A virágos növényeknél a hajtáscsúcs alakja, mérete rendkívül változatos.
A kétszikűeknél inkább domború/ konvex/, a pázsitfüveknél keskeny kúp alakú és szép számmal találunk köztes átmeneti formákat is.
Azonban bármely hajtáscsúcs típusnál a mikroszkópos képeken első ránézésre is jól elkülönülő két réteget különböztethetünk meg a csúcs legfelső részén.
A külső réteg a tunika vagy köpeny, 
amely befedi a belső szövettájat a korpuszt. A két zóna könnyen elkülöníthető. A tunika részben az osztódások antiklinálisak, vagyis osztódáskor a magorsó párhuzamos az adott szerv felszínével, a sejteket elválasztó falak pedig a felszínre merőlegesen állnak. A korpusz sejtjei a tunika sejtjeivel szemben nem csak antiklinálisan, hanem periklinálisan is osztódnak.
A tunika lehet egy-, kettő- vagy akár több rétegű. Leggyakrabban a rétegek száma 1-8 ig terjed. Mivel a csúcsot kivülről borítja ez a réteg viszonylag nagy felületet képvisel. Az epidermisz bőrszövet mindig a tunika külső sejtsorából fejlődik. Annak ellenére, hogy a tunika a korpusszal szemben homogénnek tekinthető a finomabb citológiai különbségek alapján két zónára lehet különíteni:
1.-A centrális csúcsi zóna. Kevés nagyobb méretű sejtből áll, az osztódások ritkábbak, a sejtmagok festődése sem intenzív.
2.-A centrális rész két oldalán húzódó laterális zóna, amely a levéldudorokig/ primordiumok/tart. Itt a sejtek kisebbek, gyorsan osztódnak és erősebben festődnek.