Az epidermiszt felváltó szövet a nyitvatermők és az évelő zárvatermők idősebb föld feletti tengelyszervein, módosult földbeli hajtásain, és az idősebb gyökérfelületeken képződik, és a sebzések hatására kialakuló hegszövet is nagyon hasonló szerkezetű.
A másodlagos bőrszövetet, peridermát a parakambium, tudományos nevén a fellogén alakítja ki. Szárak, ágak felszínén bőrszövet alatti hipodermisz régió már állandósult sejtleiből jön létre, tehát másodlagos osztódó szövet és a kambiumhoz hasonlóan bipleurikusan működik.
Befelé/ centripetálisan/ differenciálódó sejtjei a fellodermát, a paraalapszövetet adják. Kifelé / centrifugálisan/ a fellom, paraszövet differenciálódik. A 3 szövet együttesen a periderma, a másodlagos bőrszövet.
A felloderma élő, elvétve kloroplasztiszokat tartalmazó, gyakrabban raktározó parenchimasejtekből áll. A felszíni paraszövet a paraalapszövethez képest vastagabb, a sejtdifferenciálódás során szuberin rakódik a téglasor szerűen rendezett szögletes parasejtek sejtfal cellulózkötegei közé, ami rétegekben vastagítja a sejtfalat. Emiatt a sejtek korán elhalnak, levegővel teltek. Néha cserzőanyagokat, gyantát, tanninokat, kristályokat is tartalmaznak zárványok formájában. A periderma védő szerepét a fellom parasejtjei látják el. Sejtfaluk rossz hővezető, vizet levegőt alig áteresztő. Véd a párologtatás, hőmérsékletváltozás, élősködők ellen.
A szárak és gyökerek peridermája hasonló felépítésű de különböző eredetű. Gyökereknél a másodlagos bőrszövetet a mélyebben elhelyezkedő periciklus/perikambium hozza létre, aminek következtében a peridermás gyökerek cortex része elpusztul, leválik.
A felületeket borító periderma általában meglehetősen egyenletes, sima, fénylő. Szabad szemmel is megfigyelhetjük rajta az átszellőzést biztosító paraszemölcsöket, lenticellákat. Néhány fajnál jellemző kinövések paralécek is megjelennek rajta..
- Paralécek egy dísz kecskerágó/Euonymus/ vesszőin