Villás elágazás – dichotomia
A telepes és a hajtásos növények elágazásai lehetnek villásak, amikor főtengelyük kétfelé válik (dichotomikus elágazás) és oldalelágazásúak, amikor egy főtengelyből indulnak ki az oldaltengelyek.
Villás elágazástípusnál a szár tenyészőkúpja két egyenértékű oldalágat fejleszt, maga pedig beszünteti növekedését. A szár csúcsmerisztémája ebben az esetben két egyenlő értékű hajtást hoz létre és az elágazás után nem nő tovább. A szimmetrikusan kettéágazó ágak egyenértékűek.
- Vilás elágazású teleptest néhány tengeri algánál
Az első szárazföldi növények szárrendszere is ilyen volt. Jelenleg elsősorban a telepes növényeknél pl a barna és vörösmoszatoknál fordul elő a villás(dichotomikus) elágazás, amikor a tengely két egyenértékű villaágon folytatja növekedését. A szárazföldi hajtásos növények közül a harasztoknál/ korpafüvek / gyakoribb ősi bélyeg.Tiszta villás elágazás csak a virágtalanok körében fordul elő.
A magvas növényeknél néhány esetben a levélerek lefutása mutat villás mintázatot. Ebben az esetben a főér hiányzik. Legjobban ismert példája ennek a páfrányfenyő/ Ginkgo / levele.