Nagy, megnyúlt hordó alakú csoportosan álló módosult epidermisz sejtek a fűfélék( Poaceae) levél bőrszövetében, általában a felső( adaxiális) oldalon. A csupán primer rugalmas sejtfalú bulliform sejtek egy nagy központi vakuolummal rendelkeznek, melyben jelentős mennyiségű vizet tárolnak turgeszcens állapotban.
Vízhiánykor a vakuólumok víztartalma, mérete és ennek következtében a sejtek turgora és térfogata is csökken, ami a levéllemez középre hajlását, vagy begöngyölését okozza. A turgor növekedésekor a mozgás ellentétes, a levéllemez újra szétterül. A passzív higroszkópos mozgást végző sejtcsoportokat ezért gyakran találóan nevezik izületi sejteknek is.
Régóta ismert, hogy szárazságban számos fű levele a főér két oldalán összezár, a levéllemez felek egymásra borulnak, vagy a levéllemez tekercsként begöngyölödik. A kisebb felszínen a levél kevesebbet párologtat, jobban megtartja a vizet és kevésbé kitett a fény és szél hatásainak. Javuló vízellátottságnál a levéllemez újra kiterül. Idősebb korban ez a reverzibilis folyamat nem olyan gyors és kifejezett, mint a fiatalabb leveleknél.
Ha a többnyire 4-6 sejtből álló bulliform csoport párosan a középső eret fogja közre akkor száradáskor a levéllemez a középtengelynél összeborul. A nálunk is számos képviselővel honos csenkesz fajok(Festuca nemzetség) levélepidermiszében a párhuzamosan futó erek között számos bulliform sejtcsoport van. Ezeknél a típusoknál vízhiányos állapotban a levéllemez egy tekercshez hasonlóan göngyölt lesz. Sok szélesebb levelű trópusi fű drogként használt levelénél a szárítás során is megfigyelhető ez a jelenség! A szárított citronella levéldarabok mellékelt képén a metszési felületeken megfigyelhető fehér pontok szállítónyalábok. A közöttuk található bulliform sejtcsoportokat csak mikroszkópban láthatjuk.