A hajtás bőrszövetének jellemző részei a gázcserenyílások, sztómák. A sztóma az epidermisz alapsejtek közé ékelődő két vagy több sejtből álló, un merisztemoidokból képződő a többi epidermisz sejttől jól elkülönült sejtcsoport. Elhelyezkedése a levél erezet lefutásához igazodik: az egyszikűek párhuzamos erezeténél rendezett, a kétszikűek hálózatos erezeténél szórt/ random elrendeződés/.
A légrést közrefogó zárósejtek alakja az egyszikűeknél súlyzó szerű, a pórus ebben az esetben egy hosszú rés. A mohák, harasztok, kétszikűek zárósejtjei vese/bab alakúak, a pórus általában szilvamag alakú.
Az episztomatikus fajoknál a sztómák csak az levéllemez felső epidermiszében/színi adaxiális oldal/találhatók: pl a vizinövények úszó levelei. A hiposztomatikus sztómák csak a fonáki/abaxiális/ epidermiszben fejlődnek. Amfisztomatikus sztómák a levéllemez mindkét oldalán előfordulhatnak.
A sztóma zárósejtek felépítése, valamint a melléksejtek száma és helyzete alapján különböző sztómatípusok különböztethetők meg. A sztómatípusok taxonómiai jelentőségűek is. A típusok száma egyes rendszerezőknél eltérő attól függően, hogy a csoportosítás mennyire részletező .A melléksejtek száma és elrendeződése alapján a sztóma apparátus lehet:
Anomocitikus – a zárósejteket körülvevő sejtek nem különülnek el más epidermisz sejtektől/ pl boglárkafélék-Ranunculaceae/.
A képen Iris sp epidermisz nyúzat látszik anomocitikus sztómákkal.
Anizocitikus – a zárósejteket három melléksejt veszi körül, az egyikük mérete erősen eltér a másik kettőtől/ pl keresztesvirágúak- Brassicaceae/.
Diacitikus – ahol két melléksejt övezi a zárósejteket és közös faluk merőleges a légrésre/ pl szegfűfélék-Caryophyllaceae, vagy az ajakosak-Lamiaceae/.
A képen Mentha piperita epidermisz nyúzatban diacitikus sztóma komplexek látszanak.
Paracitikus – a két határoló melléksejt hossztengelye párhuzamos a sztóma zárósejtekkel/ pl buzérfélék-Rubiaceae, vagy sok egyszikű fűféle faj/.
Tetracitikus – a négy melléksejt közül kettő kisebb poláris, kettő nagyobb laterális elhelyezkedésű/ pl borsfélék-Piperaceae/.
Aktinocitikus és ciklocitikus – a melléksejtek körkörösen szerveződve különböző számban, gyakran több koncentrikus körben veszik körül a zárósejteket/ pl az egyszikűeknél gyakran előforduló típus/.