Rövid szártagú, szórt (spirális) levélállású szár és az azon növő levelek együttese. Évelő lágyszárúaknál gyakran függőleges( ortotropos) rizómából fejlődik és a téli időszakot részben a földbe húzódva, a tenyészőcsúcsot összezárt levelekkel is védve vészeli át. Levelei megmaradhatnak hosszú ideig, de ismerünk szép számmal fajokat, melyek tőlevelei a virágzás kezdetekor elszáradnak.
A tőlevélrózsából fejlődő szártípusok:
—Tőszár: a tőlevélrózsát hordozó rövid szártagú szár a levelek közti felső szártagok utólagos megnyúlásával (interkaláris növekedéssel) fejlődik.
Ennek következtében a tőlevél rózsából leveles szár emelkedik ki a talajfelszín fölé. A tőszáron valódi szárlevelek fejlődnek és rajtuk idővel virágok jelenhetnek meg (pl.: Cichorium intybus, Sempervivum tectorum). Ebben az esetben a tőlevélrózsa levelei a tőlevelek a kiemelkedő tőszár levelei a szárlevelek.
—Tőkocsány: a tőlevélrózsa eddig vegetativ működésű rövid szártagú tőszárának hajtáscsúcsa ekkor generatív virágképző csúccsá alakul át.
Osztódni kezd és levéltelen szárat, virág-, vagy virágzati tengelyt felleszt, amelyen virágok jönnek létre. A tőkocsányon valódi lomblevél nem fejlődik, csupán a virághoz tartozó fellevelek , vagy előlevelek találhatók rajta.
A szárazságtűrő szukkulens növényeknél
gyakori forma a tőlevél rozetta. Szépen demonstrálja az egységben az erő igazságát. Védelmet biztosít a környezet káros hatásai: az erős fény, a magas hőmérséklet és a vízhiány ellen egyaránt, és kedvező feltételeket hoz létre a vegetatív szaporodáshoz, a sarjképzéshez is.