A hottentottafüge

Carpobrotus edulis – Hottentottafüge

Dél Afrikában őshonos szukkulens növény a kristályvirágfélék/Aizoaceae/ családból. Igénytelen, gyorsan növekedő faj, melyet számos esetben talajtakaró pionir növényként telepítettek be Európába..  Élénkzöld pozsgás levelei keresztmetszetben háromszög alakúak, a kúszó hajtástengely a szárcsomóknál/noduszok/  legyökerezik így a növény vegetativ módon is gyorsan szaporodik. Májustól szeptemberig nyíló virágai első ránézésre nagyon hasonlítanak a fészkesek/ Asteraceae / virágzatához.  A mutatós nagy virág azonban egyetlen igazi magányos virág és nem virágzat .Húsos savanyú fügeterméshez hasonló sokmagvú áltermésének vastag, húsos termésfala ehető, bár gyakran sós mellékízű.Több helyen gyógynövényként ismerik, elsősorban a termés présnedvét használják különböző célokra  fertőtlenítő, antiszeptikus hatása miatt.

Cabo da Roca – Portugália. Kontinensünk legnyugatibb pontja, ahol véget ér Európa

 Napjainkra Franciaország, az Ibériai félsziget vagy Dél Anglia atlanti partvidékein, de a Földközi-tenger környékén is a hatalmas monospecifikus, a biodiverzitást  kizáró Carpobrotus régiók alkultak ki. A sziklákat szinte teljesen benövő, és a homokdűnéken is sebesen terjeszkedő növények monokulturái sok helyem hatalmas területen uralják a tengerpartokat.

 Aki  már egyszer is látta a sós szélben és a szikrázó verőfényben a látóhatár széléig terjedő  Carpobrotus edulis állományokat biztosan elámul és felötlik benne a kérdés: mi lehet ennek az agresszív a terjeszkedésnek a titka? Hiszen a jégvirágként, vagy hottentotta fügeként is emlegetett faj eredetileg Dél-Afrika partjai mentén él. Európai jelenléte azoknak a behurcolt egyedeknek köszönhető, amelyek kiszorították a parti zónából a kevésbé agresszív őshonos fajokat, és így tudtak gyorsan elterjedni. A jövevénnyel együtt nem érkeztek meg azok a természetes partnerek pl. teknősök és más állatok, amelyek növekedését eredeti élőhelyén kordában tartják. Emellett szerencsétlen véletlen, hogy a partmenti jégvirágmezők egy másik jövevény, az Európába még a mi honfoglalásunk előtt Dél-Ázsiából behurcolt házi patkány kedvelt élőhelyei lettek. A hottentotta füge termések a patkány kedvenc csemegéi és a nagy területeken kóborló rágcsálók ürülékükkel tovább terjesztik a magokat. Az ürülékben a magok jobban csíráznak és gyorsabban fejlődnek, mint a puszta sós talajokon, melyeket  később majd kúszó indáikkal borítanak be.

 A kristályvirágoknál oly gyakori szukkulens  jelleg külső morfológiai és belső élettani, biokémiai sajátosságai biztosítják a megfelelő feltételeket ahhoz, hogy a növény a  zord körülmények között is élhessen. Ezek a növények –dacára annak, hogy tengerpartokon élnek- a félsivatagi szárazságnak, forróságnak,vízhiánynak kitett növénytársaikhoz hasonlóan  végzik a gázcserét, a párologtatást és a fotoszintézist. Gázcsere nyílásaikat/ sztómák / a tipikus növényektől eltérően fényben zárva tartják, így megőrzik az anyagcseréhez értékes vizet. A zárt sztómák miatt nappal a szerves anyag produkcióhoz szükséges légköri széndioxid  nem jut be a fotoszintetizáló szövetekbe. A kloroplasztiszokban történő szervesanyag szintézishez a szükséges széndioxidot ekkor a szövetekben található jelentős mennyiségű almasav dekarboxilálásával biztosítja a növény. Estére általában az almasav készlet kiürül, a nap folyamán viszont a fényenergia segítségével az almasav lehasított széndioxidjából a kloroplasztisz cukrokat állított elő.

Éjjel, fény hiányában ez a folyamat leáll. A sötétben kinyílt sztómákon most bejut a légkör széndioxidja, melyből éjszaka a levélsejtekben egy un „sötét fixálás” folyamatban almasav keletkezik és halmozódik fel reggelre. A nyers levelek íze a nap folyamán az almasav és cukor aránytól függően változik. Délelőtt általában savanyú, estére pedig rendszerint édes lesz.

Az anyagcserefolyamatot CAM/ Crassulacean Acid Metabolism / fotoszintézisnek nevezzük és ez a „trükk” teszi lehetővé a növényi életet sok forró és száraz élőhelyen.