Különc természetű fügefák

A füge az ókori Egyiptomban a fáraók csemegéje, gyógyír volt az ókori ember sebeire, a római katonák mindennapi tápláléka, a Biblia egyik gyakran említett növénye, az ígéret földjének áhított gyümölcse. Termesztése legalább négy-ötezer évre nyúlik vissza. Az egyiptomi, a babilóniai, a görög és a római fügetörténeteknek se szeri se száma. A füge állítólag még háború kiváltója is volt. (Karthágóban jobb füge termett, mint a Római birodalomban…).

A füge a keleti kultúrákban is előkelő helyet szerzett. Az iszlám mellett a hinduizmus, a buddhizmus is szent faként tiszteli, mert egy ilyen fa alatt világosodott meg Szidharta herceg. A banyánfa  Robinson Crusoe lakhelyéül szolgált hányattatása során.. A Bibliában is többször szó esik a fügékről. Az alacsony termetű Zakeus például egy szikomorfára /Ficus sycomorus/) mászik, hogy láthassa Jézust.

A nagyjából 800 fajt számláló Ficus nemzetség az eperfafélék családjának/Moraceae/ tagja. Előfordulnak közöttük óriási fává növő, de bokor alkatú és törékeny kúszónövények is. Jellemzően a trópusi és a szubtrópusi övben terjedtek el, a géncentrumuk Nyugat Ázsia és a Földközi Tenger vidéke. Legészakabbra merészkedő képviselőjük a közönséges füge/Ficus carica/, amely a Mediterráneumból költözött fel hazánkba  is, ahol általában 2-3 méteres bokorrá fejlődik. Valószínűleg természetes körülmények között nem maradna meg, de védett helyen, déli házfalak oltalmában még termést is érlel kertjeinkben. Ujjasan karéjos, nagy levelei szépek, illatosak, a nyár végén érő gyümölcsei finomak. Termesztési körzetének északi határán túl a meleg, déli fekvésben, védett helyen, sok napfényen érzi jól magát. A füge talajban nem válogatós, igénytelennek mondható. Köves, sziklás, száraz talajokon is szépen fejlődik. Általában évente kétszer hoz teremést. Az értékes gyümölcsöt a második hullámban, nyár végén hozza.  A fügék közös jellemzője a vastag levéllemez, amelyet kifejlődéséig egy vékony – néhány fajon vöröses – képlet borít. Ez a hártya a levél kihajtása után lehull. Szintén jellemző a hajtások sérüléseiből csepegő sűrű, ragadós, fehér – sok fajnál mérgező – tejnedv és a törzsön, hajtáson fejlődő jelentéktelen egyivarú virágok. A porzós virágok mellett kétféle termős virágot találunk, melyek egy különös, jellegzetes serlegvirágzat belsejében vannak elrejtve rendezetlenül, vagy zónákban.

Ficus virágtípusok és elhelyezkedésük a serleg virágzatban

 Sok száz parányi virág alkot egy, a füge terméséhez hasonló virágzatot. A virágok a kehely formájú virágzati tengely belső oldalán, sűrűn egymás mellett helyezkednek el. A  tengely később elhúsosodik, és ez alkotja a füge gyümölcsét. A virágzási időszakban hosszában kettévágott „fügékben” jól látszanak a befelé néző virágok; később a szivacsszerű üreg összeolvad, és összefüggő húsos állományt alkot. A fügék zöme kétlaki növény de a csak hímvirágokat és csak nővirágokat viselő bokrokon kívül egyes csoportokban (pl. szmirnai csoportban) hímnős virágú öntermékenyülésre képes/egylaki/ fajok, fajták is előfordulnak. Ekkor a porzós virágok általában a serleg nyílása alatt vannak, a hosszú , vagy rövid bibeszálú termős virágok mélyebben helyezkednek el.

A nálunk termő típusok csak nővirágokat fejlesztenek és beporzás nélkül érlelik be mag nélküli gyümölcseiket.

A gyümölcs sok apró csonthéjas termésből kifejlődő terméságazat, amit áltermésnek neveznek. A gyümölcsök alakja fontos rendszertani bélyeg — a lapos gömbtől a megnyúlt körtéig — fajtánként és típusonként eltérő. Színe a lilásfeketétől a zöldessárgáig a legkülönbözőbb árnyalatú lehet.

 A megporzás számos fugefajnál igen bonyolult, gyakran az apró milliméteres méretű fügedarazsak közreműködésével valósul meg. A kaprifikuszok virágait beporzó parányi rovarok nőstényei megtermékenyített petéiket a termős virágok bibeszálaiba helyezik. A rövid bibeszálú termőbe került petéből lárva fejlődik, a hosszú bibeszálú virágba került pete elpusztul. A rövid bibeszálú virágokat tartalmazó serlegekből gubacs a hosszúszálúból pedig izletes füge áltermés fejlődik megfelelő körülmények között A szmirnai fügék virágai önbeporzók a rovarok közreműködése nélkül  izletes sokmagvú álterméseket teremnek. A közönséges vagy adriai fügék áltermései megtermékenyítés nélkül (partenokarpia) fejlődnek és rendszerint mag nélküliek. Az un San Pedro csoport füge fajai a második és harmadik csoport tulajdonságait egyesítik magukban,vagyis részben önbeporzók, részben partenokarpok. A  hazánkban tenyésző fügebokrok a harmadik csoportba tartoznak. A fügedarázs Magyarországon vadon nem fordul elő, ezért a kaprifikuszok nálunk nem teremnek. A déli országokból hozzánk kerülő, koszorúba fűzött, préselt füge a szmirnai típusú bokrokról származik.

A kaprifüge/kaprifikusz/ és a megporzását végző fügedarázs együttélése minden bizonnyal az egyik legbonyolultabb növény-rovar kölcsönhatás  a természetben.

 A kaprifikuszoknál a virág megtermékenyítését végző fügedarázs szúrása és petézése a rövid bibés magházakat gubacsképződésre ingerli, ezek az áltermések ehetetlenek viszont bennük fejlődnek ki a  darázslárvák. A hímek gyorsabb fejlődésűek, hamarabb érik el az ivarérettséget. .Még itt a csökevényes  gubacs termésben termékenyítik meg a virágban fejlődő nőstényeket hosszú tojócsövükkel átszúrva a magházbölcső falát. Ha marad még erejük kirágják magukat a termésfalon és kijutva pusztulnak el, de számos hím egyed a termésben leli halálát. Számukra a gubacs nászágy és egyben koporsó is rovarlétük egyetlen tere!

A később kibúvó már termékenyült repülésre képes szárnyas nőstények  a gubacs üregének elhagyásakor áthaladnak a porzós virágok zónáján és a virágpor rájuk szóródik. A nõstény állatok petézõ helyet keresve eljutnak azokba a serlegvirágzatokba is, melynek csak hosszú bibés magházai vannak. Itt a tojócsövük nem tud behatolni a megfelelõ mélységre a magkezdeményben, így a lerakott pete ezekben a virágokban elpusztul. Az áltermésben mocorogva azonban megtörténik a beporzás, így a megtermékenyült magkezdeményből  kifejlődik a mag majd beérik a termés is. Az új életnek nyilvánvalóan itt is ára van!

Az  egyszerűsített történetet olvasó nehezen talál higgadt szavakat. Sokakat emocionálisan is felkavar(volt aki megfogadta ezután nem eszik fügét), mások értetlenül állnak, kérdések tolulnak fel, melyekre nehéz választ keresni. Józannak tűnő érvek berzenkednek pazarlásról, célszerűségről, hasznosságról jóról és a rosszról .Vegyük tudomásul a természet más törvények szerint működik!