A kifejezést újabban gyakran használják azoknak az un adventiv gyökereknek/ radix adventitia/ a megjelölésére, amelyek természetes úton pl. rizómából, hagymából, indából, szárból stb fejlődnek, vagy az egyszikűeken jönnek létre. Helyzetüket tekintve lehetnek földben fejlődő/ pl rizómák, hagymák gyökérzete/ és a felszín felett megjelenő változatos működésű un léggyökerek.
A hajtáseredetű gyökér tehát nem a bipoláris embrió gyökérkezdeményéből/ (gyököcskéből-radicula) alakul ki, hanem az egyedfejlődés későbbi szakaszában közvetlenül a hajtástengelyből, gyakran a noduszból, esetleg a hipokotilból jön létre és egyenrangú, egyforma fejlettségű ágakból áll, melyek azonban kisebb oldalgyökereket fejleszthetnek.
Vegetatív szaporításnál a gyökereztetéskor viszont a járulékos gyökérképződés kifejezés az elterjedtebb, különösen a kertészeti gyakorlatban.
A megkülönböztetés indokolt, hiszen a spontán, vagy gyökereztető hormonkezelések hatására megjelenő gyökerek a dugványokon elsődlegesen egy sebzési hegszövetből/ kalluszból/ fejlődnek/ exogén eredet/. Ezeknél a gyökereknél a szállítószövet struktúra később épül ki, míg a valódi hajtáseredetű gyökereknél a szállítónyalábok együtt fejlődnek a gyökerekkel.
A hajtáseredetű gyökér fejlődése az oldalgyökerekhez hasonlóan a tengelyszerv belső szövettájából, általában a periciklus/perikambium részből indul/endogén eredet/. A gyökerek fejlődésük kezdetén áttörik a a hajtástengely kéregszöveteit és így jutnak ki környezetbe. A szövettani felépítés is sokban hasonlít a valódi gyökerekhez pl a szállítónyalábok egyszerűek, váltakozva állnak, az endodermisz is általában jól felismerhető.
Ugyanakkor a hajtáseredetű gyökér funkciójától függő különbségek, egyedi vonások is megjelennek. Pl a kétszlkűek hajtáseredetű gyökereiben a központi hengerben gyakran hiányzik a fasugaras nyalábszerkezet, középen ilyenkor fejlett bélszövet van, vagy a másodlagos vastagodással nem alakul ki egy összefüggő szállító szövetrendszer sok hajtáseredetű gyökérben. Ezzel is összefügghet, hogy a hajtáseredetű gyökerek általában csak néhány évig élnek.
Az egyszikű pázsitfüveknél és a sásoknál csírázáskor az embrió gyököcske fejlődése korán megakad, a főgyökér növekedése általában gyorsan leáll. A gyököcske eredetű főgyökérág elhal, vagy alárendelt szerepű lesz ezután. A továbbiakban a növénycsoportra jellemző bojtos gyökérzet/ homorhizás gyökérrendszer/ a főgyökér feletti mezokotil részből fejlődik ki.