, mert az ajtó kifelé nem nyílik A csapda mirigyszőrei  eltávolítják a víz jó részét a belső térből,  majd hidrolitikus enzimeket  és savakat választanak ki, és a lebontott hasznosítható vegyületeket is felszívják. Az idő függvényében funkciójuk szabályozott módon változik.

Rence/ Utricularia/ természetes élõhelyén és rovarcsapdái

 A rovaremésztő növények természetes élőhelyeiken különösen a szerves nitrogénvegyületeik felépítéséhez nélkülözhetetlen nitrogénben szenvednek hiányt. A megszokott növényi táplálkozási mód mellett ilyen mostoha körülmények között alakultak ki a rovarok fogására és megemésztésére alkalmas  levél módosulások, mert az állatok testében sok nitrogén tartalmú makromolekula található, melyek  kémiai egységei lebontással hasznosíthatók a növény saját anyagcseréjében.