A levélkacs kapaszkodó-, rögzítő szervvé módosult levél, vagy gyakrabban levélrész.
Ritkán kapaszkodásra módosul a teljes levél/ levélnyél+ levéllemez/ levélkacs – cirrhus folii/.
Ebben az esetben egy szárcsomón a módosult egyszerű levéllemezből alakult kacs és a tövén levő két széles dárdás vállú fotoszintetizáló pálha található/ pl: Lathyrus aphaca – levéltelen lednek/.
A levélkekacs/ cirrhus folioli/ gyakoribb képződmény.
Különösen a Pillangósok/ Fabaceae/ családban találkozunk különböző formáival.. Általában az összetett levél csúcsi levélkéje alakul kaccsá/ Pisum, Phaseolus, Vicia fajok stb/. Gyakori, hogy a levélkekacs elágazik és így egy kacs több irányban is tud kapaszkodni, rögzíteni.
A pálhakacsnál/ cirrhus stipuli/
A levélnyél alapi részén fejlődő két pálhalevél módosul kapaszkodó képletté/pl: néhány a trópusokon honos liánszerű Smilax fajnál/.
A mérsékelt égövben mindenütt gyakori iszalagoknál/ Clematis fajok/ a tetemesen megnyúlt és csavarodó levélnyél és a levélgerinc rendelkezik kacsra jellemző tulajdonságokkal-levélgerinckacs.
.A kapaszkodásra módosult, kígyózva csavarodó levélgerinc mellett az összetett levelű iszalagoknál/ pl: Clematis vitalba/ a levélkék nyele is megtekeredhet.
A levélcsúcskacsritka, lényegében egy kapaszkodásra módosult, csavarodó levélcsúcs / pl: kúszóliliomok – Gloriosa fajok/.
If you are going for finest contents like I do, only go to see this web page everyday because it gives feature contents, thanks