A hajtástenyészőkúp levéldudorain/ primordiumok / a levélalap rész két oldalán változatosan szerveződő páros kinövésből fejlődő függelék. A levélalap különböző formájú és funkciójú módosulása.
Élettartalmát tekintve lehet hosszú ideig maradó/ pl Fabaceae – pillangósvirágúak /, vagy hamar lehulló, elszáradó, rövid életű, csupán átmeneti képződmény/pl Fagaceae – bükkfafélék/. 
Lehetséges, hogy mindkét pálha szabadon áll a levél alapján. A pillangósvirágúaknál számos esetben láthatjuk ezt.
Vannak azonban levélnyélhez nőtt pálhák/ pl a rózsafélék – Rosaceae /családban.
Gyakori az ellaposodott, levélhez hasonló fajra jellemző alakú fotoszintetizáló zöld pálhalevél/ pl a Fabaceae- pillangósvirágúak családjában/, de néha egyéb funkciókra is módosulhat:
— Pálhatövis:
tövissé módosult pálha ( a tövisek párosával állnak) – pl.: Robinia pseudoacacia/ akác/, vagy számos trópusi Acacia/ akácia/ faj.
— A pálhakürtő/ ochrea/: a páros pálhalevelek összenövéséből fejlődik. A pálha ekkor a hajtástengely növekedési irányában körülöleli a szárat/ keserűfüvek – Polygonaceae/.
— A pálhakacs:
páros, kapaszkodásra módosult pálhalevél – Pl.: Smilax fajoknál
A fűfélék/Poaceae /, vagy az ernyősök/ Apiaceae / családjában oly gyakori levélhüvely – bár helyzetét és funkcióját tekintve hasonlít egy módosult pálhához – szöveteinek zöme nem pálha eredetű. Ernyősöknél a levélnyél, fűféléknél a levéllemez alsó része is részt vesz a levélhüvely kialakításában Ezekben a családokban a pontos meghatározás szempontjából gyakran nélkülözhetetlen képződmény kialakulásában és felépítésében a pálha csupán mellékszereplő!