A hagymagumó( bulbotuber): átmenet a hagyma és a gumó között. Vastag, húsos tengelyrésze van, ebben halmozódnak fel a tartalék tápanyagok. Ezt a részt erőteljes, de vékony, hártyás levelek burkolják, húsos raktározó allevelek azonban nem fejlődnek rajta. Ezért közelebb áll a gumóhoz. (pl. sárfány, őszi kikerics, gladiólusz, ciklámen). A hagyma és gumó tulajdonságait keverten hordozó átmeneti típus a főleg levelekből álló hagyma és a szártengely vastagodásából származó gumó között.
A hagymagumó a szárgumóktól eltérően általában rövid életű, fejlődése csak egy tenyészidőre korlátozódik. A régi hagymagumó egy áttelelő szerv, míg az új gumó a következő vegetációs idő elején a régi felett közvetlenül található oldalrügyből indul fejlődésnek, mint egy oldalág. Eközben az öreg gumó raktározó szövete kiürül, összeesik majd elpusztul, de nyomai még évekig láthatók az éppen működő módosult hajtás alsó oldalán. Az évente keletkező új szerv mint egy áltengely oldalirányban vándorol a talajban és a fejlődő húzógyökerek hatására mélyebbre is kerül.
Az őszi kikerics( Colchicum autumnale)diónyi nagyságú, tömör hagymagumójából ősszel csak virágok fejlődnek, ezek halványlila színűek, helyenként óriási tömegben virítanak augusztus és október között.
Az ősszel megtermékenyült és a föld alatt áttelelő magházban az embrió és magfejlődés mélyen a talajban történik. Ehhez a szükséges tápanyagokat a hagymagumó duzzadt gumó része biztosítja. Következő tavasszal a mélyből felszínre jutó terméskocsányon 3-5 cm hosszú szepticid toktermések fejlődnek, melyek a 20-30 cm hosszú, 2-7 cm széles, kissé húsos, ép szélű és ugyancsak tavasszal kihajtó 3-4 lándzsás levél között bújnak ki. A sokmagvú termések nyárra érnek be, utána a növény visszahúzódik. A magvak 2 mm átmérőjűek, éretten sötétbarnák, pontozottak, ragadósak, erősen mérgező mutagén hatásúak.
Ajánlott link:http://botanikaiforum.xobor.de/t3686f199-HAGYMAGUM-Oacute-BULBOTUBER.html